Életminőség, mortalitás és képzettség összefüggése

Legalább szép helyen halnak meg

Belpol

Nagy árat kell fizetni azért, ha az ember az ország legcsodálatosabb sarkában, Zemplénben él. A népszámlálási adatok alapján a legfontosabb mutatókban nemhogy csökkent volna a különbség az országos átlaghoz vagy Budapesthez képest, de esetenként romlott is a helyzet. Pedig a megoldás kézenfekvő.

„Ez az ország legszebb része”, mondja az ötvenes-hatvanas férfi, aki egy terepfutó verseny frissítőpontján oszt vizet a versenyzőknek. „Meg sem érdemlik az orkok, hogy itt lakjanak”, teszi hozzá. Minden évben elmondja ugyanezt, nekem is annyiszor mondta, ahányszor arra jártam. Önkéntesként segíti a verseny lebonyolítását, mindig ugyanott, mindig ugyanúgy. Fekete, Nagy-Magyarország kitűzős sapka van a fején.

A vidék valóban mesés, főleg ősszel, amikor az erdő sárgába és vörösbe hajlik, a fák közül kimagasodó várak és kastélyok éles kontrasztot rajzolnak a tájba. Az Országos Kéktúra utolsó 230 kilométere, mindennek a vége. És valahol igaza is van az öreg nácinak. Hogy meg sem érdemlik. De kik? Könnyű azonnal cigányozni, amint szóba kerül Zemplén, pedig senkinek sem könnyű errefelé. És mi az, amit nem érdemelnek meg? A kilátást az ablakból, vagy a korai halált?

Megteszik, amit lehet

Magyarországon rendkívül magas az elkerülhető halálozás aránya. A lakosság jelentős része túlságosan fiatalon hal meg, és nem az ifjúkori betegségekről vagy balesetekről van szó, hanem arról, hogy a rossz életkörülmények, az egészségtelen életmód, az életvitel és egyebek miatt jóval a nyugdíjkorhatár előtt halnak meg emberek. Magyarországon 2022-ben az elhunytak 10,5 százaléka negyven- és hatvan­éves kor közötti volt. Nagyobb arányban fér­fiak. Normális körülmények között akár húsz évet is élhettek volna még. Borsod-Abaúj-Zemplénben ez az arány 12,2, Szabolcs-Szatmár-Beregben ennél is magasabb, 13,5 százalék. Az elmúlt hét-nyolc évben rendre ez a két megye végzett a legrosszabb helyen, a húsz legrosszabb mutatójú járásnak nagyjából a fele e két megyéből került ki. Putnok, Gönc, Szikszó, Edelény, Cigánd, Encs, ahol az emberek 16–18 százaléka nem érte meg a hatvan évet. Akár ma is élhetnének, ha máshová születnek, mondjuk a főváros II. kerületébe, ahol a 40–59 éves korukban elhunytak aránya csak 4,2 százalék. A különbség négyszeres.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.