Vácrátót polgármestere és édesanyja is közel lakik az akkugyártással összefüggésbe hozott majdani cellulózgyárhoz

Belpol

Spiegelhalter László és édesanyja is közel lakik annak a cellulózgyárnak a helyszínéhez, aminek létesítését a napokban jelentette be Szijjártó Péter. Az üzem így is kilométerekre lesz tőlük. A vácrátóti polgármester lapunknak azt mondta, ha úgy vélné, hogy a beruházás rossz, akkor a lehetséges eszközeivel ellenezné, ha máshogy nem, „eléfeküdne”. De erről nincs szó szerinte, az itt gyártott termékeket az akkumulátorok mellett például borokhoz is felhasználják. Úgy véli, „erre a hajóra fel kell szállni”, és „minden futballcsapatnak vannak drukkerei és ellendrukkerei”. 

Tele volt a magyar sajtó az utóbbi hetekben olyan telt házas, indulatos felszólalásoktól sem mentes fórumokról szóló hírekkel, mint amit a debreceni akkugyár, a nyíregyházi üzem, vagy a gödi Samsung SDI gyárával kapcsolatban tartottak. Még jócskán pörögtek ezek a hírek, amikor is Szijjártó Péter kért figyelmet, és hétfőn bejelentette: a Gödtől 15 kilométerre található Vácrátóton a japán Nippon Paper Industries akkumulátoralkatrész-, pontosabban cellulózgyárat létesít. 

A miniszter – a hvg.hu beszámolója szerint – azt mondta, „ha valaki hergelni akar, akkor a fogmosással vagy annak abbahagyásával kell kezdenie, tekintettel arra, hogy a fogkrémben is felhasználják ezt az anyagot, az élelmiszeripar többi területéről már nem is beszélve”. A külügyminiszter mindezzel az említett településeken létesítendő ázsiai vállalalok elleni tiltakozásra utalt.

A kormányzati narratíva szerint mindez azért történik, mert külföldről finanszírozott bértüntetők azt szeretnék elérni, hogy ezek a beruházások ne Magyarországon, hanem más országokban valósuljanak meg. Szijjártó Péter erre a kommunikációs fordulatra erősített rá, amikor azt mondta, akik ma az elektromosakkumulátor-gyárak és beszállító vállalataik magyarországi telepítése ellen hergelnek, azok munkahelyek tízezreit veszélyesztetik. A hecckampányba a kormánypárti propagandasajtó is beszállt.

Akkumulátorgyár-gyűrű az észak-pesti agglomerációban

A helyzet ennél jóval árnyaltabb, ugyanis az elmúlt években több olyan beruházás is megvalósult Magyarország főleg északi, északkeleti részén, amelyekről előzetesen nem tájékoztatták a lakosságot, sőt több esetben a településvezetés is csak utólag értesült róla. Ha csak Vácrátót közvetlen környezetét nézzük, Gödön üzemel a bődületes méretű, már említett Samsung SDI, Vácra pedig két kisebb ázsiai hátterű társaság (a CECZ cégcsoport és a Nice LMS) telepedett, melyek a dél-koreai multivállalattal partnerségben fognak üzemelni. A Samsung esetében több visszásságot (környezetszennyezés, tűzeset, haláleset stb.) feltártak az országos médiumok, köztük a Narancs.hu az elmúlt években. 

A szintén közeli Fóton a település kormánypárti polgármesterének kezdeményezésére a képviselő-testület bírósághoz fordul. Ugyanis két akkumulátoros egység is létesülhet az agglomerációs településen: a hongkongi BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft. csarnokában akkumulátor-összeszerelő üzemet hozhat létre, a dél-koreai HTNS Hungary Kft. pedig felső küszöbértékű veszélyes anyagok tárolását tervezi. Utóbbi megkapta a katasztrófavédelemtől az engedélyt, emiatt kezdeményez pert a városvezetés (vagyis Szijjártó logikáját követve a szintén fideszes Vass György is hergel a beruházások ellen). 

Drukkerek és ellendrukkerek

Az RTL Klub a hét elején forgatott Vácrátóton. Megkérdezték a település polgármesterét, Spiegelhalter Lászlót, aki azt mondta, nem tart attól, hogy a gyár szennyezné a környezetet. „Itt vizet a gyártáshoz nem használnak, vizet csak a gépek hűtéséhez. Tehát ennek minimális vízigénye van” – fogalmazott. Hozzátette, arra számít, a gyár évente több mint százmillió forint iparűzési adót fizethet a községnek. 

Jól látható, hogy a magyarországi akkumulátoripari terjeszkedés érinti a kormánypárti településeket, Debrecent, Fótot és most már Vácrátótot is, így nekik is meg kell ütközniük a most már országosan is mérhető ellenállással. Felhívtuk Spiegelhalter Lászlót, aki szerint már a kétezres évek óta folyamatosan keresték az önkormányzatot a beruházók a terület miatt. Ez a rész egyébként a vasút mellett van, messze a településtől, „nagyon jó közlekedési együtthatókkal”. 

Miután a vállalat megjelent, közölték az önkormányzattal, hogy cellulóz alapanyagból úgynevezett CMC-t gyártanának, amit az akkumulátoripar előszeretettel felhasznál, de – ahogy azt Szijjártó Péter is említette – fogkrémekhez és még borhoz is használják. Úgy véli, több médium helytelenül számolt be arról, hogy náluk akkumulátorgyár létesül, ugyanis ez nem az lesz, még ha a termék az akkumulátorgyártás folyamatába épül is be. 

A polgármester elmondta: a befeketetők tájékoztatták, hogy a gyártáshoz kevés víz kell, amit csak a gépek hűtéséhez használnának, az áramfelhasználást megújuló energiából oldanák meg. Ettől függetlenül „ne legyenek illuzióink”, minden üzemnek van ökológiai lábnyoma, de ők nem akarnak ellenállni. „Erre a hajóra fel kell szállni” – mondta Spiegelhalter, az ország érdekei is megkívánják az ilyen beruházásokat. Azt pedig a hivatalos szerveknek kell megvizsgálniuk, hogy a gyártási folyamat mennyire környezetbarát. 

Mint mondta, Vácrátót kétezer fős település, ő is közel lakik a tervezett helyszínhez, de talán édesanyja lakik a legközelebb hozzá, tehát ha bármi rosszatt csinálnának, akkor a kezében lévő eszközeivel megakadályozná.

„Ha más nem, akkor eléfekszem”.

De a közelségük relatív, ugyanis a vasútállomás tőle három kilométerre található, a gyár pedig még annak is a túloldalán fog létesülni. 

 
Spiegelhalter László, Vácrátót polgármestere
Forrás: Vácrátot Önkormányzata Facebook-oldal

Spiegelhalter László szerint fokozottan figyelik az országban az akkumulátoros beruházásokat, de ha valaki értelmes utánaolvasást csinál, akkor megérti a vácrátóti folyamatot. Ugyanakkor mindig vannak civil szervezetek, melyek ilyenkor megjelennek, de a polgármester ezeket nem figyeli, nem követi. Ha felhívják, akkor elmondja nekik ugyanazt a tudást, amit lapunknak is. „Minden futballcsapatnak vannak drukkerei és ellendrukkerei.” 

Kíváncsiak voltunk arra, hogy ha már korábban tisztában volt a Nippon Paper Industries érdeklődésével, akkor miért nem tájékoztatták a lakosságot (máskülönben elképzelhető, hogy tiltakozás alakult volna ki, miképpen az ország többi területén is). Szerinte a beruházás akkortól vált biztossá, amikor a szerződést aláírták, ez pedig a közelmúltig nem történt meg. 

Úgy látja, biztos van olyan helyi szakképzett munkaerő, aki jelenleg Budapestre, Vácra vagy Gödöllőre jár dolgozni, nekik munkalehetőséget biztosíthat a gyár, ha elkészült. Az önkormányzatnak már csak annyi lehetősége van, hogy felügyeljék a beruházást. 

A Samsung-ökoszisztéma újabb szereplője?

A váci üzemekről kiderült, hogy van kapcsolat köztük és a gödi Samsung SDI gyár között, és nagy valószínűséggel a fótiak is partnerségre léphetnek majd a dél-koreai vállalattal. Ezért megkerestük a Nippon Paper Chemicals Europe Zrt.-t, hogy bekapcsolódnak-e a helyi Samsung köré épült akku-ökoszisztémába. 

A társaság képviseletében Jay Morita azt írta, általánosságban a Nippon Paper nyitott a tárgyalásokra és partnerségre minden olyan magyar és külföldi céggel, amely érdeklődik a termékeik iránt, és szándékában áll megvásárolni azokat. Ugyanakkor nem áll módukban és jogukban több/részletesebb információt megosztani és nyilvánosságra hozni a tervezett, folyamatban lévő vagy lezárt tárgyalásokról, kötelezetségvállalásokról és megállapodásokról. 

A Samsung SDI nem válaszolt megkeresésünkre. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.