magyarnarancs.hu: Sokan csináltattak, csináltatnak ellenanyag-vizsgálatot az elmúlt napokban. Van, aki közzétette a Facebookon, hogy nem találtak nála.
Duda Ernő: Én is jó néhány ilyen e-mailt kaptam már.
magyarnarancs.hu: Mennyire mérvadó ez?
DE: Azért egy kicsit aggasztó.
magyarnarancs.hu: Önmagában a tény is?
DE: Igen. Vakcinálás után nem ezt várná az ember. A Pfizer és a Moderna által publikált adatokat megnézve bárki meg tudja becsülni, hogy ezek a védőoltások olyan ellenanyag-termelést váltanak ki, amely valahol tíz hónap és két év között fog lecsengeni arra a szintre, amelyikről feltételezzük, hogy még véd a vírusfertőzéssel szemben. Ahogy extrapoláltam, háromszázötven és hatszáz nap között volt ez az időtartam, attól függően, hogy valaki mennyi idős és mennyire reagált az immunrendszere. De ha eleve semmi sincs…
magyarnarancs.hu: A védekezés, a védettség szempontjából melyek a fő jellemzők?
DE: Lényegében két részből áll az ember immunrendszere. Az egyik a több száz millió év alatt kifejlődött, úgynevezett velünk született vagy természetes immunitás. Vannak olyan molekuláris mintázatok, amelyek a kórokozókra jellemzőek és amelyeket az immunrendszer érzékelni tud, veszélyesnek tekint és védekezik ellenük. A velünk született immunitás nem különbözteti meg az egyik kórokozót a másiktól, és nincs memóriája. Az immunrendszer másik része az úgynevezett adaptív vagy specifikus immunitás. Ez viszont rendkívül egyéni választ tud adni, tehát képes megkülönböztetni mondjuk az egyik influenzavírust a másiktól, az egyik koronavírust a másiktól és emlékezik arra, hogy kivel harcolt már.
magyarnarancs.hu: Az adaptívat segíti az oltás?
DE: Igen.
Az adaptív immunrendszer az, amelyikkel meg lehet ismertetni azt a bizonyos antigént, ami ellen védekezni akarunk, és akkor az ezzel az antigénnel szemben alakít ki sejtes és humorálisnak nevezett immunitást.
A humorális immunitás az az ellenanyag, amelyik kering a véráramban vagy szekretálódik a nyálkahártya felszínére. Tehát a vírus ellen az adaptív immunrendszernek alapvetően három irányban van védő hatása. Ezek közül a megfertőződés szempontjából legfontosabb, amiről nagyon kevesen szoktak beszélni: a nyálkahártya felszínére kiválasztott IgA-nak, tehát immunglobulin-A-nak nevezett ellenanyag. Ez az, ami az orrnyálkahártyára kerülő vírust azonnal hatástalanítani tudja, így az nem tud megfertőzni bennünket. A jó vakcinák – és feltételezzük, hogy a mRNS alapúak ilyenek – alkalmasak arra, hogy az orrnyálkahártyának a felszínére is kiválasztódjék ez a bizonyos IgA. Ennek következtében akiknek kialakult az immunitásuk, nem fertőzhetők, mert az IgA azonnal neutralizálja a vírust. Ha nem fertőződik meg az ember, ő maga sem válhat fertőzővé. Az IgA-nak a testvére, a neutralizáló IgG, a véráramban kering. Ez a fertőzéssel szemben nem véd meg bennünket, de ha már a sejtekben szaporodik a vírus, és bejut a vérkeringésbe, akkor ez az IgG hatástalanítani tudja. Ez az a bizonyos humorális immunitás, amelyiket könnyű mérni. Az IgG szintjéből, hogy az mennyire magas, lehet következtetni arra, hogy IgA keletkezik-e, vagy sem. Ha nincs mérhető mennyiség, akkor még mindig ott lehetnek ezek a bizonyos T-sejtek, amelyek a vírust nem ismerik föl, de a fertőzött emberi sejteket el tudják pusztítani, mielőtt abból kiszabadulnak az új vírusok. Tehát ez a három különböző haderő: mint a légierő, a deszantosok és mondjuk a páncélosok, kicsit kéz a kézben működik.
magyarnarancs.hu: Elméletileg elképzelhető, hogy ez az ellenanyag-teszt nullát mutat, de sejtes immunitás kialakul a vírussal szemben?
DE: Azt hiszem, ennek inkább csak elméleti jelentősége van. Azonban akadnak olyan emberek, akiknek egy genetikai hiba folytán egyáltalán nem keletkezhet ellenanyaguk. Olaszországban van néhány ilyen család, és tudjuk azt, hogy ott két nő is megfertőződött, s mind a kettő túlélte a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy őket a sejtes immunitás védte meg. Tehát az életüket nem az immunglobulinoknak köszönhetik, hanem a sejtes immunitásnak.
magyarnarancs.hu: A magyar úszókról kiderült, hogy noha megfertőződtek, szervezetük nem termelt ellenanyagot. Ez más típusú dolog?
DE: Az unokáim között is volt olyan, aki megfertőződött, s utána gyakorlatilag nem lehetett kimutatni nála az immunglobulint. Ez egy náthavírus fertőzése esetén természetes. Ezért van az, hogy a náthavírusokkal évről évre újra megfertőződünk. Az immunrendszer nem tekinti elég komoly ellenfélnek. De a védőoltás más!
magyarnarancs.hu: De a Covid náthavírus.
DE: Csakhogy ez nem egy akármilyen vírus! Egy influenza- vagy más vírusbetegség esetén bizonyos sejtjeink elkezdenek termelni egy interferon nevű anyagot, s ennek következtében beindul az immunrendszer, felkészül a harcra – mint amikor a középkorban ellenséges támadás fenyegetésekor a hadba hívás jeleként körbevitték az országban véres kardot –, és a sejtek többségében kialakul egy vírusellenes állapot, tehát nem lehet őket megfertőzni. Ez a koronavírus profi:
hordoz három-négy olyan gént, amelyek a terméke ezt az egész reakciót leállítja. Nincs véres kard, nincs immunrendszer-mozgósítás, és nem tud kialakulni a vírusellenes állapot.
Ez a vírus az emberek egy részében két-három napig szabadon szaporodik, semmiféle immunválasz nincs. Ezért egészen más ez a koronavírus, mint az összes többi, amikkel korábban találkoztunk.
magyarnarancs.hu: Az AstraZenecával kapcsolatban bizonyos kétségek vetődtek fel, a Janssen szintén emiatt egyelőre nem is jön. Elképzelhető, hogy a sokat emlegetett trombózisos-vérzéses probléma a vektorvakcinák sajátossága lehet – még ha ritkán is –, és ha így van, akkor mi a helyzet a Szputnyik V-vel?
DE: Azt hiszem, az adenovírus vektorokkal kapcsolatos lehet ez a mellékhatás. Ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy elképesztően kicsiny ez a veszély! Egymillió beoltottból egyet vagy néhányat érint. De egymillió be nem oltott emberből naponta 20-30 hal meg a dohányzás, alkohol és elhízás miatt, mostanában még plusz 20-25 a koronavírus miatt. Naponta! Az oltás pedig legalább egy évig véd.
magyarnarancs.hu: Elképzelhető-e, hogy valakiben kialakult természetes védettség, mert véletlenül találkozott már korábban is a koronavírussal vagy annak valamelyik „rokonával”?
DE: Ennek ma már nincs jelentősége, de például az biztos, tavaly tavasszal a gyerekek között azért nem volt igazán komoly járvány, mert ők az előtte levő téli szezonban összevissza fertőzték egymást azzal a négyféle koronavírussal, amelyek Magyarországon évszázadok óta előfordulnak. Ezek már bizonyos védettséget jelentettek azoknak a gyerekeknek, akik az előző egy-két hónapban egy rokon vírussal megfertőződtek. De miután egy éve maszkot hordunk, ezek a náthavírusok ezen a télen „nem rúgtak labdába”. Tehát a gyerekeknek most nincs meg az a védettségük, amely tavaly tavasszal meglehetett.
magyarnarancs.hu: Ennek dacára a kisgyerekeket most visszaküldik bölcsődébe, óvodába, iskolába, noha tombol a járvány.
DE: Az ACE 2 fehérje, amihez a vírus kapaszkodni szeret, a gyerekekben alacsonyabb szinten termelődik. Ily módon a vírusnak nehezebb megtalálnia ezt a fehérjét, kevésbé tud a gyerekekben szaporodni, és ha szaporodik is, alacsonyabb értékre megy fel. Ennek következtében kevésbé fertőző a gyerek, mint a felnőtt. Ugyanakkor: mivel a brit mutáns gyorsabban és erősebben tud kötődni az ACE 2-höz,
most a gyerekek sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint voltak tavaly, mert ezáltal őket is jobban meg tudja fertőzni, és bennük is egy kicsit jobban szaporodik, és ők is egy kicsit jobban fertőzőek.
Igaz, a gyerekek között egészen kivételesen ritka a halálos fertőzés, s ha mégis van, ez többnyire nem a primer fertőzés következménye, hanem például a sokszervi érgyulladásé, amelyek száma megnőtt mostanában.
magyarnarancs.hu: Ha a gyerekek kevésbé fertőződnek is, de ugyanígy kevésbé fertőzik meg a felnőtteket, mint azok egymást?
DE: Kevésbé, általánosságban lehet ezt mondani. Hangsúlyozom, ez csak a tíz év alatti gyerekekre vonatkozik. Nagyon örülök, hogy a kormány legalább figyelembe vette, amit a szakértők kértek és a háttérben mondtak.
magyarnarancs.hu: Mivel a nagyobbakat mégsem küldték iskolába. Csakhogy a tanárok mindegyike sem védett még, a szülők túlnyomó része pláne nem, az idősebb testvérekről nem is beszélve. Vajon még mindig igaz-e – ha egyáltalán eredetileg az volt –, hogy a kisgyerekek korcsoportjukon belül kevésbé fertőznek, vagy egyszerűen a gyakori tünetmentes megfertőződés miatt ez a látszat?
DE: Lehet, hogy ez tavaly még igaz volt, éppen azért, amit mondtam, az idén viszont biztosan nem. Ha most bejut a vírus egy osztályba, azt mindegyikük megkapja. S minél hangosabban beszél vagy énekel valaki, annál nagyobb a veszélye, hogy fertőz.
magyarnarancs.hu: Mégsincs az iskolai protokollban például – ami több országban felmerült –, hogy az énekórákat szüneteltetni kéne.
DE: Már tavaly jöttek hírek, hogy egy-egy kórustag egy-egy két órás éneklés során szinte mindenkinek átadta a vírust. Ezzel szemben tudunk olyan esetről is, még a kezdet kezdetéről, hogy egy beteg kínai ember végig szájmaszkban elrepült Kínából az Egyesült Államokba. A fedélzeten senki nem fertőződött meg. Tehát ha valaki csendben marad, szájmaszkkal, nem fertőz. De menjen el egy iskola elé, ott egymás nyakába borulnak a gyerekek, szinte mindegyik ordít, mert hallatni akarja a hangját, és miután még harmincan ezt teszik, még hangosabban kell! A szünetekben és az iskolába érkezéskor, távozáskor zajló, hangos beszélgetések közben mindenki megkapja a vírust, ha csak egyetlen fertőzött is bekerül közéjük. Egy focimeccs is attól rettenetesen veszedelmes, hogy ott üvölt mindenki. Azt nekem ne mondja senki, hogy olyankor az emberek szépen, csöndben ülnek egymás mellett. Megjegyzem, egy dohányos vagy egy maszk nélkül futó ember is az átlagosnál sokkal több vírust képes kibocsátani. Ha ilyet látok, félrehúzódom.
magyarnarancs.hu: Tehát nem mindegy, mennyi vírust kapunk.
DE: Egy vírus nyolc-tíz óra alatt képes egy sejtben elszaporodni. Ha egy vírusrészecskét kapnék – ami teória, egytől nem fertőződünk meg, a becslések szerint valahol háromszáz és kétezer között kell lennie a megbetegedéshez –, abból nyolc óra múlva lesz tízezer, és tizenhat óra múlva százmillió. Ha eleve százmilliót kapok egy nagy fröccsel, akkor tizenhat órás előnyben van a vírus az immunrendszeremmel szemben. Minél nagyobb dózist kap valaki, annál nagyobb az esély, hogy a felső légúti fertőzésből tüdőgyulladás legyen. Ameddig a felső légúton van a vírus, az nátha. Azt felszámolja az a bizonyos velünk született immunrendszer, mert nagyon hatásos vírusellenes mechanizmusai vannak.
magyarnarancs.hu: Már-már klasszikusként idézik, amit a Népszavának mondott, hogy aki nem oltatja be magát, vagy nem megy el remetének, lényegében halál fia.
DE: Sokan megharagudtak rám emiatt. De hát tényleg az van, hogy ez a vírus a darwini evolúció klasszikus példája. Maga a természetes szelekció. Meghalnak a betegek, az öregek, a „gyengék”, akik nem védettek ellene. Hozzáteszem, a következő kategória: akik alábecsülik, vagy nem alkalmasak arra, hogy felmérjék a veszélyt.
magyarnarancs.hu: Osztja azt a nézetet, hogy előbb-utóbb nagy valószínűséggel mindenki megkapja ezt a vírust?
DE: Az a helyzet, hogy aki nem oltatja be magát, előbb-utóbb meg fog fertőződni. És újra, meg újra meg fog fertőződni, miután nem alakul ki tartós immunitás.
magyarnarancs.hu: Mikor üthet be a mennykő valakinél?
DE: Jó néhány esetet ismerünk, amikor az illetőnek az egyik fertőzése enyhe volt, a másik halálos. Nem lehet tudni, mekkora dózist kapott az egyik vagy a másik alkalommal. Viszont amit lehet tudni, hogy a megfertőződtek tizenöt százaléka, a kórházba kerültek mintegy harmada krónikus beteggé válik. Központi idegrendszeri, keringési, vagy szívtünetektől szenvednek, többeknél veseelégtelenség alakult ki, sokuknak a tüdeje tönkrement.
Lényegében halálra ítéli magát, aki úgy dönt, hogy dacból nem akar oltást.
Ez olyan, mintha valaki sportot űzne abból, hogy a leeresztett sorompón keresztülront a kocsijával. Lehet, hogy tízszer át tud menni, tizenegyedszer elcsapja a vonat. De lehet, hogy másodikra. Érdemes, két parányi tűszúrás miatt?
