A Citadella felújítása

Ez is bevéve

Belpol

A tervek szerint jövőre fejeződik be a gellérthegyi Citadella húszmilliárd forintból, kiemelt beruházásként megvalósuló felújítása. A munkálatokat Mészáros Lőrinc és Garancsi István érdekeltségei végzik. Jelenleg a terület romokban hever, de egy év múlva lesz minden: tó, óriás lépcső, múzeum, park.

„Mikor a Gellért-hegy történetét tanulmányoztuk, arra döbbentünk rá, hogy mi, magyarok vagyunk a hegy, hiszen minden történelmi korszak nyomon követhető rajta. (…) A legfontosabb feladatunk, hogy a Budavári Palotanegyedet és a Citadellát visszavarrjuk a mindennapok szövetébe” – mondta Fodor Gergely, a Citadella és a visegrádi műemlékegyüttes területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos a Citadella felújításáról egy tavaly szeptemberi interjúban. Fodor 2019 óta felel a Budai Várnegyedben zajló kormányzati beruházásokért is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2020 májusában a jelenlegi beruházás nulladik másodpercében sietett leszögezni, hogy a Citadella megújítása közérdek, ezért kiemelt beruházássá kell nyilvánítani; erről a törvényjavaslatot be is nyújtotta, s azt az Országgyűlés természetesen megszavazta. A kormány azonban nem elégedett meg pusztán azzal, hogy kiemelt beruházássá nyilvánította a Citadella felújítását, oly módon is bebiztosította a projektet, hogy az érintett XI. kerületi, ellenzéki vezetésű önkormányzatnak véletlenül se legyen esélye bármiféle feltételhez kötni a nagy tervet. Az akkor elfogadott törvény ugyanis kimondja, hogy a Citadellánál a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható, és minden ezzel ellentétes önkormányzati rendelet érvénytelen.

A Gellért-hegyi fellegvárat az 1848–1949-es szabadságharc leverése után, 1854-ben építették a Habsburgok. A kétszáz méter hosszú, 12–16 méter falmagasságú erődöt és a városra néző ágyúállásokat a magyar lakosság megfélemlítésére emelték. A katonaság végül 1889-ben vonult ki az erődből; a második világháborúig nem is volt katonai funkciója, a hatvanas évektől pedig kizárólag turisztikai célokra használták a területet. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben nyilvánította a világörökség részévé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.