Életminőség, mortalitás és képzettség összefüggése

Legalább szép helyen halnak meg

Belpol

Nagy árat kell fizetni azért, ha az ember az ország legcsodálatosabb sarkában, Zemplénben él. A népszámlálási adatok alapján a legfontosabb mutatókban nemhogy csökkent volna a különbség az országos átlaghoz vagy Budapesthez képest, de esetenként romlott is a helyzet. Pedig a megoldás kézenfekvő.

„Ez az ország legszebb része”, mondja az ötvenes-hatvanas férfi, aki egy terepfutó verseny frissítőpontján oszt vizet a versenyzőknek. „Meg sem érdemlik az orkok, hogy itt lakjanak”, teszi hozzá. Minden évben elmondja ugyanezt, nekem is annyiszor mondta, ahányszor arra jártam. Önkéntesként segíti a verseny lebonyolítását, mindig ugyanott, mindig ugyanúgy. Fekete, Nagy-Magyarország kitűzős sapka van a fején.

A vidék valóban mesés, főleg ősszel, amikor az erdő sárgába és vörösbe hajlik, a fák közül kimagasodó várak és kastélyok éles kontrasztot rajzolnak a tájba. Az Országos Kéktúra utolsó 230 kilométere, mindennek a vége. És valahol igaza is van az öreg nácinak. Hogy meg sem érdemlik. De kik? Könnyű azonnal cigányozni, amint szóba kerül Zemplén, pedig senkinek sem könnyű errefelé. És mi az, amit nem érdemelnek meg? A kilátást az ablakból, vagy a korai halált?

Megteszik, amit lehet

Magyarországon rendkívül magas az elkerülhető halálozás aránya. A lakosság jelentős része túlságosan fiatalon hal meg, és nem az ifjúkori betegségekről vagy balesetekről van szó, hanem arról, hogy a rossz életkörülmények, az egészségtelen életmód, az életvitel és egyebek miatt jóval a nyugdíjkorhatár előtt halnak meg emberek. Magyarországon 2022-ben az elhunytak 10,5 százaléka negyven- és hatvan­éves kor közötti volt. Nagyobb arányban fér­fiak. Normális körülmények között akár húsz évet is élhettek volna még. Borsod-Abaúj-Zemplénben ez az arány 12,2, Szabolcs-Szatmár-Beregben ennél is magasabb, 13,5 százalék. Az elmúlt hét-nyolc évben rendre ez a két megye végzett a legrosszabb helyen, a húsz legrosszabb mutatójú járásnak nagyjából a fele e két megyéből került ki. Putnok, Gönc, Szikszó, Edelény, Cigánd, Encs, ahol az emberek 16–18 százaléka nem érte meg a hatvan évet. Akár ma is élhetnének, ha máshová születnek, mondjuk a főváros II. kerületébe, ahol a 40–59 éves korukban elhunytak aránya csak 4,2 százalék. A különbség négyszeres.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.