Honosított külföldiekkel lépne előre a magyar foci

Legyél te is magyar!

Belpol

Orbán Viktor bő évtizede kihirdette, hogy az akadémiai rendszer megváltja a magyar labdarúgást válogatott és klubszinten is. A látomás a beleöntött közpénzmilliárdok ellenére is látomás maradt, ezért jött az új csodás ötlet: a legalább részben magyar származású tehetségeket kell honosítani. A pénz nyilván nem számít most sem.

1973. szeptember 19-én a Kupagyőztesek Európa-kupájában a Vasas az angol Sunderlandet fogadta. A Népstadionban rendezett meccsen 30 ezer néző láthatta, hogy az angolok sima, kétgólos győzelméből kiveszi a részét egy bizonyos Vic Halom. Bár a csatár gólt nem rúgott, játéka olyan meggyőző volt, hogy az akkorra már lejtmenetbe kapcsolt magyar futball vezérkara is felfigyelt rá. Halom másodgenerációs angliai magyar, szülei a második világháború után hagyták el Magyarországot. A meccs után az akkori szövetségi kapitány, ­Illovszky Rudolf azt mondta neki, szívesen számolna vele a válogatottban. „Ezt a lehetőséget boldogan fogadtam, hiszen nem voltam angol válogatott, az apám miatt mindig szerettem és magaménak éreztem Magyarországot, és magyarnak is éreztem magamat. A politikai helyzet ismeretében viszont bele kellett törődnöm abba, hogy a bolsevik diktatúra vezetői totálisan elutasító álláspontra helyezkedtek” – idézte fel korábban a FourFourTwo-nak az akkor már 72 éves egykori játékos.

Ha jól focizik, magyar

Amivel tehát Orbán Viktor és az ő focivízióinak mindig, mindenben megfelelni vágyó Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) próbálkozik a 2020-as években, az egy több évtizedes törekvés újbóli felmelegítése. Az MLSZ honlapjának őszi beszámolója szerint szükséges egy a korábbinál hatékonyabb játékosmegfigyelői rendszer: „A cél az új Orbán Willik, Stlyes Callumok megtalálása a magyar válogatottak számára. A scoutingrendszer az olyan tehetségeket sem hagyja figyelmen kívül, akiknek egyetlen felmenőjük magyar, és külföldön élnek, futballoznak” – fogalmaz az MLSZ, példaként említve az angol bajnok Manchester City akadémiáján pallérozódó Michael Okekét.

Nem vagyunk a Fidesz, ezért véletlenül sem szeretnénk definiálni, hogy pontosan ki számít magyarnak – de azt azért érdemes megjegyezni, hogy a magyar válogatott két ősszel játszott meccsének 11 fős kezdő csapatában négy olyan focista is volt, akinek kulturálisan nincs túl sok köze Magyarországhoz: Willi Orban, Callum Styles, Milos Kerkez és Loïc Négo. Orban lengyel anyától és magyar apától született, de szülei kétéves korában elváltak, s az anyja nevelte Németországban. Stylesnek egy magyar nagymamája van. A másik két sportoló háttere még kacifántosabb: Kerkez a szerbiai Verbászon született, ifista időszaka nagy részét Ausztriában töltötte, majd 2020-ban nagy meglepetésre a győri ETO Akadémián kötött ki, ahonnan 2021-ben vezetett az útja Nyugatra. Magyarországon keveset élt, viszont nem nehéz belátni, hogy magyar állampolgárként jelentősen nagyobb mozgástere focistaként az EU-ban, mint szerbként; úgyhogy érkezett is a magyar útlevél, s azóta az angol első osztályban és a magyar válogatottban is csapata egyik legjobbja. Loïc Négo pedig maga az orbáni rémálom: családja Franciaország tengerentúli megyéjéből, a karibi Guadeloupéból érkezett, ő Párizsban született. 2013-ban Újpestre, 2015-ben nyolc évre Székesfehérvárra igazolt focizni. 2019-ben honosították, azóta a magyar válogatott stabil tagja.

Közülük jelenleg csak Kerkez Milos beszél magyarul, de nem olyan rég még ő is inkább angolul nyilatkozott a magyar televíziónak; Orbant egy ideig ékezet nélkül írták, mostanra már mindenhol Orbánként szerepel. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.