„Ez az egész dolog egy gusztustalanság” – Vajda Mihály a professzori cím visszaadásáról és Putyinról

  • Gera Márton
  • 2017. szeptember 5.

Belpol

Interjú a filozófussal, aki lemondott professzori címéről, mert nem hajlandó közösséget vállalni a Putyint díszpolgárrá avató Debreceni Egyetemmel.
  • Még augusztus végén írta meg a Népszava, hogy a Debreceni Egyetem (DE) díszpolgári címet ad Vlagyimir Putyinnak. Nem sokkal később kiderült, a hír valóban igaz, és az orosz elnöknek szóló kitüntetés ötletét az egyetem szenátusa 90 százalékos többséggel támogatta. Az indoklás szerint a cím azért jár Putyinnak, mert az ő jóvoltából „az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks II. beruházásban”.
  • Amint nyilvánvalóvá vált, hogy mire készül az intézmény, a hallgatók rögtön nekimentek a szenátusnak a Facebookon, mire az egyetem elkezdte törölni a kritikus véleményeket az oldalról, majd letiltotta az értékelés lehetőségét.
  • Indult egy petíció is a cím visszavonásáért, a múlt héten pedig elhatárolódott a döntéstől az Alkotmányjogi Tanszék, és nem sokkal később hasonlóan tett a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék is.
  • Vajda Mihály Széchenyi-díjas filozófus, az egyetem filozófia tanszékének korábbi vezetője hétfőn tette közzé rövid levelét, amelyet eredetileg az intézmény rektorának címzett, és amelyben arról ír, hogy bár sajnálja, de kénytelen visszaadni professor emeritusi címét, mivel nem szeretne fenntartani semmilyen kapcsolatot egy intézménnyel, amelynek Vlagyimir Putyin a díszpolgára.
  • Villáminterjú Vajda Mihállyal kiállásról, egyetemről és a Putyinhoz való közeledésről:

magyarnarancs.hu: Amikor meghallotta, hogy az egyeteme díszpolgári címet ad Vlagyimir Putyinnak, rögtön elhatározta, hogy visszaadja a professor emeritusi címét?

Vajda Mihály: Azt hiszem, igen. Ez az egész dolog egy gusztustalanság. Nem csak arról van szó, hogy kormányszinten barátkoznak Putyinnal, az egy dolog – persze, ennek egyáltalán nem örülök. De hogy az egyetem csak azért kitalál valamilyen címet – gondolom, díszdoktorrá akarták volna választani, csak ezt valamiért nem lehetett –, hogy kitüntethesse Putyint, az engem annyira felháborított, olyan gusztustalannak éreztem, hogy úgy gondoltam, nekem ehhez az egyetemhez semmi közöm.

magyarnarancs.hu: Amúgy hány évig volt hozzá köze?

VM: Elég sokáig. 1990-ben kerültem oda, előtte én nem voltam comme il faut, nem volt semmiféle állásom. Aztán ott dolgoztam tulajdonképpen az emeritálásomig, ami 2005-ben történt.

magyarnarancs.hu: A professor emeritusi cím, amelyről lemondott, mit takar?

VM: Amikor a professzorok nyugdíjba mennek, megkaphatják ezt a címet. A nyugdíjazás önmagában nem jelent professor emeritusságot, mert ez egy kitüntető cím. Akinek ilyen címe van, az, ha akar, továbbra is részt vehet az egyetemi életben, taníthat.

Vajda Mihály egy korábbi előadása közben

Vajda Mihály egy korábbi előadása közben

Fotó: YouTube/LTV PROJEKT

magyarnarancs.hu: Az egyetem vezetése most azt mondja, a szenátus 90 százalékos többséggel támogatta Putyin kitüntetését, teljesen demokratikus döntés volt.

VM: Én úgy látom, itt szervilizmusról van szó. Ha azt mondják ennek a választott testületnek, hogy ennek vagy annak így kell lennie, akkor az nem kérdez, nincs saját véleménye, hanem elfogadja a felülről jövő parancsot és belemegy a dologba. Ez a 90 százalék szégyen, de a 90 százalékos többségtől függetlenül is szégyenletesnek tartom, ami történik. Miért kell egy egyetemnek beleszállnia a politikába?

magyarnarancs.hu: Szóval egyszerűen szervilizmusról volna szó?

VM: Persze hogy arról van szó. Lehet, hogy pénzt is akarnak, de az egy másik kérdés.

magyarnarancs.hu: Levelét eredetileg a rektornak címezte, gondolom, kapott valamilyen választ.

VM: Nem kaptam semmiféle választ. Szerintem nem is fogok. Tudom, hogy címezhettem volna a kancellárnak is, mert azt hiszem, neki van döntő szava manapság az egyetemeken, de nekem amúgy sem tetszik ez a kancellári rendszer. Úgy gondolkodom, mint régen: egy egyetem vezetője a rektor.

false

 

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

magyarnarancs.hu: Mit gondol, lesz valamilyen hatása a tiltakozásának?

VM: Nem hiszem. Nem azért adtam vissza a címemet, mert azt gondoltam, hogy emiatt majd történik valami. Nem azért, mintha ennek hatása lenne, hanem mert úgy gondoltam, hogy az ember a saját lelkiismeretének és a saját tudatának tartozik azzal, hogy tegyen egy lépést.

magyarnarancs.hu: Az nem lepi meg, hogy a hallgatókon és két tanszéken kívül alig tiltakozik valaki az egyetemen belül?

VM: Szerintem ez az egyetem már elég régóta szervilisen viselkedik, mindent tudomásul vesz, amit a politika tesz, és esze ágában sincs beleszólni. De láthatólag mégis beleszól, mert a kitüntetés kapcsán azt mondhatta volna, hogy mi nem politizálunk, hanem tanítunk, kutatunk, és ne tessenek ilyen ötletekkel előállni. Gondolom, felülről jött az ötlet, hogy milyen jó lenne, ha Putyin egy egyetem díszpolgára lenne. Hogy miért pont a Debreceni Egyetemé, nem tudom, de lehet, hogy azért, mert mások is tudják, milyen szervilis módon viselkedik ennek az egyetemnek a vezetése. Azt meg nem tudom, hogy a nagyszámú tanszék közül miért csak kettő határolódott el.

magyarnarancs.hu: Hogyan értékeli egyébként a kormány Putyinhoz való közeledését? Van, aki szerint ez a legnagyobb rossz, más meg azt mondja, csak gazdasági okokból történik mindez.

VM: Nézze, azt hiszem, ez egy nagyon bonyolult kérdés, én mindenesetre nem szimpatizálok a dologgal. Hogy miként függ ez össze azzal, hogy az ország politikai vezetése az Európai Unióval enyhén szólva eléggé problematikus viszonyban áll, azt nem tudom. De hogy ezt pont az az Orbán Viktor iniciálja, és pont az ő vezetése alatt történik, aki Nagy Imre újratemetésekor kimondta, hogy most már végre tűnjenek el innen az oroszok, az még komikusabbá teszi az egészet. Szomorú a dolog, de komikus is.

(Csütörtökön megjelenő lapszámunkban bemutatjuk azt a folyamatot, melynek során fideszes káderek foglalták el a Debreceni Egyetem kulcspozícióit.)

Tavalyi, a mostaninál sokkal bővebb interjúnkat Vajda Mihállyal itt lehet elolvasni:

„Miért Magyarországon?"

Nincsenek pontos fogalmaink annak leírására, ami a világban jelenleg zajlik, és aminek az egyik tünete az orbánizmus – mondja Vajda Mihály. A folyamat lényege ettől függetlenül világos: a nacionalizmus erősödése.

 

Figyelmébe ajánljuk

Az egészségügy színvonalával és az utak állapotával a legelégedetlenebbek a magyarok

A Policy Solutions közszolgáltatások megítélését vizsgáló kutatása szerint az elmúlt három évben az oktatás területén észlelték a legerősebb romlást az emberek, olyan közszolgáltatás pedig nincs, aminek tizenöt év alatt kiugróan javult volna a minősége az állampolgárok szemében. A megkérdezettek relatív többsége szerint a kormányváltás sok mindent megoldana.

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."