A játszótér a Millenáris Parkban lévõ zöldterület sarkában található. Az ingatlant a parkot üzemeltetõ Millenáris Kht. az Apisolato Hungary (AP) Kft.-tõl bérelte eddig, a cég azonban négy év után visszavenné a területet. A játszóteret át lehetne telepíteni a park be nem épített részére is - ennek költségét 20-40 millió forintra teszik -, de itt nem csak a játszótérrõl van szó. Az AP Kft. ingatlana a játszótér területének a sokszorosa, voltaképpen a Millenáris teljes zöldterülete. A terület tulajdonosa és az állami szervek (Informatikai és Hírközlési Miniszérium, II. kerületi ökormányzat) közötti konfliktust így meglehetõsen érdekes egy játszótérre szûkíteni, és egy, a kerületiek számára rendezett vita keretei közé szorítani. A cég szempontjából a meg-oldás egyértelmû: az állam vegye meg tõle az ingatlant.
Expozíció
A Marczibányi tér közelében mûködõ egykori Ganz Ansaldo Villamossági Mûvek felszámolásakor, 1997-ben egy közel 5500 nm-es ingatlant eladtak 100 millió forintért egy kft.-nek. A cég a telket 2000-ben már 605 millió forintért adta tovább a jelenlegi tulajdonosnak, az Apisolato Hungary Kft.-nek. Az értéknövekedést azzal magyarázzák, hogy míg '97-ben egy lerobbant gyárteleprõl volt csak szó, ráadásul nem voltak távlati fejlesztési célok, addig az ezredfordulón az AP Kft. megkapta a II. kerület elkészült területrendezési tervét és egy jogerõs elvi építési engedélyt is. Az önkormányzat arra kötelezte magát, hogy amennyiben egy éven belül az ingatlanértékesítõ és értékbecslõ cég benyújtja az építésiengedély-kérelmét, akkor azt elfogadják. A területrendezési tervvel és az elvi építési engedélylyel azonban az önkormányzat gyakorlatilag elõírta, hogy a cég számára mire hasznosítható az ingatlan: 50 százalékos beépíthetõséget engedélyezett (2700 nm), ami 6 emelet magasságban lakóházak építését jelentheti. Az ingatlant már ezekkel a lehetõségekkel hirdették meg, a cég ennek reményében vette meg, s az elõírt határidõn belül be is nyújtotta kérelmét. Innen kezdve az sért jogszabályt, aki megakadályozza a cég építkezését.
Az ingatlanértékesítés után az Orbán-kormány kitalálta: a Ganz Ansaldo régi ipari területét ne a hatályos rendezési tervnek meg-felelõen hasznosítsák, sokkal jobban mutatna ott a millenniumi ünnepségek tiszteletére felhúzott, majd azok végeztével gyorsan lerombolt Millenáris Park. Az AP Kft. jogszabályok szerint beadott építési kérelmét az önkormányzat már nem fogadta el, mi több, építési tilalmat rendelt el. Az Apisolato hoppon maradt, hiába költött 605 millió forintot az ingatlanra, mások mást álmodtak. Kényszer szülte a megoldást: területét bérbe adta a Millenáris Kht.-nak, hozzávetõlegesen havi 1,5 millió forintért, miközben az önkormányzatnál sûrûn hitegették, hogy az átmeneti állapot várhatóan pár hónapon belül rendezõdik. A cég helyzetét nehezítette, hogy a terület vásárlásához 300 milliós banki hitelt vett fel, aminek a havi törlesztõrészletei elmondásuk szerint 3,2-3,5 millió forint között mozognak jelenleg is. Ez indokolja, hogy a területrész tulajdoni lapjára terhelési és elidegenítési tilalommal, valamint vételi joggal széljegy került a CIB Bank javára (lásd: Álombiznisz, Magyar Narancs, 2002. július 18. - akkor még megválaszolatlan kérdésként).
A kormányváltást követõen a helyzet nem változott. Az új kormány megõrizte a parkot (lásd: Millenáris-ügy I-II., Magyar Narancs, 2004. május 27., június 3.), mit sem törõdve a rendezetlen tulajdoni viszonyokkal. A Medgyessy-Hiller páros idõvel látványosan felajánlotta a parkot az e problémáról vajmi keveset tudó IHM-nek, mondván, a tárca készülõ Jövõ Háza projektjének ideális helyszínéül szolgálna a terület (lásd: A Millenáris Park átalakítása, Magyar Narancs, 2004. augusztus 5.). Kovács Kálmán azóta is állandóan magyarázkodik, amikor számon kérik rajta, hogy informatikai miniszterként miért nem finanszírozza jobban a kultúrát, miért nem rendezi a különbözõ ingatlanügyeket, meg egyébként is, hogyan hagyhatja elvenni a gyerekektõl a park játszóterét. Kovács pedig belemegy a játékba: nem kiabál (legalábbis nyilvánosan nem), hogy a kultúrát fizesse a kultusztárca, nem hõbörög látványosan, hogy a kormány segíthetne többet is (Medgyessy Péter még errõl biztosította, a Millenárist az Európa-terv részévé tette), szabad idejében még lakossági fórumokra is eljár, hogy játszóterekrõl vitatkozzon. Az elmúlt több mint két évben a Millenárison nem történt látványos elõrelépés (eltekintve a többaktányira duzzadó szakértõi véleményektõl). Az AP Kft.-t viszont nem lehetett sokáig féken tartani - de a hároméves építési tilalom lejárta után mégsem kezdhette meg az építkezést.
Bonyodalom
A II. kerületi önkormányzat az építési tilalom lejárta elõtt módosította az érvényes rendezési tervet, és az 50 százalékos beépíthetõséget 10 százalékosra korlátozta, amivel gyakorlatilag minden jelentõsebb építkezést megakadályozott. Horváth Csaba (MSZP), a kerület polgármestere a Narancsnak kifejtette: "Ez a korlátozás számunkra azt jelenti, hogy miután mi megkárosítottuk a tulajdonost az 50 és a 10 százalék közötti részben egyfajta értékcsökkenéssel, ezért perelhetõek vagyunk kártérítésre. Ennek az értéke még kérdéses, de az biztos, hogy a 605 millió forint sem vesztett az értékébõl." Az önkormányzat tehát elismerten jogszerûtlenül járt el. Horváth végig hangsúlyozza: õk nem akarnak tulajdonosok lenni, de pereskedni sem akarnak, mindenekelõtt az államtól várják a mihamarabbi megoldást: egyezzen meg a tulajdonossal. Az állam jelen esetben a kormányt, az IHM-et és a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (KVI) jelenti. A Millenáris Park ingatlanjait a Kisrókus 2000 Kft. nevû cég birtokolja, a cég tulajdonosa az IHM, a cég 100 százszázalékos üzletrészét pedig a KVI-be csoportosították át.
Horváth Csaba állítja: õ többször is tárgyalt az AP Kft. vezetõivel, és noszogatta Medgyessy Pétert is, hogy rendezzék az ügyet, de nem történt semmi. A polgár-mester Molnár Zoltánt, a KVI volt (2003. december 31-ével leváltott) vezérigazgatóját sejteti a sikertelen tárgyalások mögött: "Medgyessy Péter kiadta a KVI volt vezetõjének a felkérést, hogy a tárgyalásokat folytassa le. Most nem akarok arra utalni, hogy a KVI akkori vezetõje még a korábbi kormányzati érából maradt ott, és nem akarok olyan párhuzamokat vonni, hogy esetleg politikailag ellenérdekelt volt a kérdés rendezésében, de az mindenesetre tény, hogy a KVI akkori vezetõje egy lépést nem tett" - mondta a Narancsnak. Az AP Kft. egyelõre nem tett feljelentést, hanem levelet küldött a kerületi önkormányzatnak, amelyben kérte: segítsék elõ, hogy az állam mihamarabb rendezze a jogi helyzetet, ellenkezõ esetben elkerülhetetlen lesz az akár évekig is elnyúló pereskedés. Az mindenki számára világos: a perbõl csak az önkormányzat jöhet ki vesztesen.
A november 3-ai lakossági fórumon sem történt lényegi elõrelépés, bár a megjelentek hangsúlyozták: nem a múlttal kell foglalkozni, hanem a kialakult helyzetet kell orvosolni, mégis minduntalan az elõzõ önkormányzati vezetés és a volt kormány felelõtlen, meggondolatlan magatartására tértek vissza. Az Apisolato Kft. szemszögébõl nézve viszont ez megy közel öt éve. Horváth György ügyvéd a cég képviseletében azt mondta: "Még mindig az üres szavak szintjén érzem ezt a dolgot. Egyetlenegyet kérünk, azt, amirõl itt beszéltek, írják le! Írják le, hogy az állami szervek, a KVI, az IHM vagy teljesen mindegy, kicsoda, érdekelt abban, hogy az ingatlan tulajdonjogát megszerezze, és ezért velünk tárgyalni akar." Kovács Kálmánnak ezzel a mondattal azonban láthatóan érzékeny pontjára tapintottak: "Én miniszterként csak olyan dolgokban szeretek részt venni, amiben a döntés pillanatától kezdve jelen vagyok. Ha ennek korábbi története van, akkor a pert esetleg a korábbi tulajdonos által tett vagy vélt ígéretekkel kapcsolatban kell megindítani. Nem pedig abból kell kiindulni, hogy az új tulajdonos mond esetleg egy olyan rossz mondatot, amire rá lehet építeni egy történetet." Kovács már hosszú ideje hangsúlyozza: az új kormány megmentette a Millenárist, hiszen már rég ledózerolták volna, ha nincs kormányváltás. Azt ellenben figyelmen kívül hagyja, hogy az új kormány tulajdonképpen semmit nem tett azért, hogy a parkban kialakult helyzetet ren-dezze; az IHM teljesen magára maradt. Márpedig az IHM nyilvánvalóan nem kíván a saját költségvetésébõl ilyen értékes ingatlant vásárolni, a KVI pedig csak kormánydöntésre szánhatja el magát erre a lépésre. Az önkormányzat (félve a több száz milliós kártérítéstõl) ténylegesen próbál a dolgok elébe menni: nógatásukra várhatóan pár héten belül elkészítenek egy kormányhatározati javaslatot, amelyet a kabinet, ha elfogad, azzal írásban is kifejezi vásárlási szándékát.
Tetõpont
A Narancs Rajz Istvántól, a kft. ügyvezetõ igazgatójától megtudta: "Mi ezt a helyzetet nem nyerészkedési szándékkal akarjuk megoldani, csak az eddig befektetett összeget szeretné visszakapni a cég. Ami annyit tesz, hogy pusztán a vételárat, az átírási illetéket, a meghiúsított lakóépületek tervezési költségét és kölcsönkamatait szeretnénk visszakapni. De minket bármilyen megoldás érdekel: akár csereingatlan, vagy akár a felét fizessék csak ki, a másik felére adjanak ingatlant. Ezeket a megoldásokat most elmondta miniszter úr is, de mi javasoltuk eredendõen, gondolom, kerülõ úton kapta meg." A parkot mûködtetõ IHM tudniillik mindeddig nem tárgyalt a cég képviselõivel, hiába közeledett az elrendelt építési tilalom lejárta; a hozzávetõlegesen 800 milliós vételár helyett kényelmesebb volt fizetni a havi bérleti díjat.
A jelenlegi fórumot is kényszer szülte: a cég drasztikus megoldáshoz folyamodott. Október 31-ével felmondta a bérleti szerzõdését, és jelezte: amennyiben továbbra sem hajlandóak tárgyalni velük érdemben, kerítéssel zárják le a területet. A II. kerületiek részvételével zajló lakossági fórumon azonban semmi sem oldódott meg. Amennyiben az állami költségvetésbõl fizetnék ki a területet, akkor az a kérdés: akarnak-e az emberek az adóforintjaikból ismét beletenni a Millenárisba közel egymilliárd forintot annak érdekében, hogy minden maradjon a régiben (nem mintha megkérdezné õket bárki is). És mivel az AP Kft. már korábban kijelentette: már akkor lemondtak a lakóházépítésrõl, amikor sejthetõ volt, hogy a Millenárist ebben a formában akarják megõrizni, a dilemma nem az, hogy játszótér vagy hatemeletes tömbépület, hanem az: kell-e a kormánynak a Millenáris a jelenlegi formában. Elõbb-utóbb választ kell adni erre az egyszerû kérdésre.
Haulis Zoltán
