Ma délig szavazhattak a fővárosi polgárok az ellenzéki előválasztás jelöltjeire: hamarosan kiderül, hogy ki lehet a jelenlegi főpolgármester, Tarlós István ellenzéki ellenfele az őszi önkormányzati választáson. Átnéztük, hogyan alakulna Budapest képe, amennyiben az előválasztáson győzedelmeskedő jelölt ülne be főpolgármesteri székbe.
Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd)
A Párbeszéd főpolgármester-jelöltjének programja a Budapest Mindenkié nevet kapta. A jelenlegi zuglói polgármester 10 olyan pontot (demokrácia, légszennyezettség, klímaváltozás, közterületek, közlekedés, lakhatás, esélyegyenlőség, gazdaságfejlesztés, városfejlesztés, nyitott európai város) határozott meg, ahol változtatna.
| ||
Választási ígérete szerint visszerezné Budapest jogi és pénzügyi önállóságát, lehetőséget adna a városlakóknak, hogy alakíthassák a Fővárosi Közgyűlés napirendjét, továbbá a jelentősebb beruházások, fejlesztések területén kötelezővé tenné a közösségi tervezést. Megreformálná a főváros működési átláthatóságát, Demokrácia-fesztivált szervezne, az üresen álló önkormányzati ingatlanokat civil szervezeteknek használatába adná.
Rakparti forgalomcsillapítást rendelne el, növelné a sétálófelületek nagyságát, ivókutakat és nyilvános mosdókat létesítene. Társadalmi vitát indítanai a behajtási díjról, kerékpáros főhálózatot alakítana ki, támogatná a megosztáson alapuló közlekedési megoldásokat.
Megóvná a város fáit, visszaszorítaná az önkormányzati fakivágásokat, fellépne a súlyosan szennyező szemétégetéssel szemben, bevezetné a szmogriadós szabályozást. Ösztönözné a közösségi közlekedést, megoldaná az üveghulladék szelektív gyűjtését, illetve a vállalati napelem fejlesztéseket.
Újratárgyalná a Liget-projektet, a Városligetet közparkként újítaná meg és megvédené a Római-partot. Biztosítaná a zöldterületek jogszabályi védelmét, befásítaná a fővárost, növelné a sétálófelületek nagyságát.
Regionális kooperációt kezdeményezne a BKK, a MÁV és a Volánbusz között, bővítené a trolibusz hálózatot, csökkentené az éves bérletek árát. Nonprofit lakásépítési programot indítana, felszámolná az energiaszegénységet, és fellépne a kilakoltatások ellen.
Ösztöndíj-programot indítana a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok tanulmányainak támogatására, kezdeményezné a roma összművészeti intézmény létrehozását, fővárosi stratégiát hozna létre a családon belüli és párkapcsolati erőszak visszaszorítására.
Támogatná a szexuális kisebbségek jogegyenlőségét, csökkentené a közterületi hajléktalanságot, felszámolná a nemek közötti eltérő bérezést.
Kálmán Olga (DK)
A korábbi televíziós műsorvezető programja az Egyenesen Budapestért! nevet viseli, amely 12 pont (nyitott városvezetés, kultúra-oktatás-tudomány, lakhatás, esélyegyenlőség, fővárosi romák helyzete, klímaváltozás és környezetvédelem, közösségi közlekedés, fejlesztések az emberekért, átláthatóság, parkolás, vissza a fővárosiak pénzét!) köré rendeződik.
| ||
Megválasztása esetén befogadó, bejárható városházát hozna létre, bevonná a szakmai civil szervezeteket a döntéshozatalba, valamint saját, független fővárosi portált és rádiót hozna létre.
Új kulturális tereket alakítana ki, megóvná az épített környezeti értékeinket, kiegyenlítené a kulturális értékekhez való hozzáférési különbségeket, határozottan kiállna a kultúra, az oktatás, és a tudomány szabadságának védelme mellett.
A ki nem adott önkormányzati bérlakások után büntetést szedne be, kötelezővé tenne, hogy a lakóparkokhoz a beruházó építsen óvodát és bölcsödét, továbbá ezer új hajléktalan-befogadóhelyet létesítene.
Komplex egészségmegőrzési és szűrőprogramot indítana, ösztöndíj- és pótlékrendszerrel biztosítaná az orvosok és egészségügyi dolgozók utánpótlását, mindenki számára elérhető komplex háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ügyeleti rendszert állítana fel.
Fellépne a családon belüli erőszak, a gyűlöletbeszéd, a zaklatás és a diszkrimináció minden formája ellen, idősügyi-stratégiát dolgozna ki. Roma kulturális intézményhálózatot hozna létre, támogatná, hogy több roma közszolgálati dolgozó, tanár, orvos szakember legyen a fővárosban.
Befejezné az M0 építését, és szorgalmazná, hogy Budapestnek két új Duna-hídja legyen, továbbá közvetlen vasúti kapcsolatot létesítene a repülőtérrel, 100 új közvécét és ivókutakat létesítene, illetve 5 éves akadálymentesítési programmal rukkolna elő.
Minden szerződést nyilvánossá, az adatigénylést ingyenessé tenné. A parkolást készpénzmentessé tenné, megszüntetné a kerékbilincset. Rákényszerítené a kormányt, hogy tisztességes megállapodást kössön a fővárosi feladatok, fejlesztések finanszírozásáról, elérné, hogy javuljanak Budapest esélyei az uniós támogatások elnyerésére, illetve visszakövetelné a fővárosiak által fizetett szemétdíjat.
Kerpel-Fronius Gábor (Momentum)
Kerpel-Fronius Gábor programja a Budapest 2.0 nevet viseli, amit 3 ügyre (a város kettészakadt, lemaradunk a térség városaitól, drága és rossz minőségű lakások) és 8 kihívásra (lemaradóban Közép-Európa nagyvárosaitól, öregedő lakosság, külső területek alvóvárosokká válnak, túlturistásodás, robotizáció átalakítja a munkát, a robotizáció új infrastruktúrát és okos szabályozást igényel, önvezető autók felfalhatják a város, éghajlatváltozás és természeti katasztrófák) bontott.
| ||
Megválasztása esetén 10 perc sétával, kerékpározással, autóval mindenkinek elérhetővé tenné a helyi alközpontokat vagy főutcát, ahol a napi rutinhoz szükséges szolgáltatások megtalálhatóak.
A városrészeket és agglomerációs településeket integrált közösségi közlekedéssel kötné össze. A fejlesztési igényt elsősorban a nagy kapacitású tömegközlekedési tengelyek mentén, barnamezős területek, külső városrészek központjai felé terelné.
Egységes regionális bérletet vezetne be, átszálló, intermodális csomópontokat és integrált vasút-HÉV-metróhálózatot alakítana ki. Sebességcsökkentést hajtana végre, beterelné a közösségi autókat a tömegközlekedésbe és egy minden közlekedési eszközre kiterjedő okostelefonos alkalmazást fejlesztene ki.
Nagyléptékű parkosítást hajtana végre, növelné a pihenőfunkciójú terek nagyságát, és a meglévő zöldterületeket megvédené, illetve újakat hozna létre. Akadálymentessé tenné a tömegközlekedési megálló és járműveket, továbbá gyermek- és idősbarát környezetet alakítana ki.
Aktívan védené az egyetemi autonómiát, minél több tudományos műhelyt csábítana a városba, továbbá fellépne a korrupcióval szemben. Nemi kvótát állítana fel az önkormányzatokban, bevezetné a közösségi költségvetést, a közügyekről internetes közvetítést és meghallgatást tenne lehetővé.
Növelné a hallgatói ösztöndíjakat és a kollégiumi férőhelyeket és a társasági adóból lehívható kedvezmény mértékét, továbbá elérhető otthonokat építene az egyetemek közelében az oktatók számára.
Létrehozna egy klasztert az önálló cégek együttműködésére, nagyvállalati körzeteket alakítana ki Budapesten az európai szintű társaságok számára. Átláthatóvá tenné a közbeszerzéseket, offshore hátterű cégeket kiszorítaná a gazdaságból, és támogatná az Európai Ügyészséghez való csatlakozást.
Elérhető otthonokat teremtene és sűríteni a beépítést az elővárosi vasúti megállók környezetében, felkutatná a kihasználatlan lakásokat, csökkenteni a rövidtávú lakáskiadások miatt épített, üzemeltetett lakások számát.
Ami eddig történt
Az őszi önkormányzati választáson „egy az egy elleni küzdelemnek” kell lennie, így lesz esélye az ellenzéknek legyőzni a Fidesz-KDNP jelöltjét, Tarlós István főpolgármestert. Ezzel a céllal indult el az előválasztás.
| ||
A 2019-es önkormányzati választás ellenzéki főpolgármester-jelöltjei ennek során kiálltak egymás ellen a civilek által szervezett előválasztáson. Az aHang pártoktól független civil szervezetként vállalta a budapesti előválasztás koordinálását. Többek között ennek érdekében jött létre bő egy évvel ezelőtt. (De azóta lényegében számos kampányt indított, hangot adott az otthonápolóknak, a kilakoltatottaknak, vagy épp a dolgozóknak.) A szervezet aktivistái és a pártok támogatói 2019. májusában létrehozták a Civil Választó Bizottságot annak érdekében, hogy az előválasztás formailag civil kontroll mellett valósuljon meg.
A budapesti előválasztás lebonyolítását a jelölteket támogató pártközösségek aktivistákkal és infrastrukturális felajánlásokkal segítették. Az előválasztásban részt vett az MSZP, a Párbeszéd, a Szolidaritás, a DK, beszállt a Jobbik, az LMP és a Momentum is.
Az előválasztás első fordulójában Karácsony Gergely (Párbeszéd) és Horváth Csaba (MSZP) mérette meg magát. (Nyilvános vitájukról itt írtunk bővebben.) Az első forduló eredménye szerint 34 214 szavazatot adtak le összesen: 27 598-an Karácsony Gergelyre (Párbeszéd), 6535-en pedig Horváth Csabára (MSZP) húzták be az ikszet. Így Karácsony lett az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltje.
Ám ekkor már bejelentkezett Puzsér Róbert is, aki folyamatos variálás során, hol hajlandó lett volna az előválasztásra, hol nem. Végül nem vett részt sem a február elejéig tartó első fordulóban, sem a júniusi másodikban. Ez egyelőre még nem jelenti azt, hogy nem indul az őszi választáson.
A második fordulóra Karácsony és Puzsér mellé az EP-választás eufóriáját követően lett még két jelöltje az előválasztásnak. A DK meglepetésre Kálmán Olgát, míg a Momentum XIII. kerületi elnökét, Kerpel-Fronius Gábort indította. (A jelöltek első nyilvános vitájáról itt írtunk bővebben.)
A a második fordulóra jelölteknek június 5. és június 17. között kellett összegyűjteniük a megfelelő számú ajánlást. A voksolás ezen fordulója június 20 és 26 között zajlott.
A szavazásban részt vehetett az a budapesti lakcímkártyával rendelkező állampolgár, aki 2001. október 1. előtt született, aki elfogadta és aláírásával az ellenjegyezte a magyar jogszabályoknak megfelelően, hogy az előválasztást kezdeményező civilek és pártok a választás lebonyolítása alatt és érdekében tárolják és kezeljék személyes adatait 2019. június 26-ig bezárólag. Szavazni személyesen vagy online lehetett.
Frissítés
Cikkünk megjelenéss után jelentették be a budapesti előválasztás eredményét. Eszerint Karácsony Gergely nyerte a budapesti előválasztást 48,9 százalékkal. Karácsony lesz Tarlós István kihívója az ellenzéki oldalról. A 68 363 szavazatból 33 356 szavazatot szerzett.
Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció jelöltje, 25 093 szavazatot kapott, ez 36,8 százalékot jelent, míg a momentumos Kerpel-Fronius Gábor 9792 voksot gyűjtött be, ami 14,3 százaléknak felel meg.
Karácsony közel 50 százalékkal nyerte az előválasztást
Pontosabban 48,9%-kal. Ő lesz ősszel Tarlós István kihívója ellenzéki oldalról. Forrásaink szerint az MSZP-DK jelöltje kapta a legtöbb szavazatot az ellenzéki előválasztás ma zárult második fordulóján, amin hárman indultak. Információink szerint - amit az időközben elkezdődött sajtótájékoztatón is megerősítettek - a független, DK által támogatott Kálmán Olga 36,8 százalékot, a Momentum jelölte Kerpel-Fronius Gábor pedig 14,3 százalékot kapott.
