Így küzd Kötter Tamás a liberális gondolkodásmód ellen

Az ügyvéd-író Kötter Tamást egyre többen ismerik a Megafon politikai harcosaként. Azt már kevesebben tudják, valójában ki ő, és miért vállalja a kultúrkomisszár szerepét.

Dizájner szemüveg, NER-dizájn szólamok. A Facebookon százezrek láthatták már az elegáns öltönyt, drága karórát viselő Kötter Tamást, amint videókban ostorozza a nemzetrontó magyar baloldalt, a „Soros-bíróságokat” – és sokan talán anélkül futottak bele e posztokba, hogy tudnák, a kortárs magyar próza egyik „cool kívülállója”, az irodalomba Porschével és a Kötter írói álnévvel érkezett író-ügyvéd próbálja befolyásolni őket.

Meglátta a piaci rést

Kötter Tamás láthatóan nem született showman. Merev tekintete, monoton hanghordozása akár el is riaszthatná a nézőt. A dilettáns összhatást azonban némileg ellensúlyozza határozottsága, széles látóköre, és jól hangzó, bár sokszor csúsztatásokra épülő állításainak sora a terroristáknak beállított Black Lives Matter mozgalomról, a nyugati globalista szemlélet értékpusztító hatásairól, vagy arról, hogy Orbán ellenzéke pártállástól függetlenül minimum posztkommunista, és győzelme esetén azonnal beengedné a bevándorlókat Magyarországra.

Kötter következetesen sulykolja ugyanazokat az állításokat, választott témáihoz – Gyurcsány Ferenc, a migráció, a Momentum bírálata – pedig a buldog makacsságával ragaszkodik. Videóit hatásos vágások, fenyegető-dinamikus zenei kíséret erősítik, és ez be is jön a szerzői profil több mint 12 ezer követőjének.

Közéleti szerepvállalása 2020 decemberében kezdődött, az elmúlt fél évben pedig napi rendszerességgel vagy akár naponta többször is oszt meg videókat, bejegyzéseket. 2021. május 7. óta vállaltan a kormányközeli influenszerképző, a Megafon Központ tagja, de a hivatalos csatlakozás semmiben nem változtatott üzeneteinek, videóinak stílusán. (A Megafonról részletesen lásd: Alsó hangon, Magyar Narancs, 2021. május 27.) Ezekből ugyanakkor nem derül ki, hogy kicsoda ő, hogyan és miért keveredett a politikai aktor szerepébe; erre sovány magyarázat a Facebookon írt önjellemzése is: „A polgári értékekben hiszek, valamint egy erős, független és büszke Magyarországért küzdök.”

Kötter valódi neve Biczi Tamás, 1970-ben született, a Győr-Moson-Sopron megyei Kónyban nőtt fel, saját meghatározása szerint katolikus munkás-paraszt család gyermekeként. Apja évtizedeken át egy hőerőmű technikusaként dolgozott, de a Horn-kormány idején privatizálták, egy francia cégnek adták el az erőművet. Az apa, több kollégájához hasonlóan előnyugdíjba kényszerült. Mint fia a Magyar Narancsnak írta, ez az élmény – a nemzeti vagyon „gátlástalan kiárusítása”, a gazdasági liberalizmus „humánum nélküli” érvényesülése – csak megerősítette abban, hogy a liberális gondolkodásmód ellen küzdjön, akár a Megafon embereként: „Értük is, ezekért az öreg szakikért is csinálom, az ő küzdelmes, ellopott életükért is.”

Jogi tanulmányait 1987-ben kezdte meg az ELTE-n, 1994-ben végzett, majd ügyvéd lett, irodákban és nagyvállalati jogi osztályokon dolgozott. A kétezres években a Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda társtulajdonosa volt – polgári nevét ekkor, az IKEA ellen indított per kapcsán ismerhette meg a sajtó, amikor ügyvédi irodája sikerrel képviselte az Örs vezér terei lakosok közösségét a téren zajló építkezés zajártalmai miatt indított eljárásban.

 

 

Fotó: Kötter Tamás /Kávészünet/ Facebook

A praxisban töltött évek alatt Biczi Tamás nemcsak rutint és kapcsolatokat szerzett, hanem belülről látta a vagyonos rétegek, a multik hazai krémjének számító felső és középvezetők, és annak a „wannabe” középosztálynak a világát, amely mindent megtesz (és megvesz) azért, hogy legalább látszólag az elitbe tartozzon. Ezek a „fényűzött” életek évekre elegendő muníciót szolgáltattak későbbi novelláihoz, regényeihez.

Biczi 2011 és 2012 között a Werk Íróakadémián tanult, ahol olyan mentorai voltak, mint Szécsi Noémi, a Pesti Kalligram Kiadót vezető Mészáros Sándor vagy Cserna-Szabó András. Cserna-Szabó szakmai támogatásával Kötter álnéven írta meg első novelláját, a celeblét múlandó örömeit bemutató Kiszavaztak, baby!-t, amely 2012-ben a Forrás folyóiratban jelent meg. Ezután sorra jelentek meg az új elbeszélések, majd a kötetek (Rablóhalak, 2013; Dögkeselyűk, 2014; A harcból nincs elbocsátás, 2015; IKEA, vasárnap 2017; Nem kijárat, 2019; Férfiak fegyverben, 2020), mindegyik a Pesti Kalligram gondozásában.

Így született meg Kötter Tamás, a self-made szerző, aki a „kívülálló” rálátásával vette észre és töltötte ki a kortárs magyar prózában tátongó „piaci rést”. A fogyasztó és a GDP-termelő középosztály jobb módú részének a krónikása lett. E társadalmi közeg problémáival ugyan Térey János is foglalkozott Asztalizene és Protokoll című műveiben, ám a cizelláltan cinikus versszövegek elsősorban a szépirodalmat értő és kedvelő szűkebb olvasóközönséget célozták meg. Kötter azokhoz szól, akikről ír, és úgy érzi, a célközönség veszi is a lapot. A jogászok imádják a könyveimet – mondta a Magyar Nemzetnek adott 2014-es interjúban, mert „mindenki szereti, ha róla szól a történet, ha viszontlátja életét a könyvben”.

Kötter Tamás hősei nagymenő (vagy annak látszani próbáló) ügyvédek, üzletemberek, vállalati lóti-futik, akik kiégettségüket, lelki ürességüket egy-egy kósza numerával próbálják enyhíteni.

Ebben az abszurd világban a szépség és a fiatalság éppúgy fizetőeszköz, mint az American Express hitelkártya. A tárgyiasított nők testükkel, a férfiak befolyásukkal és vagyonukkal küzdenek vágyaik beteljesüléséért. A társas magány, a hazugságok és kapcsolati játszmák szövevénye majd’ minden műben megjelenik; a szerző tudatosan rá is játszik erre az önismétlésre, sablonokká egyszerűsített karakterei lényegében ugyanazt az egzisztenciális-karmikus mókuskereket pörgetik körbe-körbe.

Prózastílusa minimalista, érzelemmentes, novellái eseményközpontúak, nem vesződik értelmezési rétegekkel, karaktereinek inkább története van, mint személyisége. Novelláiban és IKEA, vasárnap című regényében vállaltan hasznosítja újra Michel Houellebecq és Bret Easton Ellis eszköztárát.

Ezt én is meg tudom csinálni

Kötter nem várja el a sorsközösséget, szimpátiát az írószakmától. Folyamatosan jelzi, hogy ő elsősorban ügyvéd, aki szívós akarattal küzdötte fel magát a szamárlétra csúcsára: elvégzett egy fizetős íróiskolát, és az ott tanultak, az olvasmányélményei és némi tehetség birtokában benyitott a kortárs magyar próza sokak számára megközelíthetetlen kapuján. Bár mestereit és támogatóit nem tagadja meg – Tandori Dezső méltató cikkére máig büszke –, egy pillanatig sem szerénykedik. „Én magam értem el, amit akartam, magamat pedig rastignaci jellemnek tartom, meg a helyzetem is olyan” – mondta 2014-ben, második kötete megjelenése után a Könyves Magazinnak. Nyilatkozataiban, öltözködési stílusában megkülönbözteti magát az általa baloldalinak tartott irodalmi elit köreitől; az egyik interjújához készített képanyagon slim öltönyben, dobtáras géppisztollyal, macsó beállással pózol. Olyan hazai íróból sincs sok, aki – ha döntenie kell – inkább a Porschéjét, mint az alkotómunkát választaná; vagy aki azért használ írói álnevet, hogy ez ne okozzon félreértéseket a Biczi néven futó jól menő ügyvédi irodában.

Kötter azt vallja, hogy a mélyszegénység, a kiszolgáltatott ember története lerágott csont a magyar irodalomban, ellenben a középosztály helyzetével senki nem törődik. „Menjenek le a Káli-medencébe és vegyék észre, hány milliós bicikliken túráznak középosztálybeli férfiak és nők tömegei, kabrióznak, isszák a drága bort. Meg kell írni őket: ők adják az ütemet. (…) Mindig a törzset kell nézni, aki viszi előre az országot, nem azt, hogy a világ végén iskolázatlan félalkoholisták éppen mit csinálnak. Senkit nem érdekel, mert semmilyen hatásuk nincs a jelenre, nemhogy a változásokra” – fejtegette a Mandinernek.

Az önmagáról prezentált kép ugyanakkor élesen ellentmond annak, ahogyan Kötter Tamás választott társadalmi témájáról, a közép, de főleg a felső középosztályról ír. Miközben a videókban és interjúkban a fogyasztói társadalom attribútumait – Porschét, drága karórákat, díszzsebkendők egész arzenálját – vonultatja fel, írásaiban a „nyugatról diktált” „liberális életforma” kiúttalan, lélekőrlő és hazug voltát tárgyalja. Mikor erre rákérdeztünk, Kötter így válaszolt: „A siker önmagában nem el- vagy megvetendő dolog. Más kérdés, hogy ki miként éri el vagy éli meg azt. Na, erről már érdemes beszélni, írni, mert itt már jelentkezik a prózai mű alapvető eleme, a konfliktus.

Én (…) vállaltan a középosztály, az »embertelen szervezetekben robotoló rabok« krónikása vagyok.

 

Az ő vágyaikról, reményeikről, csalódásaikról, árulásaikról és elárultatásukról írok. Azt gondolom, hogy kortárs problémákról hitelesen csak a »beavatottak« tudnak írni.”

Kötter a magához hasonló „beavatottak” közé sorolja a haditudósítói élményeit is feldolgozó Jászberényi Sándor novellistát – közöttük a világnézeti különbségek ellenére jó barátság alakult ki – és Hidas Judit újságírót, valamint az egykori üzletember Kerékgyártó Sándort.

Nem a ruha teszi

Kötter Tamást idegenkedve fogadta az irodalmi közeg (amelyet ő „balliberálisnak” tart), annak ellenére is, hogy könyvei a Pesti Kalligramnál jelennek meg. A távolságtartást inkább magyarázhatja a szerző harcos kormánypropagandista szerepvállalása, mint a márkás nyakkendők viselése. Miközben elégedetten fogadja, honlapján idézi a baloldali lapoktól érkező kritikákat, a politikai cél érdekében teljes erővel támadja azt is, akinek hetekkel korábban interjút adott. Május 10-én például a Népszava újságírójával beszélgetett-vitatkozott feszült, de kulturált hangnemben, majd 24-én Facebook-oldalán már „levitézlett lapnak”, „kommunista hűbérurak szolgájának” nevezte az újságot.

Bár kormányközeli nézeteit sosem titkolta, Kötter a véleményvezér szerepére csak 2020 decemberében jelentkezett be a Facebookon. December 21-én profilképet töltött fel, két nappal később viszont már stúdióminőségben felvett és vágott videót közölt, amelyben a Momentum elnökét, Fekete-Győr Andrást bírálta a 2018-ban a rendőrök közé dobott (Fekete-Győr szerint csak ejtett) füstgránátért. Innentől egymást érték a láthatóan egyensablon alapján készített rövid, fényképes üzenetek és összeállítások, a szerző pedig felkapott vendéggé vált a Hír Tv és a Pesti Tv műsoraiban. Facebook-oldalán saját műsort is indított Kávészünet Kötterrel címen, ahol történészekkel, külpolitikai szakértőkkel és a kormány kedvelt ideológusaival (köztük Lánczi Tamással, Békés Mártonnal) beszélgetett olyan mélyenszántó témákról, mint hogy „a baloldal miként jutott el Sztálintól Sorosig”, vagy hogy „2050-re létrejön-e az Egyesült Európai Kalifátus”.

Lapunk természetesen Kötter Tamást is megkérdezte, miért kezdett politizálni. „A konkrét motivációm, hogy belevessem magam a sűrűjébe, sokáig egyetlenegy ember volt, Gyurcsány Ferenc – ismételte meg korábban említett motivációját –, egyszerűen nem akartam, nem bírtam belenyugodni abba, hogy ez az ember (…) visszajöhet a hatalomba, ahogy ez az Összefogás kísérleti laboratóriumában, a Városházán már megtörtént. És tessék, látva a számokat, még az is elképzelhető, hogy a Gyurcsány dominálta Összefogás akár még kormányt is állíthat.” A másik okként (a szerinte az SZDSZ babérjaira törő) a Momentumot említette, amelyet Big Tech pártként, a nyugati tudatipar elsődleges hazai importőrjeként jellemzett.

Bár a DK politikusait (épp Fekete-Győr András szóhasználatát idézve) „elhasználtnak”, míg a Momentum politikusait tehetségtelennek tartja, transzatlanti irányultságuk és Gyurcsány személyes karizmája miatt bennük látja a Fidesz igazi kihívóját – ezért is tüzel rájuk minden lehetséges alkalommal. Bár Kötter hivatalosan 2021 májusában csatlakozott a Megafonhoz, kérdésünkre nem tagadta: a kezdetektől, tehát 2020 decemberétől a kormánypárti influenszerképző nyújt neki segítséget, technikai hátteret a Facebook-videók és -interjúk összeállításához. Azt viszont hangsúlyozta, hogy munkájáért semmilyen ellentételezést nem kapott a Megafontól, a témáit is szabadon választja meg, bár néha a központtól is érkeznek javaslatok.

Megkérdeztük, az írótársadalom miként tekint politikai szerepvállalására. Kötter így felelt: „Őszintén mondom, hogy nem tudom. Nagyon kevés kapcsolatom van a fővárosi irodalmi, kulturális körökkel, de gondolom, a »haladó része«, ahogy eddig sem tette, most sem tapsol nekem. A kultúrában szekértáborok vannak, a baloldalnak kicsit nagyobb, erősebb, de hát ez valahol egy »természetes« jelenség. (…) De nem aggódom a »láthatatlan hatalom«, a hálózat miatt.” A Mandinernek azt mondta,

a Kalligram karácsonyi bulijain negyven íróból húsz nem áll szóba vele, mert tudják, ki ő és mit gondol.

Kötter ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy kiadóját „szellemi szabad földnek” tekinti, Mészáros Sándor pedig kezdettől tisztában volt az ő politikai credójával.

„Én hiszek abban, hogy minden barátomnak alanyi joga hülyének lennie. (…) Elsőként mondtam neki, hogy szerintem hülyeség, hogy bármilyen politikai platformba így belecsatlakozik íróként, mert árt az írásnak, alapvetően állásfoglalásra kényszeríti politikai alapon az olvasóit, ez pedig mind neki, mind az olvasóknak veszteség” – ezt már az íróbarát Jászberényi Sándor mondta Kötter szerepvállalása kapcsán. Jászberényi azt is hozzátette, életében nem tapasztalt több stigmatizálást, mint a balliberális szcénában, és őt is kérte számon már irodalmi szerkesztő a barátja politikai nézetei miatt – pedig Kötter nyilatkozatai bőven belül maradnak a véleménynyilvánítás alkotmányban védett határain. Jászberényi szavaival lényegében egyetértett a levelezésünkbe bekapcsolódó Mészáros Sándor kiadóvezető is, bár ennél többet nem akart hozzáfűzni a témához. 

Két sapkája van

Az író Kötter Tamás rendületlenül kormánypárti, Biczi Tamás ügyvéd pedig személy szerint is jó barátja az Orbán-kabinet egyik meghatározó politikusának, Tuzson Bencének. Irodáját kezdetben Biczi és Tuzson Ügyvédi Irodának hívták (ma már Biczi és Turi), hiszen 2003 és 2014 között a később politikai pályát választó – a Miniszterelnökség és a Rogán-féle propagandaminisztérium államtitkáraként is ismert – Tuzson Bencével voltak közös tulajdonosok. Tuzson 2014-ben a Fidesz frakciószóvivője lett, az összeférhetetlenség miatt ekkor kiszállt az ügyvédi irodából, de barátsága és részben üzleti kapcsolata is megmaradt Biczivel. Jelenleg két, csekély bevételt termelő cégben érdekeltek együtt – az üzletviteli tanácsadással foglalkozó Beta Consulting Kft.-ben, amelyben Biczi Tamás és Tuzson Bence társtulajdonos, valamint a Tuzson Mérnöki Iroda Kft.-ben, amelyben a Biczi és Turi iroda, valamint Tuzson Bence a részvényesek.

Biczi Tamás vállalkozását a sajtóban gyakran írják le Fidesz-közeliként; a 444.hu vette észre, hogy a Fidesz pártalapítványának (Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány) alapító okiratát is ők szerkesztették 2017-ben. Az ügyvédi irodát azelőtt sem kerülték el a „fideszes feladatok”, hogy Tuzson kilépett volna. A kétezres években többször dolgoztak az akkor még Rogán Antal vezette fővárosi V. kerületnek, 2012-ben és 2013-ban pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szerződtek bruttó több mint tízmillió forint értékben különböző jogi feladatok ellátására, például egy közérdekű adatok kiadásáért indított perben képviselték a minisztériumot. A Tuzson távozása után Biczi és Turira váltó iroda rendszeresen vállalta fideszes települések – például Göd, Fót, Dunakeszi – jogi képviseletét, de akkor a Miniszterelnökségtől is érkezett megbízás.

Lapunk derítette ki a közelmúltban, hogy Dunakeszi polgármestere, Dióssy Csaba már pozícióban volt, amikor az általa vezetett önkormányzat engedélyezte Dióssy saját családi cégének, a Turan Bt.-nek egy társasház felépítését, amelybe aztán a Dióssy család tagjai költöztek. A Turan Bt. elérhetőségének Bicziék e-mail-címét hagyták meg.

Az ügyvédet más kapcsolatok is fűzik a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez. Mint a Magyar Narancs megtudta, Biczi Tamás felesége másfél éven át miniszteri biztosként dolgozott a Miniszterelnökségnél a helyettes államtitkároknak járó fizetésért. Biczi Orsolyát 2018 augusztusában nevezték ki „a területi közigazgatás humánfejlesztésével kapcsolatos feladatok koordinálásáért felelős miniszteri biztosnak” – két hónappal az után, hogy Tuzson Bence a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára lett. Értesülésünket Biczi Tamás is megerősítette; amikor arról kérdeztük, hogyan került kormányzati pozícióba a felesége – esetleg Tuzson Bence ajánlotta-e fel a lehetőséget –, ezt írta: „…szögezzünk le valamit: a politika a bizalomról szól, arról, hogy egy adott politikai táborba az egy nyelvet beszélők tartoznak”. Példaként Karácsony Gergelyt hozta fel: a főpolgármester szerinte azért sem tartja morális szempontból megkérdőjelezhetőnek, hogy a Gyurcsány–Bajnai-éra szereplőivel dolgozik együtt a Városházán, mert „ő nyilván velük beszél egy nyelvet”.

A bizalmat láthatóan a másik szerepében is meghálálja a képességeit a kormány oldalán hadrendbe állító Biczi, azaz Kötter Tamás. A Facebookon megafonos harcostársaival,

a fideszes szónokképzőt vállaltan patronáló Rákay Philippel, Bohár Dániellel és Bayer Zsolttal vérre menően küzd a kulturális dominancia megszerzéséért, és erre rengeteg pénz áll a rendelkezésükre.

Szervezetük, a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. a 24.hu információi szerint magánszemélyektől több mint negyedmilliárd forintos támogatást kapott, amiből bőven telik arra is hogy egy-egy influenszerük posztjait több millió forintért hirdessék a közösségi oldalon. Ahogyan Kötter a már említett Mandiner-interjúban fogalmazott: „Aki a kultúrát megnyeri, hosszú távon az nyeri meg a politikai harcot.” Személyes példája is mutathatja, hogy ennek a háborúnak a kormányhoz lojális NER- értelmiség számára nagyon komoly tétje van.