A Citadella felújítása

Ez is bevéve

Belpol

A tervek szerint jövőre fejeződik be a gellérthegyi Citadella húszmilliárd forintból, kiemelt beruházásként megvalósuló felújítása. A munkálatokat Mészáros Lőrinc és Garancsi István érdekeltségei végzik. Jelenleg a terület romokban hever, de egy év múlva lesz minden: tó, óriás lépcső, múzeum, park.

„Mikor a Gellért-hegy történetét tanulmányoztuk, arra döbbentünk rá, hogy mi, magyarok vagyunk a hegy, hiszen minden történelmi korszak nyomon követhető rajta. (…) A legfontosabb feladatunk, hogy a Budavári Palotanegyedet és a Citadellát visszavarrjuk a mindennapok szövetébe” – mondta Fodor Gergely, a Citadella és a visegrádi műemlékegyüttes területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos a Citadella felújításáról egy tavaly szeptemberi interjúban. Fodor 2019 óta felel a Budai Várnegyedben zajló kormányzati beruházásokért is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2020 májusában a jelenlegi beruházás nulladik másodpercében sietett leszögezni, hogy a Citadella megújítása közérdek, ezért kiemelt beruházássá kell nyilvánítani; erről a törvényjavaslatot be is nyújtotta, s azt az Országgyűlés természetesen megszavazta. A kormány azonban nem elégedett meg pusztán azzal, hogy kiemelt beruházássá nyilvánította a Citadella felújítását, oly módon is bebiztosította a projektet, hogy az érintett XI. kerületi, ellenzéki vezetésű önkormányzatnak véletlenül se legyen esélye bármiféle feltételhez kötni a nagy tervet. Az akkor elfogadott törvény ugyanis kimondja, hogy a Citadellánál a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható, és minden ezzel ellentétes önkormányzati rendelet érvénytelen.

A Gellért-hegyi fellegvárat az 1848–1949-es szabadságharc leverése után, 1854-ben építették a Habsburgok. A kétszáz méter hosszú, 12–16 méter falmagasságú erődöt és a városra néző ágyúállásokat a magyar lakosság megfélemlítésére emelték. A katonaság végül 1889-ben vonult ki az erődből; a második világháborúig nem is volt katonai funkciója, a hatvanas évektől pedig kizárólag turisztikai célokra használták a területet. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben nyilvánította a világörökség részévé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.