Egyházak térnyerése a magyarországi közoktatásban

Eredendő bűn

Belpol

Az Alaptörvényben elismert egyházak számára megnyitott ingyenes ingatlanszerzési lehetőség része annak a folyamatnak, amelyben a politikai hatalom a világi közoktatást minden módon ellehetetleníti, az egyházi fenntartású iskolák lehetőségeit pedig egyre bővíti. Az egyházaknál sem mindenki örül ennek.

Egy decemberi törvénymódosítás szerint az egyházak ingyenesen megkaphatják azokat az ingatlanokat, amelyekben hitéleti vagy közcélú tevékenységet folytatnak – még akkor is, ha soha nem volt az övék. Iskolákat és óvodákat is, s csak a mértékletesség, e szép emberi tulajdonság szabhat gátat az egyházak bírvágyának. Mindez lényegében egyetlen szavukba kerül, az önkormányzatoknak nincs mérlegelési lehetőségük. (Lásd: Az úr szerény szolgái, Magyar Narancs, 2023. március 8.) Hogyan jutottunk el a fakultatív hitoktatástól idáig?

Ahogyan az a Fidesz-univerzumban már megszokott, ez esetben is azzal indult minden, hogy a jobboldal kreált egy megoldásra váró „súlyos” helyzetet, amin mindenképpen javítani akart. Semjén Zsolt és Szászfalvi László, a KDNP képviselőcsoportjának tagjai 2010 májusában a közoktatási törvény módosítását kérték az Országgyűléstől arra hivatkozva, hogy a hatályos jogszabály „diszkriminálja az egyházi intézményeket”. Mégpedig úgy, hogy teljesíthetetlen anyagi terheket ró azokra az önkormányzatokra, amelyek az egyházaknak adnák át a közoktatás feladatát. Addig, ha egy önkormányzat átadta a fenntartói jogot, meghatározott ideig fizetnie kellett az egyházaknak járó úgynevezett kiegészítő támogatás összegét (ez kezdetben két év volt, majd három, végül öt). A 2010-es módosítás nyári elfogadása után az év szeptemberétől az államra szállt ez a kötelezettség.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.