Mint arról beszámoltunk, hétfőn lezárta a Transparency International (TI) vizsgálatát a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely a jelentésében senki sem meglepve arra jutott, hogy a civil szervezet „Magyarországra káros, az országot és a magyar állami intézményeket stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet végez”.
Ezzel kapcsolatban kedden a Transparency is kiadott egy közleményt, amelyben viszont törvénysértőnek nevezte a hivatal vizsgálatát, és azt írta róla, hogy "a kommunista ideológia nyugati-imperialista összeesküvés-elméleteit megszégyenítő kitalációkkal, tárgyi tévedésekkel és súlyos csúsztatásokkal terhelt" a jelentés.
A szervezet több abszurd dolgot is kiemel a jelentésből:
- a hivatal egyebek mellett az Amerikai Egyesült Államok által vezetett globális összeesküvésről, nagyhatalmak közötti titkos kémjátszmákról és Soros Györgyről fantáziál a jelentésében;
- a jelentés a NER felemelkedésekor megszűnt SZDSZ-nek az 1994-es (!) országgyűlési választási felkészülése mögött is a TI 2006-ban, vagyis 12 évvel később létrejött magyarországi tagozatát sejti;
- a hivatal szerint az Európai Bizottság azért indította el az uniós források visszatartásával a feltételességi eljárást a magyar kormánnyal szemben 2022-ben, mert a TI Magyarország rendre hozzájárul – más hazai civil szervezetekkel egyetemben – az Európai Bizottság által évente összeállított jogállamiság jelentés Magyarországra vonatkozó fejezetéhez (valójában Magyarország azért nem fér hozzá a mintegy húsz milliárd eurónyi fejlesztési forráshoz, mert rendszerszintűvé vált a korrupció és alapjaiban sérült a jogállam, a kormány pedig nem teljesíti a kért intézkedéseket).
A jelentés behatóan foglalkozik a TI berlini Titkársága által évente összeállított Korrupció Érzékelési Indexszel (Corruption Perceptions Index, CPI) is, melynek módszertana nyilvános, de a jelentésben ezt is kritizálják, a TI szerint azért, mert a korrupciót feltáró munkájuk fáj a jelenlegi államhatalomnak.
"A TI Magyarország nincs meglepve, hogy az évi hatmilliárd forint közpénzből működő hivatal, melynek kutatóintézetében olyan kiválóságok dolgoznak, akik a rendszerváltás előtt a III/III-as ügyosztályon voltak beosztásban, vagy éppen megkérdőjelezik az 1956-os forradalom jelentőségét, ilyesfajta fércmunkával támadja a szervezetünket" – írja a szervezet a közleményében, hozzátéve, hogy a hivatal láthatóan azon megállapításaihoz keresett muníciót, melyeket már a TI Magyarországgal szemben megindított eljárás előtt megfogalmazott, miközben lényegében egyetlen igaz következtetés levonására sem volt képes. "A Tanú c. film is eszünkbe juthat: az ügyünkben az ítéletet már az előtt meghozták, hogy a vizsgálatot lefolytatták volna" – fogalmaz a szervezet.
Azt is írják, hogy alaptalan az a kijelentés, miszerint a TI Magyarország működése nem átlátható, mivel minden törvényi előírásnak eleget téve, illetve önként vállalt könyvvizsgálói jelentéssel kibővítve teszik közzé évente a közhasznúsági beszámolót. A közleményben hozzáteszik, hogy amúgy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése is a honlapjukon közzétett éves jelentésekből származnak, tehát mégsem annyira átláthatatlan a működésük.
A TI Magyarország szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése ráadásul törvénysértő is, mert a hivatal köteles lett volna a nyilvánosságra hozatalt megelőzően megküldeni a jelentés tervezetét a TI Magyarországnak a törvényi rendellkezés szerint – erre tizenöt napon belül tehettek volna észrevételeket, a hivatalnak pedig 30 napja lett volna arra, hogy indokolt választ adjon. Ez azonban nem történt meg, de a kormánypárti Magyar Nemzet már publikált is a jelentésből részeket a hétvégén.
A TI Magyarország hozzáteszi, hogy a nyáron az ellenük irányuló vizsgálat indítása után alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, mivel mind a hivatal létét, mind az azt megalapozó törvényt alkotmányellenesnek tartják. Az Európai Bizottság (EB) idén februárban pedig kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben a szuverenitásvédelmi törvény miatt, miután azonban a magyar kormány nem változtatott a jogszabályon, október elején az Európai Unió Bírósága előtt be is perelték Magyarországot emiatt.
