„Kalapáccsal a mérlegre”

Danyi Pál, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, az Ártörténet.hu szakportál alapító-szerkesztője az ársapkákról

A kormány meséje szerint az Oroszországra kivetett szankciók miatt száguld a hazai infláció, és az infláció miatt van szükség a hatósági árakra. A kormány intézkedéseinek hatásairól beszélgettünk az árazás és az infláció szakértőjével.

Magyar Narancs: Már egész évi viselet Magyarországon az ársapka: az üzemanyag kisebb-nagyobb módosításokkal csaknem egy esztendeje hordja.

Danyi Pál: Azzal, hogy eltértünk a valós ártól, az autósok nem érzékelték a benzin drágulását, és úgy autóznak, mintha nem lenne energiakrízis. Ez hihetetlen kárt okoz a nemzetgazdaságnak, mert többért lehet csak beszerezni a benzint, mint amennyiért a kutak el tudják adni. Amikor az állam beavatkozik a piaci folyamatokba a hatósági árral, annak számos előre nem látott eleme is felbukkan. Ha a gépezetben valahol meghúzunk egy csavart, hirtelen kiderül, hogy a szerkezet nem úgy működik, ahogy terveztük, s akkor még nyolc helyen kell beavatkozni, és meghúzni újabb csavarokat. A magánautósok sem járnak jobban feltétlenül, hiszen a költségvetésben jelentkező deficit közvetve visszahat mindenkire. Nincs ingyenebéd.

MN: Csak nem mindegy, ki fizeti meg és mennyiből.

DP: Egy kereskedő előbb-utóbb valamilyen formában, indirekt módon ezt a kieső bevételt be kell, hogy szedje, különben bezár. Tehát ezt át fogja hárítani a lakosságra oly módon, hogy más termékeket drágít meg. Itt nincsenek nagy csodák.

MN: A múlt héten kaptuk meg a tojásra és a krumplira vonatkozó árbefagyasztást.

DP: Ez politikai indíttatású látszatintézkedés. Magyarországon a tojásfogyasztás fejenként átlagban körülbelül 240 darab évente. Ha ennek felét, havi 10 tojást a boltokban vesszük meg – és nem a piacon, ahol maradnak a szabadpiaci árak –, akkor 300–400 forintot tudunk megspórolni. A krumplinál sem más a nagyságrend. Nem igaz tehát Gulyás Gergely azon állítása, miszerint ez 0,1–0,2 százalékponttal csökkenteni fogja az inflációt – ami amúgy is lényegtelen –, ennél jóval elenyészőbb a hatás. Ráadásul számos negatív fordulatot is fogunk tapasztalni.

MN: Éspedig?

DP: Minden szakember egyetért abban, hogy a magas tojásárnak szükséges gazdasági okai voltak, nem a termelők mohósága okozta. Valamennyi szereplőnek káros lesz hosszabb távon az ársapka. A termelők költségei nem fogják fedezni a bevételeiket, így kevesebbet fognak szállítani a boltokba. Ha lehet, átirányítják a szállításokat a szabadáras piacokra, akár külföldre is. Mivel az árstop lefölözi a termelő hasznát, ezért nem fog tudni tartalékot képezni, felkészülni a jövő évre, illetve általában beruházni.

A külföldi beszállítóknak nem lesz érdekük Magyarországra exportálni, s mert a hazai tojásfogyasztás 20 százalékát külföldről szerezzük be, ez további csökkenést okozhat a kínálatban. A kereskedők, bár az ő haszonkulcsuk is csökken, talán kevesebbet vesztenek, de azt át fogják hárítani a lakosságra, ahogy erről már volt szó. A kormányrendelet ugyan előírja, hogy a kereskedőknek megfelelő mennyiségű készletet kell majd tartaniuk, de egyáltalán nem biztos, hogy lesz elegendő tojás. A lakosság hosszabb távon nem jár jobban, mert az olcsó tojásból rendszeresen hiány lesz, és végeredményben a piacon kell majd megvennie a kínálat visszaesése miatt közben még jobban megdráguló tojást.