Lakatot tett az erzsébetvárosi önkormányzat a jogtalanul működő, történelemhamisító Shoah Cellar álmúzeumra

Belpol

Miután kiderült, tartózkodási engedélye sincs a pincét üzemeltető izraeli férfinak, bő egy év után gyorsan lépett a hatóság.

Mint megírtuk, több mint egyévnyi zavartalan működés után csütörtök este érdekes fordulatot vett a Wesselényi utcai Shoah Cellar álmúzeum története, amikor a hely ellen fellépő civil aktivisták egyikét megtámadta a hely vezetője. A rendőri intézkedés során kiderült, hogy az azt üzemeltető izraeli férfinak még tartózkodási engedélye sem volt. Avner Friedmant a hatóság idegenrendészeti eljárás alá vonta, és gyorsított eljárásban kiutasította az országból.

Úgy tűnik, vége a Wesselényi utcai holokausztbiznisznek, az izraeli férfinak még tartózkodási engedélye sincs

Az önkormányzat raktározásra adta bérbe a pincehelyiséget. A civilek akciója célt ért.

A történelemhamisító pince pénteken azonban kinyitott, mintha mi se történt volna. Friedman egyik embere a pince kapujára „A vélemény nem szabad”, „A vallás nem semleges”, „A múzeumok nem semlegesek”, „A történészek nem semlegesek” feliratokat helyezett el, nem teljesen világos, milyen célból, talán a történelmi tények relativizálásával akarta az álmúzeum a saját létét igazolni.

Holott az erkölcsi ízléstelenség és történelemhamisítói mivoltán túl a hely jogtalanul működött, többek között azért, mert mint a Narancs megtudta, az önkormányzat csupán raktározásra adta bérbe a pincehelyiséget.

Péntek dél körül azonban mindezek után a VII. kerületi önkormányzat emberei kivonultak a Shoah Cellar működésének körülményeit megvizsgálni, majd visszavették Erzsébetváros saját tulajdonú bérleményét, visszavonták a bérleti jogot, pecsétet és lakatot tettek a helyiségre, és egy feliratot helyeztek el rajta, miszerint a pince „jogtalan felnyitása, lezárása hatósági eljárást von maga után”.

Ezzel véget ért a holokausztbizniszként üzemelő álmúzeum története. A civil kurázsinak konkrét eredménye lett.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.