Egyértelmű kötelezettségszegésnek nevezte a Magyarországon május 27-től érvényes kettős benzinár-szabályozást Andrej Plenković horvát miniszterelnök. A konzervatív politikus az Európai Néppárt rotterdami kongresszusán a Euronews-nak nyilatkozva azt valószínűsítette, hogy ha az Európai Bizottság az EU Bírósága (EUB) elé viszi a friss magyar szabályozást, Magyarország elveszíti a pert.
Május 27-től a hazai benzinkutak kétféle árat alkalmazhatnak, miután a kormány egy rendelettel előírta, hogy a november óta 480 forintos maximális áron rögzített üzemanyag immár nem hatósági áras termék, amennyiben „külföldi rendszámú gépjármű töltésének céljából értékesítik”. A Holtankoljak.hu szerint ettől a héttől a 95-ös benzin piaci átlagára 788 forintra, a gázolajé 771 forintra emelkedik, azaz literenként körülbelül 300 forinttal fizetnek többet a külföldön regisztrált autók tulajdonosai. A megkülönböztetés valójában nem most került be a magyar jogrendbe, március 11-től már élt az a szabály, amely szerint a magyar rendszámú járműveknek legfeljebb 7,5 tonnás súlyig járt a hatósági áras benzin, a külföldieknek viszont csak 3,5 tonnáig. A mostani rendelet újdonsága, hogy immár teljesen elzárja a külföldi autók elől a hatósági árat, és ez nyilván a korábbinál nagyobb hullámokat keltett a hazai és nemzetközi közvéleményben is.
A rendelet értelmében néhány ország sofőrjei elvileg mentesülhetnének a drágább piaci ár alól. Ha egy külföldi államban szintén hatósági áras a benzin, és a hatósági ár érvényes az ott tankoló magyarokra is, akkor a külügyminiszter rendeletben előírhatja, hogy a magyar hatósági ár pedig legyen érvényes az érintett állam nálunk tankoló polgáraira. Európában jelenleg Szerbiában és Szlovéniában van még hatósági üzemanyagár, igaz, ez mindkét esetben lényegesen magasabb a mi 480 forintunknál, inkább 600 forint környékén van. Szijjártó Péter pedig egyelőre a szerb és a szlovén rendszámú járműveket sem részesítette mentességben.
A német példa
Az Európai Bizottság máris megkezdte az új magyar szabályozás vizsgálatát – tájékoztatta az RTL.hu-t Sonya Gospodinova bizottsági szóvivő, és a Narancs is hasonlóképpen értesült egy neve elhallgatását kérő bizottsági tisztviselőtől. Forrásunk kiemeli, hogy a rendeletről a sajtóból értesültek, azaz a magyar kormány nem tartotta fontosnak, hogy előre figyelmeztesse a Bizottságot. Utóbbi még nem döntötte el, indít-e kötelezettségszegési eljárást a külföldi járművek hátrányos megkülönböztetése miatt. Az általunk kérdezett tisztviselő mindenesetre általánosságban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bizottság szerint a javak és szolgáltatások EU-n belüli szabad áramlása képes a leginkább garantálni az ellátásbiztonságot. Az egységes piacon az EUB ítélkezési gyakorlata alapján csak kényszerítő okokból lehet korlátozásokat alkalmazni, például a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy garantálása érdekében. „A korlátozásnak e célok védelméhez szükségesnek és arányosnak kell lennie” – tette hozzá bizottsági forrásunk.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
