Interjú

„Kalapáccsal a mérlegre”

Danyi Pál, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, az Ártörténet.hu szakportál alapító-szerkesztője az ársapkákról

Belpol

A kormány meséje szerint az Oroszországra kivetett szankciók miatt száguld a hazai infláció, és az infláció miatt van szükség a hatósági árakra. A kormány intézkedéseinek hatásairól beszélgettünk az árazás és az infláció szakértőjével.

Magyar Narancs: Már egész évi viselet Magyarországon az ársapka: az üzemanyag kisebb-nagyobb módosításokkal csaknem egy esztendeje hordja.

Danyi Pál: Azzal, hogy eltértünk a valós ártól, az autósok nem érzékelték a benzin drágulását, és úgy autóznak, mintha nem lenne energiakrízis. Ez hihetetlen kárt okoz a nemzetgazdaságnak, mert többért lehet csak beszerezni a benzint, mint amennyiért a kutak el tudják adni. Amikor az állam beavatkozik a piaci folyamatokba a hatósági árral, annak számos előre nem látott eleme is felbukkan. Ha a gépezetben valahol meghúzunk egy csavart, hirtelen kiderül, hogy a szerkezet nem úgy működik, ahogy terveztük, s akkor még nyolc helyen kell beavatkozni, és meghúzni újabb csavarokat. A magánautósok sem járnak jobban feltétlenül, hiszen a költségvetésben jelentkező deficit közvetve visszahat mindenkire. Nincs ingyenebéd.

MN: Csak nem mindegy, ki fizeti meg és mennyiből.

DP: Egy kereskedő előbb-utóbb valamilyen formában, indirekt módon ezt a kieső bevételt be kell, hogy szedje, különben bezár. Tehát ezt át fogja hárítani a lakosságra oly módon, hogy más termékeket drágít meg. Itt nincsenek nagy csodák.

MN: A múlt héten kaptuk meg a tojásra és a krumplira vonatkozó árbefagyasztást.

DP: Ez politikai indíttatású látszatintézkedés. Magyarországon a tojásfogyasztás fejenként átlagban körülbelül 240 darab évente. Ha ennek felét, havi 10 tojást a boltokban vesszük meg – és nem a piacon, ahol maradnak a szabadpiaci árak –, akkor 300–400 forintot tudunk megspórolni. A krumplinál sem más a nagyságrend. Nem igaz tehát Gulyás Gergely azon állítása, miszerint ez 0,1–0,2 százalékponttal csökkenteni fogja az inflációt – ami amúgy is lényegtelen –, ennél jóval elenyészőbb a hatás. Ráadásul számos negatív fordulatot is fogunk tapasztalni.

MN: Éspedig?

DP: Minden szakember egyetért abban, hogy a magas tojásárnak szükséges gazdasági okai voltak, nem a termelők mohósága okozta. Valamennyi szereplőnek káros lesz hosszabb távon az ársapka. A termelők költségei nem fogják fedezni a bevételeiket, így kevesebbet fognak szállítani a boltokba. Ha lehet, átirányítják a szállításokat a szabadáras piacokra, akár külföldre is. Mivel az árstop lefölözi a termelő hasznát, ezért nem fog tudni tartalékot képezni, felkészülni a jövő évre, illetve általában beruházni.

A külföldi beszállítóknak nem lesz érdekük Magyarországra exportálni, s mert a hazai tojásfogyasztás 20 százalékát külföldről szerezzük be, ez további csökkenést okozhat a kínálatban. A kereskedők, bár az ő haszonkulcsuk is csökken, talán kevesebbet vesztenek, de azt át fogják hárítani a lakosságra, ahogy erről már volt szó. A kormányrendelet ugyan előírja, hogy a kereskedőknek megfelelő mennyiségű készletet kell majd tartaniuk, de egyáltalán nem biztos, hogy lesz elegendő tojás. A lakosság hosszabb távon nem jár jobban, mert az olcsó tojásból rendszeresen hiány lesz, és végeredményben a piacon kell majd megvennie a kínálat visszaesése miatt közben még jobban megdráguló tojást.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!