Vácrátót polgármestere és édesanyja is közel lakik az akkugyártással összefüggésbe hozott majdani cellulózgyárhoz

Belpol

Spiegelhalter László és édesanyja is közel lakik annak a cellulózgyárnak a helyszínéhez, aminek létesítését a napokban jelentette be Szijjártó Péter. Az üzem így is kilométerekre lesz tőlük. A vácrátóti polgármester lapunknak azt mondta, ha úgy vélné, hogy a beruházás rossz, akkor a lehetséges eszközeivel ellenezné, ha máshogy nem, „eléfeküdne”. De erről nincs szó szerinte, az itt gyártott termékeket az akkumulátorok mellett például borokhoz is felhasználják. Úgy véli, „erre a hajóra fel kell szállni”, és „minden futballcsapatnak vannak drukkerei és ellendrukkerei”. 

Tele volt a magyar sajtó az utóbbi hetekben olyan telt házas, indulatos felszólalásoktól sem mentes fórumokról szóló hírekkel, mint amit a debreceni akkugyár, a nyíregyházi üzem, vagy a gödi Samsung SDI gyárával kapcsolatban tartottak. Még jócskán pörögtek ezek a hírek, amikor is Szijjártó Péter kért figyelmet, és hétfőn bejelentette: a Gödtől 15 kilométerre található Vácrátóton a japán Nippon Paper Industries akkumulátoralkatrész-, pontosabban cellulózgyárat létesít. 

A miniszter – a hvg.hu beszámolója szerint – azt mondta, „ha valaki hergelni akar, akkor a fogmosással vagy annak abbahagyásával kell kezdenie, tekintettel arra, hogy a fogkrémben is felhasználják ezt az anyagot, az élelmiszeripar többi területéről már nem is beszélve”. A külügyminiszter mindezzel az említett településeken létesítendő ázsiai vállalalok elleni tiltakozásra utalt.

A kormányzati narratíva szerint mindez azért történik, mert külföldről finanszírozott bértüntetők azt szeretnék elérni, hogy ezek a beruházások ne Magyarországon, hanem más országokban valósuljanak meg. Szijjártó Péter erre a kommunikációs fordulatra erősített rá, amikor azt mondta, akik ma az elektromosakkumulátor-gyárak és beszállító vállalataik magyarországi telepítése ellen hergelnek, azok munkahelyek tízezreit veszélyesztetik. A hecckampányba a kormánypárti propagandasajtó is beszállt.

Akkumulátorgyár-gyűrű az észak-pesti agglomerációban

A helyzet ennél jóval árnyaltabb, ugyanis az elmúlt években több olyan beruházás is megvalósult Magyarország főleg északi, északkeleti részén, amelyekről előzetesen nem tájékoztatták a lakosságot, sőt több esetben a településvezetés is csak utólag értesült róla. Ha csak Vácrátót közvetlen környezetét nézzük, Gödön üzemel a bődületes méretű, már említett Samsung SDI, Vácra pedig két kisebb ázsiai hátterű társaság (a CECZ cégcsoport és a Nice LMS) telepedett, melyek a dél-koreai multivállalattal partnerségben fognak üzemelni. A Samsung esetében több visszásságot (környezetszennyezés, tűzeset, haláleset stb.) feltártak az országos médiumok, köztük a Narancs.hu az elmúlt években. 

A szintén közeli Fóton a település kormánypárti polgármesterének kezdeményezésére a képviselő-testület bírósághoz fordul. Ugyanis két akkumulátoros egység is létesülhet az agglomerációs településen: a hongkongi BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft. csarnokában akkumulátor-összeszerelő üzemet hozhat létre, a dél-koreai HTNS Hungary Kft. pedig felső küszöbértékű veszélyes anyagok tárolását tervezi. Utóbbi megkapta a katasztrófavédelemtől az engedélyt, emiatt kezdeményez pert a városvezetés (vagyis Szijjártó logikáját követve a szintén fideszes Vass György is hergel a beruházások ellen). 

Drukkerek és ellendrukkerek

Az RTL Klub a hét elején forgatott Vácrátóton. Megkérdezték a település polgármesterét, Spiegelhalter Lászlót, aki azt mondta, nem tart attól, hogy a gyár szennyezné a környezetet. „Itt vizet a gyártáshoz nem használnak, vizet csak a gépek hűtéséhez. Tehát ennek minimális vízigénye van” – fogalmazott. Hozzátette, arra számít, a gyár évente több mint százmillió forint iparűzési adót fizethet a községnek. 

Jól látható, hogy a magyarországi akkumulátoripari terjeszkedés érinti a kormánypárti településeket, Debrecent, Fótot és most már Vácrátótot is, így nekik is meg kell ütközniük a most már országosan is mérhető ellenállással. Felhívtuk Spiegelhalter Lászlót, aki szerint már a kétezres évek óta folyamatosan keresték az önkormányzatot a beruházók a terület miatt. Ez a rész egyébként a vasút mellett van, messze a településtől, „nagyon jó közlekedési együtthatókkal”. 

Miután a vállalat megjelent, közölték az önkormányzattal, hogy cellulóz alapanyagból úgynevezett CMC-t gyártanának, amit az akkumulátoripar előszeretettel felhasznál, de – ahogy azt Szijjártó Péter is említette – fogkrémekhez és még borhoz is használják. Úgy véli, több médium helytelenül számolt be arról, hogy náluk akkumulátorgyár létesül, ugyanis ez nem az lesz, még ha a termék az akkumulátorgyártás folyamatába épül is be. 

A polgármester elmondta: a befeketetők tájékoztatták, hogy a gyártáshoz kevés víz kell, amit csak a gépek hűtéséhez használnának, az áramfelhasználást megújuló energiából oldanák meg. Ettől függetlenül „ne legyenek illuzióink”, minden üzemnek van ökológiai lábnyoma, de ők nem akarnak ellenállni. „Erre a hajóra fel kell szállni” – mondta Spiegelhalter, az ország érdekei is megkívánják az ilyen beruházásokat. Azt pedig a hivatalos szerveknek kell megvizsgálniuk, hogy a gyártási folyamat mennyire környezetbarát. 

Mint mondta, Vácrátót kétezer fős település, ő is közel lakik a tervezett helyszínhez, de talán édesanyja lakik a legközelebb hozzá, tehát ha bármi rosszatt csinálnának, akkor a kezében lévő eszközeivel megakadályozná.

„Ha más nem, akkor eléfekszem”.

De a közelségük relatív, ugyanis a vasútállomás tőle három kilométerre található, a gyár pedig még annak is a túloldalán fog létesülni. 

 
Spiegelhalter László, Vácrátót polgármestere
Forrás: Vácrátot Önkormányzata Facebook-oldal

Spiegelhalter László szerint fokozottan figyelik az országban az akkumulátoros beruházásokat, de ha valaki értelmes utánaolvasást csinál, akkor megérti a vácrátóti folyamatot. Ugyanakkor mindig vannak civil szervezetek, melyek ilyenkor megjelennek, de a polgármester ezeket nem figyeli, nem követi. Ha felhívják, akkor elmondja nekik ugyanazt a tudást, amit lapunknak is. „Minden futballcsapatnak vannak drukkerei és ellendrukkerei.” 

Kíváncsiak voltunk arra, hogy ha már korábban tisztában volt a Nippon Paper Industries érdeklődésével, akkor miért nem tájékoztatták a lakosságot (máskülönben elképzelhető, hogy tiltakozás alakult volna ki, miképpen az ország többi területén is). Szerinte a beruházás akkortól vált biztossá, amikor a szerződést aláírták, ez pedig a közelmúltig nem történt meg. 

Úgy látja, biztos van olyan helyi szakképzett munkaerő, aki jelenleg Budapestre, Vácra vagy Gödöllőre jár dolgozni, nekik munkalehetőséget biztosíthat a gyár, ha elkészült. Az önkormányzatnak már csak annyi lehetősége van, hogy felügyeljék a beruházást. 

A Samsung-ökoszisztéma újabb szereplője?

A váci üzemekről kiderült, hogy van kapcsolat köztük és a gödi Samsung SDI gyár között, és nagy valószínűséggel a fótiak is partnerségre léphetnek majd a dél-koreai vállalattal. Ezért megkerestük a Nippon Paper Chemicals Europe Zrt.-t, hogy bekapcsolódnak-e a helyi Samsung köré épült akku-ökoszisztémába. 

A társaság képviseletében Jay Morita azt írta, általánosságban a Nippon Paper nyitott a tárgyalásokra és partnerségre minden olyan magyar és külföldi céggel, amely érdeklődik a termékeik iránt, és szándékában áll megvásárolni azokat. Ugyanakkor nem áll módukban és jogukban több/részletesebb információt megosztani és nyilvánosságra hozni a tervezett, folyamatban lévő vagy lezárt tárgyalásokról, kötelezetségvállalásokról és megállapodásokról. 

A Samsung SDI nem válaszolt megkeresésünkre. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.