Honosított külföldiekkel lépne előre a magyar foci

Legyél te is magyar!

Belpol

Orbán Viktor bő évtizede kihirdette, hogy az akadémiai rendszer megváltja a magyar labdarúgást válogatott és klubszinten is. A látomás a beleöntött közpénzmilliárdok ellenére is látomás maradt, ezért jött az új csodás ötlet: a legalább részben magyar származású tehetségeket kell honosítani. A pénz nyilván nem számít most sem.

1973. szeptember 19-én a Kupagyőztesek Európa-kupájában a Vasas az angol Sunderlandet fogadta. A Népstadionban rendezett meccsen 30 ezer néző láthatta, hogy az angolok sima, kétgólos győzelméből kiveszi a részét egy bizonyos Vic Halom. Bár a csatár gólt nem rúgott, játéka olyan meggyőző volt, hogy az akkorra már lejtmenetbe kapcsolt magyar futball vezérkara is felfigyelt rá. Halom másodgenerációs angliai magyar, szülei a második világháború után hagyták el Magyarországot. A meccs után az akkori szövetségi kapitány, ­Illovszky Rudolf azt mondta neki, szívesen számolna vele a válogatottban. „Ezt a lehetőséget boldogan fogadtam, hiszen nem voltam angol válogatott, az apám miatt mindig szerettem és magaménak éreztem Magyarországot, és magyarnak is éreztem magamat. A politikai helyzet ismeretében viszont bele kellett törődnöm abba, hogy a bolsevik diktatúra vezetői totálisan elutasító álláspontra helyezkedtek” – idézte fel korábban a FourFourTwo-nak az akkor már 72 éves egykori játékos.

Ha jól focizik, magyar

Amivel tehát Orbán Viktor és az ő focivízióinak mindig, mindenben megfelelni vágyó Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) próbálkozik a 2020-as években, az egy több évtizedes törekvés újbóli felmelegítése. Az MLSZ honlapjának őszi beszámolója szerint szükséges egy a korábbinál hatékonyabb játékosmegfigyelői rendszer: „A cél az új Orbán Willik, Stlyes Callumok megtalálása a magyar válogatottak számára. A scoutingrendszer az olyan tehetségeket sem hagyja figyelmen kívül, akiknek egyetlen felmenőjük magyar, és külföldön élnek, futballoznak” – fogalmaz az MLSZ, példaként említve az angol bajnok Manchester City akadémiáján pallérozódó Michael Okekét.

Nem vagyunk a Fidesz, ezért véletlenül sem szeretnénk definiálni, hogy pontosan ki számít magyarnak – de azt azért érdemes megjegyezni, hogy a magyar válogatott két ősszel játszott meccsének 11 fős kezdő csapatában négy olyan focista is volt, akinek kulturálisan nincs túl sok köze Magyarországhoz: Willi Orban, Callum Styles, Milos Kerkez és Loïc Négo. Orban lengyel anyától és magyar apától született, de szülei kétéves korában elváltak, s az anyja nevelte Németországban. Stylesnek egy magyar nagymamája van. A másik két sportoló háttere még kacifántosabb: Kerkez a szerbiai Verbászon született, ifista időszaka nagy részét Ausztriában töltötte, majd 2020-ban nagy meglepetésre a győri ETO Akadémián kötött ki, ahonnan 2021-ben vezetett az útja Nyugatra. Magyarországon keveset élt, viszont nem nehéz belátni, hogy magyar állampolgárként jelentősen nagyobb mozgástere focistaként az EU-ban, mint szerbként; úgyhogy érkezett is a magyar útlevél, s azóta az angol első osztályban és a magyar válogatottban is csapata egyik legjobbja. Loïc Négo pedig maga az orbáni rémálom: családja Franciaország tengerentúli megyéjéből, a karibi Guadeloupéból érkezett, ő Párizsban született. 2013-ban Újpestre, 2015-ben nyolc évre Székesfehérvárra igazolt focizni. 2019-ben honosították, azóta a magyar válogatott stabil tagja.

Közülük jelenleg csak Kerkez Milos beszél magyarul, de nem olyan rég még ő is inkább angolul nyilatkozott a magyar televíziónak; Orbant egy ideig ékezet nélkül írták, mostanra már mindenhol Orbánként szerepel. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.