Az üzemanyag-árplafon hatásai

Félig teli tankkal

Belpol

Az Orbán-kormány antiinflációs csodafegyvereként bevezetett üzemanyagárstop a piaci szereplők egyikét sem hagyta érintetlenül. A kiskereskedőknek nyilvánvaló veszteséget okoz, a nagykereskedők megosztottak, de hosszabb távon még a fogyasztók számára sem egyértelműen áldásos az ársapka.

A még tavaly novemberben az elszállt üzemanyagárak miatt bevezetett benzin- és gázolajársapka lassan hét hónap elteltével is él. A káros hatások csökkentésére leginkább a jogosultak körének szűkítésével tett kísérletet a kormány. Az újabb szabályozási körök nyomán a 480 forinton rögzített hatósági áron már csak a magyar forgalmival rendelkezők és a mezőgazdasági gépek tankolhatnak, a külföldi rendszámú és a 7,5 tonna feletti közúti járművek (kamionok, teherautók, buszok) tulajdonosainak piaci árat kell fizetni.

 

Tolják maguk előtt

A kormány a két üzemanyagpiaci termékre – a 95-ös benzinre és a normál gázolajra – vonatkozó, literenként 480 forintos korlát hatályát egyelőre további másfél hónappal tolta ki: május 15. helyett most július 1. a határidő, de a jelek szerint ezt követően sem tervezik kivezetni az árkorlátozást. Ez ráadásul ugyanúgy vonatkozik a kiskereskedelmi, mint a szintén 480 forintban megállapított nagykereskedelmi ársapkára. Az árplafon meghosszabbításával együtt július végéig kitolták a kis benzinkutakra vonatkozó hitelmoratóriumot, a munkavállalók felmentését a szociális hozzájárulási adó és a kiva (kisvállalati adó) fizetése alól, illetve nem kell fizetniük készletezési díjat sem. Júniusban is érvényes a kis kutak tavalyi, időarányos forgalmának 80 százaléka után járó literenkénti 20 forintos állami támogatás, illetve az állami és önkormányzati helyiségbérlet ingyenessége is.

A hazai töltőállomások mintegy felét kitevő körülbelül ezer kisebb, jórészt családi vállalkozásban működtetett úgynevezett „fehér” kút érdekképviseletére az év elején alakult Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) a legkevésbé sem fogadta örömmel az ársapka hatályának meghosszabbítását. Az FBSZ szerint mindenekelőtt érdemben vissza kellene állítani a piaci árat azok számára, akik ezt meg tudják fizetni – a többieknek rászorultsági alapon járhatna az olcsóbb üzemanyag. Ehhez hozzá szokták fűzni azt a nemzetközi energiapiacok szakmai szereplői által is vallott, amúgy meggyőzőnek tűnő érvet, hogy a magas piaci árak takarékosságra ösztönöznek, ami alapvető környezetvédelmi érdek.

A benzinkutas érdekképviseletnél csalódottan fogadták azt is, hogy a kormány nem vette figyelembe sem a meghatározott kiskereskedelmi árrést, sem az üzemanyag literenkénti 20 forintos támogatásának emelését célzó javaslatukat. Ennek értelmezéséhez tudni kell, hogy amikor (még márciusban) 480 forintnál húzták meg a nagykereskedelmi árplafont is, a teljes üzemanyag-nagykereskedelmi forgalom mintegy 25–30 százalékát adó üzemanyag-importőr nagykereskedők kivonultak e részpiacról, mert ilyen körülmények között nem tudtak volna nyereségesen működni. A korábban még tőlük vásároló kis kutak ezt követően az egyedül a nagykereskedői piacon maradt (annak korábban is legalább 70 százalékát birtokló) Moltól rendeltek üzemanyagot – ekkor viszont kiderült, hogy a hirtelen monopolpozícióba került olajcég új partnereinek a korábbiaktól eltérően már nem állja a finomító és a kút közötti szállítás költségeit. Márpedig ez a többletköltség rögtön el is viszi a kis kutak 20 forintos támogatásának a felét, a megmaradó, literenként átlag 10 forint pedig nem elegendő sem bérfizetésre, sem üzemeltetésre, sem felújításokra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.