Ezt a választást Budapest és az internet döntötte el

Belpol

Jól hangzik, hogy Márki-Zay Péter majd megszólítja a vidéket, de az előválasztás második fordulóját a főváros, Csongrád-Csanád megye és az online szavazók döntötték el. 

56,69–43,31 százalékos szavazataránnyal, közel 90 ezer szavazattal Márki-Zay péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje nyerte az előválasztás második fordulóját Dobrev Klárával, a DK jelöltjével szemben. 

Bár Orosz Anna, a Momentum elnöke vasárnap este Márki-Zay eredményváróján arról beszélt, hogy összesen 850 ezren szavaztak az előválasztás két fordulójában, nem feltétlenül pozitív fejlemény, hogy a második fordulóban úgy sikerült 662 ezres részvételt elérni, hogy annak mintegy harmada új szavazó volt. Ez ugyanis azt is jelenti, hogy az első fordulóban résztvevők közel harmada viszont a második fordulóra már lemorzsolódott. 

Miközben a Márki-Zay Péter személye mellett szóló egyik fő érv az volt, hogy új szavazókat tud majd megszólítani, kérdés, hogy az újak miatta vettek-e részt az előválasztáson, vagy csak az egyre kiélezettebb politikai helyzet mozgatta meg őket – ugyanakkor az is kérdés, hogy mi történt a lemorzsolódókkal. Úgy tűnik, igenis voltak olyanok, akik nem láttak hiteles alternatívát a két állva maradt jelöltben, vagy csak a sok huzavona után elment a kedvük az előválasztástól.

Arányaiban viszont nem sokkal több új szavazót sikerült behúzni az előválasztába, mint ahányan elfordultak (220 ezer szemben a 191 ezerrel),

így az is kérdés, hogy a lemorzsolódók kiábrándultsága hosszú távú lesz-e, vagy idővel megbékélnek. 

 
 
A résztvevők között is volt, aki így szavazott
Fotó: ERDOS LASZLO / Facebook/Előválasztás 2021

A legtöbb új szavazót mindenesetre a részvételi adatok alapján Budapesten sikerült bevonzani: itt összesen mintegy 40 ezerrel nőtt a résztvevők száma. A budapesti választókerületek részvételei hullámzóan alakultak, a legtöbb új szavazó az 1-es választókerülethez (I., V. kerület és Palotanegyed) számolódott, ez azonban valószínűleg nagyrészt betudható annak, hogy a második fordulóban mindenki ott szavazott, ahol akart, ehhez az OEVK-hoz pedig sok központi helyszín is tartozott.

A második forduló viszont ezzel együtt is Budapesten dőlt el, annak ellenére, hogy vidéken majdnem kétszer annyian szavaztak, mint a fővárosban (431 ezer vs. 226 ezer).

Bár már a sokadik választás óta közhely, hogy a magyar választásokat a vidék dönti el, és így volt ez az előválasztás első fordulójában is, ezúttal vidéken olyan mértékben megoszlottak a szavazatok a két jelölt között, hogy ott végül nagyon szoros eredmény született, míg Budapesten Márki-Zay óriási mértékben tudott elhúzni, 64,7–35,3 százalékarányban verve Dobrevet. 

Miközben Márki-Zay mellett az egyik legfőbb érv "a vidékiek megszólítása" volt, már az első forduló után is rámutattunk, hogy saját megyéjét és Hódmezővásárhelyet leszámítva korántsem egyértelmű, hogy vidéken ő a befutó.

A második fordulós szavazatarány vidéken 52,5–47,5 százalékkal dőlt el Márki-Zay javára, de Dobrev 10 megyében is beelőzte, a legtöbb helyen pedig igen szoros eredmény született. Sokatmondó, hogy a kettejük között vidéken végül kialakult mintegy 22 ezres szavazatkülönbség felét, 10 ezer szavazatot Márki-Zay szűkebb hazájában, Csongrád-Csanád megyében szedte össze, az itteni szavazatok megszámolása fordította meg az eredmények közlésekor is az addig Dobrev előnyét mutató vidéket.

Bár Dobrevnek enélkül sem lett volna esélye nyerni (vidéken sem), ez azért jelentősen árnyalja azt a képet, hogy egy "vidéken erősen beágyazott jelöltről" lenne szó a hódmezővásárhelyi polgármester személyében. 

Az ugyanakkor biztos, hogy otthonában komoly rajongótábora van: vidéken a leginkább Csongrád-Csanád megyében nőtt az előválasztók száma (mintegy 4800 fővel), amely talán egyszerre tudható be Szeged nagyvárosi hatóerejének és Márki-Zay Péter személyes vonzerejének is.

A legnagyobb szavazószám-csökkenés azonban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében figyelhető meg (5500 és 3000 fővel csökkent a résztvevők száma), ahol az első fordulóban a megyei eredményeket összesítve is Dobrev-Jakab-Karácsony volt a sorrend. Minthogy a második fordulóban mindkét jelöltre több szavazatot adtak le, mint az elsőben, úgy tűnik, Jakab és Karácsony első körös szavazói egyrészt megosztódtak kettejük között, másrészt távol maradtak. 

Vidéken általánosságban is az a jellemző, hogy mindkét jelölt több szavazatot szerzett, mint az első fordulóban. Ez Márki-Zay Péter esetében nem olyan meglepő, jelentősen növelte szavazói számát az első fordulóhoz képest, de úgy tűnik, a kiesett/visszalépett jelöltek támogatói körében Dobrev Klárának is jelentős tartalékai voltak, az első fordulóhoz képest ugyanis egyedül néhány budapesti kerületben volt alacsonyabb a rá leadott szavazatok száma. 

Márki-Zay azzal is érvelt maga mellett, hogy nem csak a javára visszalépett Karácsony Gergely híveit, a mögötte kiálló Momentum szavazóit, de még a jobbikosokat is meg tudja szólítani, a legtöbb megyében  azonban alatta maradt a rá a második fordulóban leadott szavazatok száma még az első fordulós szavazatok összegének is. Ez főleg Kelet-Magyarországon jellemző, míg a Dunántúlon sokkal inkább közelítik Márki-Zay szavazatai a Dobreven kívüli ellenzék összszámait is. 

Alapvetően a korábban hagyományosan "baloldali fellegvárnak" aposztrofált megyékben, ahol később a Jobbik szerzett komolyabb hadállásokat, most Dobrev Klára tűnt népszerűbbnek: a legnagyobb arányú előnyre Nógrád megyében (60,2–39,8 százalék), illetve Borsod-Abaúj-Zemplénben (56,7–43,3 százalék) tudott szert tenni. 

Bár nem győzzük hangsúlyozni, hogy ezek – különösen a Budapestre vonatkozó adatok – inkább tájékoztató jellegűek, árulkodó lehet az is, hogy Budapesten Márki-Zay Péter viszont a leginkább az inkább konzervatív beállítottságú kerületi választókerületeben tudott elhúzni (XII-II. kerületi 3. számú oevk: 80,4–19,6 százalék, II-III. kerületi 4. számú oevk: 75,8–24,2 százalék), illetve a már említett központi szavazóhelyszíneket is magába foglaló 1-es körzetben (76,2–23,8 százalék). 

 
Közönség Márki-Zay Péter eredményváróján
Fotó: Németh Dániel

Az előválasztás második fordulójának eredményeiből alapvetően ismét Budapest-vidék különbség rajzolódik ki, amely azonban akár a Dobrev és Márki-Zay által folytatott kampány eltérő jellegzetességeivel, vagy a médiafogyasztási szokások különbségével is magyarázható. 

Márki-Zay ugyanis nem véletlenül köszöngette eredményváróján a youtuber Osváth Zsoltnak, vagy a Partizán csatornának a győzelmét – az internetes világban sokkal erősebben volt jelen, mint Dobrev, a fórumok, videók közbeni chatek, közösségi oldalak tele voltak a nevével, amely további húzóerőt jelenthetett az internetet gyakran használó, ott híreket fogyasztó rétegeknek, így akár a fiataloknak is. Ezzel szemben Dobrev Klára az elmúlt hónapokban tényleg bejárta az országot, a személyes jelenlét varázsa pedig sokakat megszólíthatott, de nem tudott elérni olyanokat, akik most online mozgósítódtak. 

Mindez nem csak a Budapest-vidék eltérésben, de a személyes és online szavazatok megoszlásából is kitűnik: Márki-Zay kivétel nélkül minden megyét és választókörzetet 70 feletti szavazataránnyal nyert az online szavazatok tekintetében. 

Az online szavazatok nélkül jóval kiegyenlítettebb is lett volna a verseny, Márki-Zay alig nyolcezer szavazattal tudott volna csak nyerni. 

Szavazatainak mintegy harmada ráadásul online érkezett, miközben Dobrev alig néhány tízezret tudott csak behúzni. Úgy tűnik tehát, hogy Márki-Zay nem annyira a vidék, mint inkább az online aktív nagyvárosi közönség kedvence.

Az eredményeket itt tudják böngészni

(Címlapképünkön: résztvevők Márki-Zay Péter eredményváróján. Fotó: Németh Dániel)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot! 

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.