Vácrátót polgármestere és édesanyja is közel lakik az akkugyártással összefüggésbe hozott majdani cellulózgyárhoz

Belpol

Spiegelhalter László és édesanyja is közel lakik annak a cellulózgyárnak a helyszínéhez, aminek létesítését a napokban jelentette be Szijjártó Péter. Az üzem így is kilométerekre lesz tőlük. A vácrátóti polgármester lapunknak azt mondta, ha úgy vélné, hogy a beruházás rossz, akkor a lehetséges eszközeivel ellenezné, ha máshogy nem, „eléfeküdne”. De erről nincs szó szerinte, az itt gyártott termékeket az akkumulátorok mellett például borokhoz is felhasználják. Úgy véli, „erre a hajóra fel kell szállni”, és „minden futballcsapatnak vannak drukkerei és ellendrukkerei”. 

Tele volt a magyar sajtó az utóbbi hetekben olyan telt házas, indulatos felszólalásoktól sem mentes fórumokról szóló hírekkel, mint amit a debreceni akkugyár, a nyíregyházi üzem, vagy a gödi Samsung SDI gyárával kapcsolatban tartottak. Még jócskán pörögtek ezek a hírek, amikor is Szijjártó Péter kért figyelmet, és hétfőn bejelentette: a Gödtől 15 kilométerre található Vácrátóton a japán Nippon Paper Industries akkumulátoralkatrész-, pontosabban cellulózgyárat létesít. 

A miniszter – a hvg.hu beszámolója szerint – azt mondta, „ha valaki hergelni akar, akkor a fogmosással vagy annak abbahagyásával kell kezdenie, tekintettel arra, hogy a fogkrémben is felhasználják ezt az anyagot, az élelmiszeripar többi területéről már nem is beszélve”. A külügyminiszter mindezzel az említett településeken létesítendő ázsiai vállalalok elleni tiltakozásra utalt.

A kormányzati narratíva szerint mindez azért történik, mert külföldről finanszírozott bértüntetők azt szeretnék elérni, hogy ezek a beruházások ne Magyarországon, hanem más országokban valósuljanak meg. Szijjártó Péter erre a kommunikációs fordulatra erősített rá, amikor azt mondta, akik ma az elektromosakkumulátor-gyárak és beszállító vállalataik magyarországi telepítése ellen hergelnek, azok munkahelyek tízezreit veszélyesztetik. A hecckampányba a kormánypárti propagandasajtó is beszállt.

Akkumulátorgyár-gyűrű az észak-pesti agglomerációban

A helyzet ennél jóval árnyaltabb, ugyanis az elmúlt években több olyan beruházás is megvalósult Magyarország főleg északi, északkeleti részén, amelyekről előzetesen nem tájékoztatták a lakosságot, sőt több esetben a településvezetés is csak utólag értesült róla. Ha csak Vácrátót közvetlen környezetét nézzük, Gödön üzemel a bődületes méretű, már említett Samsung SDI, Vácra pedig két kisebb ázsiai hátterű társaság (a CECZ cégcsoport és a Nice LMS) telepedett, melyek a dél-koreai multivállalattal partnerségben fognak üzemelni. A Samsung esetében több visszásságot (környezetszennyezés, tűzeset, haláleset stb.) feltártak az országos médiumok, köztük a Narancs.hu az elmúlt években. 

A szintén közeli Fóton a település kormánypárti polgármesterének kezdeményezésére a képviselő-testület bírósághoz fordul. Ugyanis két akkumulátoros egység is létesülhet az agglomerációs településen: a hongkongi BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft. csarnokában akkumulátor-összeszerelő üzemet hozhat létre, a dél-koreai HTNS Hungary Kft. pedig felső küszöbértékű veszélyes anyagok tárolását tervezi. Utóbbi megkapta a katasztrófavédelemtől az engedélyt, emiatt kezdeményez pert a városvezetés (vagyis Szijjártó logikáját követve a szintén fideszes Vass György is hergel a beruházások ellen). 

Drukkerek és ellendrukkerek

Az RTL Klub a hét elején forgatott Vácrátóton. Megkérdezték a település polgármesterét, Spiegelhalter Lászlót, aki azt mondta, nem tart attól, hogy a gyár szennyezné a környezetet. „Itt vizet a gyártáshoz nem használnak, vizet csak a gépek hűtéséhez. Tehát ennek minimális vízigénye van” – fogalmazott. Hozzátette, arra számít, a gyár évente több mint százmillió forint iparűzési adót fizethet a községnek. 

Jól látható, hogy a magyarországi akkumulátoripari terjeszkedés érinti a kormánypárti településeket, Debrecent, Fótot és most már Vácrátótot is, így nekik is meg kell ütközniük a most már országosan is mérhető ellenállással. Felhívtuk Spiegelhalter Lászlót, aki szerint már a kétezres évek óta folyamatosan keresték az önkormányzatot a beruházók a terület miatt. Ez a rész egyébként a vasút mellett van, messze a településtől, „nagyon jó közlekedési együtthatókkal”. 

Miután a vállalat megjelent, közölték az önkormányzattal, hogy cellulóz alapanyagból úgynevezett CMC-t gyártanának, amit az akkumulátoripar előszeretettel felhasznál, de – ahogy azt Szijjártó Péter is említette – fogkrémekhez és még borhoz is használják. Úgy véli, több médium helytelenül számolt be arról, hogy náluk akkumulátorgyár létesül, ugyanis ez nem az lesz, még ha a termék az akkumulátorgyártás folyamatába épül is be. 

A polgármester elmondta: a befeketetők tájékoztatták, hogy a gyártáshoz kevés víz kell, amit csak a gépek hűtéséhez használnának, az áramfelhasználást megújuló energiából oldanák meg. Ettől függetlenül „ne legyenek illuzióink”, minden üzemnek van ökológiai lábnyoma, de ők nem akarnak ellenállni. „Erre a hajóra fel kell szállni” – mondta Spiegelhalter, az ország érdekei is megkívánják az ilyen beruházásokat. Azt pedig a hivatalos szerveknek kell megvizsgálniuk, hogy a gyártási folyamat mennyire környezetbarát. 

Mint mondta, Vácrátót kétezer fős település, ő is közel lakik a tervezett helyszínhez, de talán édesanyja lakik a legközelebb hozzá, tehát ha bármi rosszatt csinálnának, akkor a kezében lévő eszközeivel megakadályozná.

„Ha más nem, akkor eléfekszem”.

De a közelségük relatív, ugyanis a vasútállomás tőle három kilométerre található, a gyár pedig még annak is a túloldalán fog létesülni. 

 
Spiegelhalter László, Vácrátót polgármestere
Forrás: Vácrátot Önkormányzata Facebook-oldal

Spiegelhalter László szerint fokozottan figyelik az országban az akkumulátoros beruházásokat, de ha valaki értelmes utánaolvasást csinál, akkor megérti a vácrátóti folyamatot. Ugyanakkor mindig vannak civil szervezetek, melyek ilyenkor megjelennek, de a polgármester ezeket nem figyeli, nem követi. Ha felhívják, akkor elmondja nekik ugyanazt a tudást, amit lapunknak is. „Minden futballcsapatnak vannak drukkerei és ellendrukkerei.” 

Kíváncsiak voltunk arra, hogy ha már korábban tisztában volt a Nippon Paper Industries érdeklődésével, akkor miért nem tájékoztatták a lakosságot (máskülönben elképzelhető, hogy tiltakozás alakult volna ki, miképpen az ország többi területén is). Szerinte a beruházás akkortól vált biztossá, amikor a szerződést aláírták, ez pedig a közelmúltig nem történt meg. 

Úgy látja, biztos van olyan helyi szakképzett munkaerő, aki jelenleg Budapestre, Vácra vagy Gödöllőre jár dolgozni, nekik munkalehetőséget biztosíthat a gyár, ha elkészült. Az önkormányzatnak már csak annyi lehetősége van, hogy felügyeljék a beruházást. 

A Samsung-ökoszisztéma újabb szereplője?

A váci üzemekről kiderült, hogy van kapcsolat köztük és a gödi Samsung SDI gyár között, és nagy valószínűséggel a fótiak is partnerségre léphetnek majd a dél-koreai vállalattal. Ezért megkerestük a Nippon Paper Chemicals Europe Zrt.-t, hogy bekapcsolódnak-e a helyi Samsung köré épült akku-ökoszisztémába. 

A társaság képviseletében Jay Morita azt írta, általánosságban a Nippon Paper nyitott a tárgyalásokra és partnerségre minden olyan magyar és külföldi céggel, amely érdeklődik a termékeik iránt, és szándékában áll megvásárolni azokat. Ugyanakkor nem áll módukban és jogukban több/részletesebb információt megosztani és nyilvánosságra hozni a tervezett, folyamatban lévő vagy lezárt tárgyalásokról, kötelezetségvállalásokról és megállapodásokról. 

A Samsung SDI nem válaszolt megkeresésünkre. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Budapest egyelőre megúszta, nem inkasszálta az államkincstár a számláit

FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után nem sokkal kiderült, hogy a Magyar Államkincstár mégis inkasszálta a szóban forgó 10,2 milliárd forintot. 

A tét már rövid távon is Budapest működésének fenntartása. Bár az állam és a főváros voltaképp 120 milliárd forint elvonásán vitázik, ebből már 10,2 milliárd forint mínusz is kritikus lenne. És hol van még az év vége és a 2026-os költségvetés.

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.