Hat alapítványi egyetem fordult az Európai Unió Bíróságához azért, mert az Európai Bizottság (EB) kizárta a magyar alapítványi egyetemeket EU-s finanszírozási projektekből, így például az Erasmus+ és a Horizont Európa egyetemi kutatási programokból is – írja a 24.hu a The Higher Education szaklap értesüléseire hivatkozva.
Az EB még decemberben döntött arról, hogy megtiltja, hogy magyar alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményekkel szerződést írjanak alá EU-források kifizetéséről, ugyanis az EB nem látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját. Ezzel magyar diákok Erasmus-részvétele vált bizonytalanná, a magyar alapítványi egyetemek, vagyis a modellváltásnak nevezett folyamat során a kormány által törvényi úton fenntartóváltásra kényszerített intézmények pedig már közel fél éve csak társult tagként, saját vagy kormányzati büdzséből vehetnek részt azokban a más EU-s országokkal közös kutatási projektben, amelyeket eddig nyertes pályázat esetén az EU finanszírozott.
A szaklap szerint a jogi panaszt tevő hat egyetem között van a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem is, amely 13-án aláírt beadványa a befagyasztás alapját kérdőjelezi meg,
azt állítva, hogy az egyetemi döntéshozatal – köztük az EU-források felhasználásáról szóló döntések – az alapítványi kuratóriumtól függetlenül zajlik.
A Debreceni Egyetem ugyancsak azon az állásponton van, hogy a kuratóriumi tagjainál nem áll fenn összeférhetetlenség. Az Európai Bíróság nyilatkozata szerint összevonva tárgyalhatják majd az eseteket, és 18 hónap múlva hozhatnak ítéletet. A kormány ígérete szerint ennél hamarabb meg szeretne állapodni a zárolt forrásokról az EB-vel. Igaz, korábbi ígéretét, miszerint április második felében Országgyűlés elé terjeszti a vagyonkezelő alapítványok szabályozásáról szóló törvénymódosítást, nem tartotta be.
