Interjú

„Kalapáccsal a mérlegre”

Danyi Pál, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, az Ártörténet.hu szakportál alapító-szerkesztője az ársapkákról

Belpol

A kormány meséje szerint az Oroszországra kivetett szankciók miatt száguld a hazai infláció, és az infláció miatt van szükség a hatósági árakra. A kormány intézkedéseinek hatásairól beszélgettünk az árazás és az infláció szakértőjével.

Magyar Narancs: Már egész évi viselet Magyarországon az ársapka: az üzemanyag kisebb-nagyobb módosításokkal csaknem egy esztendeje hordja.

Danyi Pál: Azzal, hogy eltértünk a valós ártól, az autósok nem érzékelték a benzin drágulását, és úgy autóznak, mintha nem lenne energiakrízis. Ez hihetetlen kárt okoz a nemzetgazdaságnak, mert többért lehet csak beszerezni a benzint, mint amennyiért a kutak el tudják adni. Amikor az állam beavatkozik a piaci folyamatokba a hatósági árral, annak számos előre nem látott eleme is felbukkan. Ha a gépezetben valahol meghúzunk egy csavart, hirtelen kiderül, hogy a szerkezet nem úgy működik, ahogy terveztük, s akkor még nyolc helyen kell beavatkozni, és meghúzni újabb csavarokat. A magánautósok sem járnak jobban feltétlenül, hiszen a költségvetésben jelentkező deficit közvetve visszahat mindenkire. Nincs ingyenebéd.

MN: Csak nem mindegy, ki fizeti meg és mennyiből.

DP: Egy kereskedő előbb-utóbb valamilyen formában, indirekt módon ezt a kieső bevételt be kell, hogy szedje, különben bezár. Tehát ezt át fogja hárítani a lakosságra oly módon, hogy más termékeket drágít meg. Itt nincsenek nagy csodák.

MN: A múlt héten kaptuk meg a tojásra és a krumplira vonatkozó árbefagyasztást.

DP: Ez politikai indíttatású látszatintézkedés. Magyarországon a tojásfogyasztás fejenként átlagban körülbelül 240 darab évente. Ha ennek felét, havi 10 tojást a boltokban vesszük meg – és nem a piacon, ahol maradnak a szabadpiaci árak –, akkor 300–400 forintot tudunk megspórolni. A krumplinál sem más a nagyságrend. Nem igaz tehát Gulyás Gergely azon állítása, miszerint ez 0,1–0,2 százalékponttal csökkenteni fogja az inflációt – ami amúgy is lényegtelen –, ennél jóval elenyészőbb a hatás. Ráadásul számos negatív fordulatot is fogunk tapasztalni.

MN: Éspedig?

DP: Minden szakember egyetért abban, hogy a magas tojásárnak szükséges gazdasági okai voltak, nem a termelők mohósága okozta. Valamennyi szereplőnek káros lesz hosszabb távon az ársapka. A termelők költségei nem fogják fedezni a bevételeiket, így kevesebbet fognak szállítani a boltokba. Ha lehet, átirányítják a szállításokat a szabadáras piacokra, akár külföldre is. Mivel az árstop lefölözi a termelő hasznát, ezért nem fog tudni tartalékot képezni, felkészülni a jövő évre, illetve általában beruházni.

A külföldi beszállítóknak nem lesz érdekük Magyarországra exportálni, s mert a hazai tojásfogyasztás 20 százalékát külföldről szerezzük be, ez további csökkenést okozhat a kínálatban. A kereskedők, bár az ő haszonkulcsuk is csökken, talán kevesebbet vesztenek, de azt át fogják hárítani a lakosságra, ahogy erről már volt szó. A kormányrendelet ugyan előírja, hogy a kereskedőknek megfelelő mennyiségű készletet kell majd tartaniuk, de egyáltalán nem biztos, hogy lesz elegendő tojás. A lakosság hosszabb távon nem jár jobban, mert az olcsó tojásból rendszeresen hiány lesz, és végeredményben a piacon kell majd megvennie a kínálat visszaesése miatt közben még jobban megdráguló tojást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.