HÁBORÚS MÛKINCSEK Diktátum egyetértés helyett: Magyarországon túlságosan egysíkúan értelmezik a restitúció problémáit címmel publikált cikket a Lityeraturnaja Gazetában Jelena Carapkina és Vlagyimir Veszenszkij. Igazságosnak nevezik az orosz restitúciós törvényt, elhallgatva, hogy az nincs összhangban a háborús jóvátételt szabályozó nemzetközi joggal. A magyar hadsereg háborús szerepére és az 1947-es békeszerződésre hivatkozva ellenzik a magyar zsidók tulajdonát képező műkincsek visszaadását, s azt állítják: a sárospataki könyvtár Nyizsnij Novgorodban lévő kincseinek nincs sok közük a magyar kulturális örökséghez. A januárban Budapestre várható Ivan Ivanov orosz külügyminiszter egyébként november végén, németországi látogatása előtt azt nyilatkozta a Die Weltnek, hogy a nácik helyrehozhatatlan károkat okoztak Oroszországnak, ezért a visszaigényelt műtárgyakat érintően semmivel sem tartoznak a németeknek.
A Kunstsammlung Weimar Museum visszakapott Amerikából egy 1503-as eredetű festményt: a velencei Jacopo de Barbari fára készült művét tizenkét másik alkotással együtt 1945-ben valószínűleg amerikai katonák rabolták el a weimari Schwartzburg-kastélyból. Az ötmillió dollár értékűre becsült festmény egy plébános birtokában volt, amikor 1998-ban felbukkant egy New York-i képkeret-restaurátornál.
Egy francia fellebbviteli bíróság utasította Strasbourg városát, hogy adja vissza Gustav Klimt Die Erfüllung című festményét egy osztrák zsidó család tagjainak. A képet annak idején Karl Gunwald régiségkereskedő vásárolta meg a művésztől, aki a barátja volt. ´ 1938-ban a megszálló németek elől Strasbourgba küldte, ám miután azt is megszállták, német kézbe, majd a város tulajdonába került. A Zsidó Világkongresszus igazgatója, Elan Steinberg New Yorkban arra szólította fel Franciaországot, hogy gyorsítsák fel a németek által eltulajdonított műkincsek visszaadását jogos tulajdonosaiknak. Adatai szerint a legértékesebb kétezer műtárgy közül eddig csak húszat juttattak vissza.
OSCARRA VÁRVA Két magyar alkotás várja február 13-át, amikor Los Angelesben bejelentik a 73. Oscar-díj kategóriánkénti öt-öt jelöltjét: Gödrös Frigyes Glamourját a legjobb nem angol nyelvű filmek között nevezte Magyarország, Szabó István magyar-német-osztrák-kanadai produkcióját, A napfény ízét pedig az angol nyelvű filmek között a Paramount Pictures és az Alliance Atlantis, hat kategóriában: legjobb film (producerek: Lantos Róbert és Hámori András), rendező (Sz. I.), operatőr (Koltai Lajos), jelmez (Szakács Györgyi), női mellékszereplők (Rosemary Harris, Jennifer Ehle), férfi színész (Ralph Fiennes). A tavaly három-három Európai Filmdíjat és kanadai Genies-díjat nyert művet az amerikai kritikusok szövetsége az év legjobb tíz filmje közé választotta.
A legjobb külföldi produkciók kategóriájában 46 ország nevezett (ez rekord, az eddigi legtöbb 45 volt, 1994-ben és tavaly), közülük egyedül Ecuador nem próbált még eddig szerencsét. Gödrös Frigyes nevesebb vetélytársai között van a francia Agnés Jaoui, aki múlt héten Európai Filmdíjat kapott a Le gout des autres forgatókönyvéért, a hongkongi Wong Kar-Wai, aki a legjobb nem európai alkotás díját kapta ugyanitt az In the Mood for Love-ért, az izlandi Fridrik Thor Fridriksson, a lengyel Krzysztof Zanussi, a szlovák Martin Sulik, a tajvani Ang Lee és a jugoszláv Ljubisa Samardzic. Ausztriát Götz Spielmann, Belgiumot Dominique Deruddere, Horvátországot Vinko Bresan, Dániát Kaspar Rostrup, Németországot Oscar Roehler, Iránt Bahman Ghobadi, Japánt Takashi Koizumi, Kínát Sun Zhou, Olaszországot Marco Tullio Giodana, Koreát Im Kwon-taek, Oroszországot Alekszej Ucsityel képviseli.
ÚJ DIGITÁLIS AKADÉMIKUSOK A Digitális Irodalmi Akadémia tagjai Gergely Ágnes, illetve posztumusz tagként Csorba Győző, Jékely Zoltán, Kormos István, Kálnoky László és Füst Milán személyében megválasztották azokat a szerzőket, akiknek az életművét internetre viszik (www.irodalmiakademia.hu). A DIA finanszírozását további két évre biztosítja a kulturális tárca.
GYÁSZ 79 éves korában elhunyt Hans Carl Artmann osztrák író-költő, a Wiener Gruppe egyik alapítója (1953). Sajátosan stilizált nyelven írott szövegeiből How much, szivi? címmel közölt válogatást az Európa.
LENNON, 20 ÉVE John Lennon meggyilkolásának 20. évfordulóján Liverpoolban emléktáblát helyeztek el gyermekkori lakóháza falán: a Menlove Avenue 251. immár az angol örökség része. A zenekar egykori törzshelye közelében, a Cavern Walks bevásárlóközpontban felavatták a svéd Carl Fredrik Reutersward összecsomózott csövű pisztolyt ábrázoló szobrát is; az Erőszak Elleni Alapítvány világszerte húsz hasonló emlékművet állított fel, egyet New Yorkban, az ENSZ épülete mellett.
Lennon fia, Julian honlapján (www.julianlennon.com) dühösen emlékezett meg róla: Alig párszor láttam, mielőtt megölték. Sajnos soha nem ismertem. Nagyon mérges voltam apára, amiért engem hanyagolt, meg amiatt, ahogy a békéhez és szeretethez viszonyult. Ez a béke és szeretet soha nem jött hozzám haza.
In My Life: The Brian Epstein Story címmel megjelent Debbie Geller interjúkon és Epstein titkos naplóján alapuló életrajza a Beatlest felfedező menedzserről, aki máig tisztázatlan körülmények között halt meg 1967-ben.
TOLERANCIA-DÍJ Az Automómia Alapítvány idei Tolerancia-díjának nyertesei: nyomtatott sajtó: 1. Scipiades Erzsébet (Magyar Hírlap), 2. Puporka Lajos (Népszava) és Hell István, 3. Horváth Miklós, különdíj: Népszava publicisztika rovat; rádió: 1. Pálfi Balázs, különdíj: Hegyi Imre és Kovalik Márta; mozgókép: 1. Varga Ágota, 2. Bódis Kriszta, különdíj Fehéri Tamás.
FÜST MILÁN-DÍJ A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Füst Milán-díját az 1956-ban emigrált, Egyesült Államokban élő költő, Horváth Elemér és Nádasdy Ádám műfordító, költő, nyelvész, az ELTE tanára (és a Narancs ego-trippere) kapta.
TURNER-DÍJ Wolfgang Tillmans német születésű, Londonban élő fotóművész nyerte a legrangosabb brit kortárs művészeti kitüntetést, a 20 ezer fonttal járó Turner-díjat. A trendmagazinokban megjelent felvételeivel ismertté vált, 32 éves Tillmans az első fotós, aki megkapta a díjat.
KENNEDY CENTER-DÍJ Mikhail Baryshnikov Amerikában élő orosz táncos, Chuck Berry gitáros-énekes, Placido Domingo operaénekes-karmester, Clint Eastwood színész-rendező és Angela Lansbury színésznő vehette át Clinton elnöktől a washingtoni Kennedy Center idei díjait.
