A Citadella felújítása

Ez is bevéve

Belpol

A tervek szerint jövőre fejeződik be a gellérthegyi Citadella húszmilliárd forintból, kiemelt beruházásként megvalósuló felújítása. A munkálatokat Mészáros Lőrinc és Garancsi István érdekeltségei végzik. Jelenleg a terület romokban hever, de egy év múlva lesz minden: tó, óriás lépcső, múzeum, park.

„Mikor a Gellért-hegy történetét tanulmányoztuk, arra döbbentünk rá, hogy mi, magyarok vagyunk a hegy, hiszen minden történelmi korszak nyomon követhető rajta. (…) A legfontosabb feladatunk, hogy a Budavári Palotanegyedet és a Citadellát visszavarrjuk a mindennapok szövetébe” – mondta Fodor Gergely, a Citadella és a visegrádi műemlékegyüttes területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos a Citadella felújításáról egy tavaly szeptemberi interjúban. Fodor 2019 óta felel a Budai Várnegyedben zajló kormányzati beruházásokért is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2020 májusában a jelenlegi beruházás nulladik másodpercében sietett leszögezni, hogy a Citadella megújítása közérdek, ezért kiemelt beruházássá kell nyilvánítani; erről a törvényjavaslatot be is nyújtotta, s azt az Országgyűlés természetesen megszavazta. A kormány azonban nem elégedett meg pusztán azzal, hogy kiemelt beruházássá nyilvánította a Citadella felújítását, oly módon is bebiztosította a projektet, hogy az érintett XI. kerületi, ellenzéki vezetésű önkormányzatnak véletlenül se legyen esélye bármiféle feltételhez kötni a nagy tervet. Az akkor elfogadott törvény ugyanis kimondja, hogy a Citadellánál a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható, és minden ezzel ellentétes önkormányzati rendelet érvénytelen.

A Gellért-hegyi fellegvárat az 1848–1949-es szabadságharc leverése után, 1854-ben építették a Habsburgok. A kétszáz méter hosszú, 12–16 méter falmagasságú erődöt és a városra néző ágyúállásokat a magyar lakosság megfélemlítésére emelték. A katonaság végül 1889-ben vonult ki az erődből; a második világháborúig nem is volt katonai funkciója, a hatvanas évektől pedig kizárólag turisztikai célokra használták a területet. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben nyilvánította a világörökség részévé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.