Békéscsabai család kórházi kálváriája

Egy a harmincezerből

Belpol

Stroke-kal került kórházba tavaly szenteste a békéscsabai 67 éves Makai János. Bent aztán megfertőződött koronavírussal, és már nem tért haza. A család meggyőződése, ha a férfit otthon ápolják, ma is élne. Nem hibáztatnak senkit, de azt szeretnék, hogy ilyen ne fordulhasson elő.

„A férjem 2020. december 23-ról 24-re virradóan rosszul lett. Hajnalban ment a WC-re és úgy érezte, mintha görcs húzná a lábát. Előző nap még biciklizett, mert bár 67 éves volt, a nyugdíj mellett dolgozott, portás volt egy cégnél. Szenteste délelőttjén feküdt, majd megebédeltünk, aztán visszafeküdt, azt mondta, kicsit jobban van. Délután fél 5 körül a szobában elesett, láttam, hogy a szája félrecsúszott, rögtön tudtam, stroke-ot kapott, hívtam a mentőket. Az ő segítségükkel, de a saját lábán ment le az emeletről, bevitték a sürgősségire. Ha akkor azt mondja valaki, hogy soha többé nem tér haza, nem hittem volna el. Már ezerszer újra- és újragondoltam a történteket. Ha sejtettem, sejtettük volna, mi vár rá és ránk a következő hónapokban, sok mindent másként tettünk volna” – mondja sírva özvegy Makai Jánosné a Narancsnak.

Férjét december 24. délután a Békés Megyei Központi Kórház békéscsabai, Réthy Pálról elnevezett egységébe szállították. A két nagy egységből álló gyógyító intézmény nagyobbik, gyulai részét döntően járványkórháznak nevezték ki, míg a békéscsabai egység fogadott és ápolt minden más beteget. Makai Jánost a békéscsabai sürgősségi osztályról aznap átvitték Gyulára, ahol a stroke-osztályon feküdt, zárójelentése szerint „forgó jellegű, szédüléses stroke gyanúja miatt”. December 31-én délután hőemelkedése lett, ezért gyorsan Covid-19 PCR-tesztet végeztek el nála, amely negatív lett. Éjszakára azonban nagyon magas láza lett, január 2-án már mellkasi panaszai voltak, ezért EKG-t végeztek, volt laborvizsgálat, sőt konzultáltak egy kardiológussal is, de nem vették át másik osztályra. Tüdőembólia gyanúja miatt mellkasi CT-t csináltak. A férfinak kétoldali tüdőgyulladása lett, ezért január 7-én a gyulai kórház tüdőosztályára, a Szent József Szanatóriumba került. „Én embert úgy köhögni nem hallottam, ahogy a férjem köhögött, a tüdőgyulladása aztán hetek, hónapok után sem szűnt meg. Néha csillapodott, máskor felerősödött” – idézi vissza a történteket a felesége.

Fertőzés, lélegeztetőgép

Az első napokban hárman voltak egy szobában, és egyikük sem volt koronavírusos. Az egyik napon a negyedik ágyra is befektettek egy beteget, akiről Makai Jánosné elmondása szerint utóbb kiderült, hogy Covid-19-es beteg volt, néhány nappal később meg is halt. Egy január 14-i PCR-vizsgálat a másik három tüdőbetegnél is kimutatta a koronavírust. Január 15-től közel két hónapon keresztül, március 12-ig a szinte teljes mértékben járványkórházzá átalakított Békés Megyei Központi Kórház gyulai, Pándy Kálmán egységének egyik fertőzőrészlegén feküdt Makai János, akit a felesége ez idő alatt kétszer látogathatott meg; a járványszabályok miatt négy felnőtt gyermeke viszont nem (közülük ketten egyébként külföldön élnek).

Kezdetben gyógytornász is járt Makai Jánoshoz, de a Covid-osztályon töltött második héten az állapota rosszabbra fordult. Újfajta terápiás kezelést kapott, ám ez sem tudta megakadályozni, hogy a 67 éves férfi lélegeztetőgépre kerüljön. Családja mobiltelefonon tartotta vele a kapcsolatot, kivéve, amikor lélegeztetőgépen volt (illetve a halála előtti napokban), ekkor az orvosai számoltak be az állapotáról. Nemcsak a gyógytorna maradt el, hanem a betegek mosdatása is egyre nagyobb gondot jelentett a leterhelt ápolószemélyzetnek a család elmondása szerint.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.