Életminőség, mortalitás és képzettség összefüggése

Legalább szép helyen halnak meg

Belpol

Nagy árat kell fizetni azért, ha az ember az ország legcsodálatosabb sarkában, Zemplénben él. A népszámlálási adatok alapján a legfontosabb mutatókban nemhogy csökkent volna a különbség az országos átlaghoz vagy Budapesthez képest, de esetenként romlott is a helyzet. Pedig a megoldás kézenfekvő.

„Ez az ország legszebb része”, mondja az ötvenes-hatvanas férfi, aki egy terepfutó verseny frissítőpontján oszt vizet a versenyzőknek. „Meg sem érdemlik az orkok, hogy itt lakjanak”, teszi hozzá. Minden évben elmondja ugyanezt, nekem is annyiszor mondta, ahányszor arra jártam. Önkéntesként segíti a verseny lebonyolítását, mindig ugyanott, mindig ugyanúgy. Fekete, Nagy-Magyarország kitűzős sapka van a fején.

A vidék valóban mesés, főleg ősszel, amikor az erdő sárgába és vörösbe hajlik, a fák közül kimagasodó várak és kastélyok éles kontrasztot rajzolnak a tájba. Az Országos Kéktúra utolsó 230 kilométere, mindennek a vége. És valahol igaza is van az öreg nácinak. Hogy meg sem érdemlik. De kik? Könnyű azonnal cigányozni, amint szóba kerül Zemplén, pedig senkinek sem könnyű errefelé. És mi az, amit nem érdemelnek meg? A kilátást az ablakból, vagy a korai halált?

Megteszik, amit lehet

Magyarországon rendkívül magas az elkerülhető halálozás aránya. A lakosság jelentős része túlságosan fiatalon hal meg, és nem az ifjúkori betegségekről vagy balesetekről van szó, hanem arról, hogy a rossz életkörülmények, az egészségtelen életmód, az életvitel és egyebek miatt jóval a nyugdíjkorhatár előtt halnak meg emberek. Magyarországon 2022-ben az elhunytak 10,5 százaléka negyven- és hatvan­éves kor közötti volt. Nagyobb arányban fér­fiak. Normális körülmények között akár húsz évet is élhettek volna még. Borsod-Abaúj-Zemplénben ez az arány 12,2, Szabolcs-Szatmár-Beregben ennél is magasabb, 13,5 százalék. Az elmúlt hét-nyolc évben rendre ez a két megye végzett a legrosszabb helyen, a húsz legrosszabb mutatójú járásnak nagyjából a fele e két megyéből került ki. Putnok, Gönc, Szikszó, Edelény, Cigánd, Encs, ahol az emberek 16–18 százaléka nem érte meg a hatvan évet. Akár ma is élhetnének, ha máshová születnek, mondjuk a főváros II. kerületébe, ahol a 40–59 éves korukban elhunytak aránya csak 4,2 százalék. A különbség négyszeres.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.