Interjú

„Látszólag eleget tesz az EU igényeinek”

Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottság jogállamiság és büntető igazságszolgáltatás programjának munkatársa

Belpol

Az Európai Unió által elvárt magyar igazságügyi reformcsomagra tekintettel a Magyarországnak járó források egy részét felszabadítja az Európai Bizottság. Csakhogy az új szabályok alkalmazásáról még nincs megnyugtató tapasztalat, s akad olyan is, amely még nem lépett hatályba.

Magyar Narancs: A reform négy területe a bírák önigazgatási testülete, az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreinek, jogállásának a megerősítése; a Kúria függetlenségének a megerősítése; a magyar bírák azon jogának a megerősítése, hogy szabadon fordulhassanak az Európai Unió Bíróságához (EUB) úgynevezett előzetes döntéshozatali kérdéssel; annak a lehetőségnek az eltörlése, hogy a magyar államigazgatási szervek az Alkotmánybírósághoz forduljanak panasszal jogerős bírósági döntésekkel szemben.

Farkas Erika: A négy elem megreformálása a magyar kormány saját vállalása, nem az unió diktátuma. Ez azért fontos, mert előszeretettel hangoztatta a kormány, sőt a Kúria elnöke is, hogy a reform oktrojált, azt tollba mondták a magyaroknak. Valójában – az uniós pénzekhez való hozzáférés érdekében – a kormány maga állapodott meg az EU-val abban, miként garantálja, hogy azokat a forrásokat, amelyeket az uniós költségvetésből igénybe vesz, tisztességesen és átláthatóan, a közösségi normáknak megfelelően fogja elkölteni. A bíróságok működése körül olyan súlyos rendszerszintű problémák mutatkoztak, hogy a vállalások részeként elkerülhetetlenné vált a bírói függetlenség garanciáinak a megerősítése.

MN: Az egy dolog, hogy írásba foglalták a reform rendelkezéseit. Egy másik, hogy ezek miként működnek majd. Van olyan is köztük, amely még hatályba sem lépett.

FE: A reform terjedelmes, több területet is érint. Egy éve fogott hozzá a magyar kormány, az utolsó kapcsolódó törvénymódosítás pedig a legvégső pillanatban, azon a napon délben jelent meg a Magyar Közlönyben, amikor bejelentették Brüsszelben, hogy mehet az uniós pénz egy része. A Magyar Helsinki Bizottság amellett érvelt, hogy arról is meg kell győződni, miként alkalmazzák ezeket a jogszabályokat a gyakorlatban. Úgy tűnik azonban, hogy az unió formálisabb álláspontot képviselt, és megelégedett a meghozott jogszabályokkal a források kiengedéséhez. Mi úgy látjuk, korai volt a döntés, különösen, mert maradtak hiányosságok a szabályozásban is.

MN: Milyenek?

FE: Talán a legtalálóbb jelző az, hogy jelképesek. Ezt kétféleképpen is lehet érteni. Úgy is, hogy a fennmaradt hiányosságok apróságok, de akár úgy is, hogy jelzésértékűek. Ezért is fordulhatott elő, hogy az uniós hivatalok átsiklottak felette, miközben mi a Magyar Helsinki Bizottságnál úgy látjuk, hogy a hiányosságok azokat a pontokat jelzik, amelyekben a kormány nem volt hajlandó megfelelni. Ezekben a kérdésekben foggal-körömmel küzdött azért, hogy olyan megoldás szülessen, amely látszólag eleget tesz az EU igényeinek, de tényleges változást nem eredményez. Például a reform megkövetelte – volna –, hogy a Kúria elnökét ne lehessen újraválasztani. Bele is írtak a jogszabályokba egy olyan módosítást, hogy nem lehet. Csakhogy a magyar jog tartalmaz egy másik normát is, amely szerint, ha lejár az elnök mandátuma, de nem tudnak kétharmados parlamenti többséggel újat választani, a korábbi elnök teljes jogkörrel továbbra is pozícióban, a helyén maradhat, amíg nem sikerül utódot állítani.

MN: Ez a NER-ben másutt is rendszerszerűen alkalmazott, ravasz szabály. Ilyen vonatkozik például a legfőbb ügyészre, az Állami Számvevőszék elnökére…

FE: Igen, ez a jelenlegi kormányzó többség bevett megoldása arra, hogy bebetonozzon politikai kinevezetteket a pozíciójukba, akik így akkor is tisztségben maradhatnak, ha egy választáson más politikai erő kerül többségbe. A Helsinkinek van egy honlapja, egy aloldala – a cementezettek.helsinki.hu –, ahol összegyűjtöttük, hogy kik ezek a tisztségviselők. Az igazságügyi szervezet rendszerterületén ezt a szabályt egyszer már kifogásolta a Velencei Bizottság, és el is töröltette azt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kapcsán, Handó Tünde elnöksége idején. Mégis, úgy tűnik, hogy az unió illetékeseinél átment a Kúria elnökének akár korlátlan ideig pozícióban tartása ebben a rejtett formában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.