„Látszólag eleget tesz az EU igényeinek”

Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottság jogállamiság és büntető igazságszolgáltatás programjának munkatársa

Az Európai Unió által elvárt magyar igazságügyi reformcsomagra tekintettel a Magyarországnak járó források egy részét felszabadítja az Európai Bizottság. Csakhogy az új szabályok alkalmazásáról még nincs megnyugtató tapasztalat, s akad olyan is, amely még nem lépett hatályba.

Magyar Narancs: A reform négy területe a bírák önigazgatási testülete, az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreinek, jogállásának a megerősítése; a Kúria függetlenségének a megerősítése; a magyar bírák azon jogának a megerősítése, hogy szabadon fordulhassanak az Európai Unió Bíróságához (EUB) úgynevezett előzetes döntéshozatali kérdéssel; annak a lehetőségnek az eltörlése, hogy a magyar államigazgatási szervek az Alkotmánybírósághoz forduljanak panasszal jogerős bírósági döntésekkel szemben.

Farkas Erika: A négy elem megreformálása a magyar kormány saját vállalása, nem az unió diktátuma. Ez azért fontos, mert előszeretettel hangoztatta a kormány, sőt a Kúria elnöke is, hogy a reform oktrojált, azt tollba mondták a magyaroknak. Valójában – az uniós pénzekhez való hozzáférés érdekében – a kormány maga állapodott meg az EU-val abban, miként garantálja, hogy azokat a forrásokat, amelyeket az uniós költségvetésből igénybe vesz, tisztességesen és átláthatóan, a közösségi normáknak megfelelően fogja elkölteni. A bíróságok működése körül olyan súlyos rendszerszintű problémák mutatkoztak, hogy a vállalások részeként elkerülhetetlenné vált a bírói függetlenség garanciáinak a megerősítése.

MN: Az egy dolog, hogy írásba foglalták a reform rendelkezéseit. Egy másik, hogy ezek miként működnek majd. Van olyan is köztük, amely még hatályba sem lépett.

FE: A reform terjedelmes, több területet is érint. Egy éve fogott hozzá a magyar kormány, az utolsó kapcsolódó törvénymódosítás pedig a legvégső pillanatban, azon a napon délben jelent meg a Magyar Közlönyben, amikor bejelentették Brüsszelben, hogy mehet az uniós pénz egy része. A Magyar Helsinki Bizottság amellett érvelt, hogy arról is meg kell győződni, miként alkalmazzák ezeket a jogszabályokat a gyakorlatban. Úgy tűnik azonban, hogy az unió formálisabb álláspontot képviselt, és megelégedett a meghozott jogszabályokkal a források kiengedéséhez. Mi úgy látjuk, korai volt a döntés, különösen, mert maradtak hiányosságok a szabályozásban is.

MN: Milyenek?

FE: Talán a legtalálóbb jelző az, hogy jelképesek. Ezt kétféleképpen is lehet érteni. Úgy is, hogy a fennmaradt hiányosságok apróságok, de akár úgy is, hogy jelzésértékűek. Ezért is fordulhatott elő, hogy az uniós hivatalok átsiklottak felette, miközben mi a Magyar Helsinki Bizottságnál úgy látjuk, hogy a hiányosságok azokat a pontokat jelzik, amelyekben a kormány nem volt hajlandó megfelelni. Ezekben a kérdésekben foggal-körömmel küzdött azért, hogy olyan megoldás szülessen, amely látszólag eleget tesz az EU igényeinek, de tényleges változást nem eredményez. Például a reform megkövetelte – volna –, hogy a Kúria elnökét ne lehessen újraválasztani. Bele is írtak a jogszabályokba egy olyan módosítást, hogy nem lehet. Csakhogy a magyar jog tartalmaz egy másik normát is, amely szerint, ha lejár az elnök mandátuma, de nem tudnak kétharmados parlamenti többséggel újat választani, a korábbi elnök teljes jogkörrel továbbra is pozícióban, a helyén maradhat, amíg nem sikerül utódot állítani.

MN: Ez a NER-ben másutt is rendszerszerűen alkalmazott, ravasz szabály. Ilyen vonatkozik például a legfőbb ügyészre, az Állami Számvevőszék elnökére…

FE: Igen, ez a jelenlegi kormányzó többség bevett megoldása arra, hogy bebetonozzon politikai kinevezetteket a pozíciójukba, akik így akkor is tisztségben maradhatnak, ha egy választáson más politikai erő kerül többségbe. A Helsinkinek van egy honlapja, egy aloldala – a cementezettek.helsinki.hu –, ahol összegyűjtöttük, hogy kik ezek a tisztségviselők. Az igazságügyi szervezet rendszerterületén ezt a szabályt egyszer már kifogásolta a Velencei Bizottság, és el is töröltette azt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kapcsán, Handó Tünde elnöksége idején. Mégis, úgy tűnik, hogy az unió illetékeseinél átment a Kúria elnökének akár korlátlan ideig pozícióban tartása ebben a rejtett formában.