„Elindult a hír, hogy a Samsung vásárolta meg” – milyen üzem létesül az őrbottyáni téglagyár helyén?

Belpol

Új tulajdonosa akadt az őrbottyáni téglagyárnak, ahol az eddigiektől eltérő tevékenység folyik majd. Rögtön elindultak a találgatások, hogy kinek az érdekeltségébe került az üzem. Az önkormányzat igyekszik megnyugtatni a lakosságot: az eddig ismert információk szerint nem lesz akkumulátor-feldolgozás, sem veszélyesanyag-raktározás. 

„Tisztelt Őrbottyáni Lakosok! Szeretném Önöket tájékoztatni egy sokakat foglalkoztató témában. A tegnapi napon az egyik közösségi oldalon heves vita alakult ki a téglagyár jövőjéről” – írta január 13-i bejegyzésében Szabó István polgármester. „Az a »titok«, amelyet várnak tőlem, azt nem tudom Önökkel megosztani, mert nincsen több információm az új tulajdonosról, mint Önöknek!” – tette hozzá.

Szabó bejegyzésében leszögezte, a gyár régi tulajdonosai semminemű információt nem osztottak meg vele, nem kommunikáltak az önkormányzattal, ezért „az ingatlan eladásáról is csak mendemondákból” értesült. Találkozik az új tulajdonossal, hogy megismerje a szándékát, elképzeléseit.

„Sajnos a lakosság körében »hiteles forrásokra« hivatkozva, nevüket fel nem vállaló személyek hónapok óta gerjesztik azokat a pletykákat a városban, amelyekben mindenféle szörnyűséget vizionáltak, képzeltek.

(...) Szeretném megnyugtatni mindnyájukat, hogy nekem is az a legfontosabb szempont – minden idetelepülő vállalkozás, cég esetében –, hogy minden szabályosan, törvényesen történjen. Megnyugtatom Önöket, hogy nem támogatok semmilyen szabálytalan működést! Fontos tudnia a lakosságnak azt a nagyon fontos tényt is, hogy a szakhatósági engedélyeket nem az Önkormányzat fogja megadni – legyen az bármilyen tevékenység” – írta a polgármester. 

Nem lesz akkumulátorgyártás, elvileg

Mint bejegyzéséből kiolvasható, Szabó István magyarázkodásra kényszerült a tulajdonosváltás miatt. A szóban forgó ingatlanon korábban a Wienerberger Téglaipari Zrt. gyára működött, ez került új tulajdonoshoz, a BGS Park Projekt Kft.-hez. Az önkormányzat január 24-én közölt összefoglalót a céggel folytatott találkozón elhangzottakról. 

A főbb megállapítások az alábbiak voltak: 

  • a cég nem kíván akkumulátor-feldolgozó gyárat létesíteni.
  • Legfőképpen építési-bontási, valamint ún. inert hulladékok kezelésével, hasznosításával kívánnak foglalkozni első körben a területen.
  • A csarnokokban raktározás, gépi összeszerelés, munkagépek javítása, karbantartása, tárolása zajlik majd.
  • Fő prioritás a munkahelyteremtés, 
  • Jelenleg a tervezési szakasz zajlik, várhatóan májusban kezdődhet meg a működés. 

A cég vezetője dolgozott a Samsungnak

Az ilyen esetekben felmerülő lakossági aggodalmak (például: megnő a forgalom a településen) mellett az gerjesztett aggályokat értesüléseink szerint, hogy a céget 2023 novemberében jegyezték be, vagyis referenciák nélkül végzi majd a tevékenységet, bármi legyen is az. A cégadatbázis szerint a BGS Park Projekt Kft.-nek három tulajdonosa van: a Silent Build Kft., az Allis-Bau Kft. és a Green Collect Kt., és mindegyik cég évek óta működik. 

A Silent Build Kft.-nek nincs külön weboldala, de egyszerű keresés után kiderül, haditechnikai tevékenységi engedéllyel rendelkezik. Az Allis-Bau Kft. főleg vasútépítéssel kapcsolatos munkákkal foglalkozik (földmunka, vízépítés, organizációs utak építése stb.). A Green Collect Kft. – ügyvezetője Bagosi Áron Zsolt, aki a BGS Projekt Park Kft.-t is vezeti – hulladékgazdálkodással foglalkozik, korábban a GINOP-program keretén belül egyszer közel 100, egyszer pedig 190 millió forint támogatásban részesült. A társaság a Ferencváros férfi kézilabdacsapatának fő támogatója, ezért az egyesület FTC-Green Collect néven szerepel a különböző versenysorozatokban. A cég referenciái között több nagyvállalat is található (OTP Bank, MOL, Bosch, MÁV Zrt. stb.), de feltűnik a gödi Samsung-gyár is: a Green Collect Kft. a 32,2 tonna hulladékot hasznosított az üzem bővülése során. 

Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a térségben minden új beruházás azért is kap ekkora figyelmet, mert veszélyesen közel vannak a gödi Samsung-gyárhoz, és mindenki összeköti őket vele – értesüléseink szerint a őrbottyáni téglagyár megvásárlása mögött is ez állhat. Mint ismert, a Samsung SDI akkumulátorgyár működése már évek óta felháborítja a kisvárosban és környékén élőket, és sorra jelennek meg olyan cégek a környéken (Vác, Vácrátót, Fót), melyek a vállalat beszállítói, egyéb partnerei lehetnek a jövőben. Pár hete arról számoltunk be, hogy egy kínai hátterű vállalat, amely a Samsung SDI termékeinek összeszerelésével is foglalkozhat, Vácon egy húsz éve nem használt iparvágányt helyezne használatba. 

Se akku, se bánya

Felhívtuk Kollár Sándort, Őrbottyán alpolgármesterét, aki szerint az önkormányzatnak nincs sokkal több információja annál, mint ami a közleményekben le van írva. Azt elmondta,

a lakosság részéről felröppent a hír, miszerint a téglagyárat a Samsung vásárolta meg. „Elég nehéz beleállni olyan információkba, melyeket kész tényként közölnek különböző fórumokon” 

– fogalmazott. Megerősítette, hogy akkumulátor-feldolgozással, veszélyesanyag-raktározással nem foglalkozik az üzem. Építési, inert hulladékot kezelése, feldolgozása lesz a tevékenységük, illetve munkagépek (markoló, útkészítéséhez használt eszközök stb.) tárolása, szervízelése zajlik majd még. Visszakérdeztünk még egyszer az akku-tevékenységre, de Kollár szerint kijelenthető, ilyennek a lehetősége fel sem merült. 

Ahogyan a bányászati tevékenység sem, már csak azért sem, mert a bányaszolgalmi jogokat feloldották, a területet rekultiválták, ezért bányászni nem lehet már itt. Egyébként ez egy több éve működő üzem volt, amely egyszer már bezárt, később újraindult, hogy aztán megint újra bezárjon, mert már nem volt gazdaságos. 

Tartanak fórumot

Kollár Sándor tájékoztatása szerint jelenleg az engedélyezési eljárások zajlanak, májusig a papírmunkán kívül más nem történik. Ígéretet kaptak, hogy a létrejövő álláshelyeket őrbottyáni lakosok tölthetik be, ehhez az önkormányzat segítséget ajánlott. A cég arról tájékoztatta a település vezetését, hogy az M2-es autóút felől közelítenék meg a gyárat, vagyis a kisvárosba nem jönnének be a teherautók. Őrbottyán iparűzésiadó-bevételének jelentős része a téglagyárból származott; azt egyelőre még nem lehet meghatározni, hogy az új üzem mit jelenthet a városnak ilyen téren, de vélhetően komoly forrása lehet. 

Kollár a lakossági felzúdulással kapcsolatban még azt mondta, van egyfajta „alaphangulat” egyes településeken, például a Sóskúton történtek miatt, ezért a lakosság érzékeny a környezetük védelmére. Az alpolgármester szerint nagyon sok témában jellemző a közösségi média miatt, hogy „hangosan lehet véleményt nyilvánítani”. Márciusban tartanak egy fórumot, az új tulajdonos pedig vállalta, hogy megjelenik, prezentál, és válaszol a kérdésekre. 

Megkerestük Bagosi Áron Zsoltot, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőle válasz. 

(Címlapképünk forrása: Őrbottyán város Facebook oldala)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.