A magyarországi akkumulátorgyárak körül zajló vitába szólt bele Lánczi Tamás politológus a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Szerinte a Debrecennél tervezett építkezés egy jó beruházás, nemzetgazdasági értelemben fontos, mert munkahelyeket teremt most, a jövőben az akkumulátorgyárak a gazdaság hajtómotorjai lesznek.
Emlékeztetett, 2035-től a belsőégésű motorok gyártása befejeződik Európában, akkortól csak e-autót fognak újonnan üzembe helyezni, vagyis óriási igény lesz akkumulátorokra. Szerinte Németországban keményen lobbiznak azért, hogy a magyar beruházások inkább náluk épüljenek fel.
Úgy vélte,
meg kell vizsgálni, hogy a debreceni beruházást ellenző ellenzéki pártok tevékenysége hogyan függ össze ezzel a német gazdasági törekvéssel,
fel kell tárni,
van-e esetleg anyagi befolyásoltság, mint ahogy a választási kampányban is történt hasonló eset.
Lánczi szerint az ellenzéki pártok tisztában vannak e beruházások jelentőségével, tudják, aki zöld technológiát akar, annak akarnia kell az akkumulátorokat, ezzel a gyárakat is, mert „nem fáról szüretelik az akkumulátort”. Úgy véli, a német gazdaság az elmúlt 2-3 évben roszz állapotba került, Kína megelőzte őket az autógyártásban, ezért észbe kaptak és küzdenek azért, hogy az ilyen fontos beruházások inkább náluk valósuljanak meg.
A politológus szerint a tiltakozások célja elrettenteni a befektetőket attól, hogy e korszerű technológiákat Magyarországra hozzák. Nem ideológiai küzdelem ez, semmi köze ahhoz, hogy valaki zöldpárti-e vagy sem,
egyszerűen a nemzetgazdasági érdekekkel szembe mennek azok, akik el akarják lehetetleníteni az akkugyárak hazai létesítését
– mondta.
Emlékeztetett arra, hogy amikor a magyar libatömés ellen tiltakoztak, akkor a francia libamájtermelők finanszírozták a tiltakozást vezető erőket, tehát kicsiben ugyanez történt akkor is. Hozzátette: ez egy sokkal komolyabb történet, mert nem egy egyszerű ágazatról, nem iparpolitikai kérdésről van szó, hanem nemzetstratégiai kérdésről.
Ugyanilyen következtetésre jutott vasárnap egy videóban Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
A politikus – írja a Népszava – arról beszél, az Egyesült Államokban két év alatt 15 akkumulátorgyár építését jelentették be, jó néhány már működik Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Románia is beszállna ebbe a versenybe, ahogyan Csehország, és Közép-Európán belül Lengyelországban működik a legnagyobb ilyen gyár.
Az államtitkár megemlíti, hogy a debreceni beruházó, a CATL ilyen akkumulátorgyárat épített Németországban, Türingiában, ahol a kormányt alkotó szocialisták és zöldek „keblükre ölelték az egészet”.
Dömötör szerint „keletkezik itt egy makacs kérdés és nem tágít”: miért mondják egy ugyanolyan projektre Németországban azt, hogy tiszta energiát, jövőt, munkahelyeket jelent, és Debrecenben meg azt, hogy könyezetpusztító.
„Tényleg egyre inkább itt látjuk magunk előtt az otromba lólábat. Nem az a bajuk, hogy akkumulátorgyár épül, hanem az, hogy Magyarországon a hazai baloldal meg szépen csatlakozik ehhez a kampányhoz. Ennél már tényleg csak az lenne a durvább, ha ezért pénzt kapnának külföldről... mondjuk dollárban” – mondta Dömötör Csaba.
Vasárnap délután a Magyar Nemzet is megnyilvánult ebben a témában, Kiderült, kik állnak a debreceni akkumulátorgyár elleni tüntetések mögött+videó címmel.
Lánczi és Dömötör érveire Ungár Péter, az LMP elnöke reagált a Facebookon.
Ungár megállapítja, hogy a kormánypártok most már mindenkit bevetnek az akkumulátoripar védelmében: „A köztelevízió értelmiségi megmondóit, államtitkárokat és sekélyes, fagolyóegyszerűségű közösségimédia-agitátorokat. Valójában nevetséges, hogy akik most a külföldi tőke érdekeit védik, kinevetik azokat, akik aggódnak, hogy mi lesz hazánk vízkincsével és földjeivel.
Ők állítják be magukat nemzetinek és hazaárulóznak mindenkit, pedig éppen olcsón kiárusítják hazánk természeti értékeit.”
Az LMP társelnöke szerint érdemes megnézni, mennyit adóznak a kormány által ide csábított, akkumulátorgyárakat építő cégek. Hat százalékot fizetnek, amit érdemes a kisvállalkozások által befizetett adóbevételhez viszonyítani. A debreceni CATL-gyár ráadásul százmilliárdos adókedvezményt kapott – érvel Ungár.
Az ellenzéki politikus emlékeztet, a gazdasági verseny mellett azt is figyelembe kell venni, hogy a különböző országoknak eltérőek az adottságaik. „Nem nekünk van kitalálva az akkumulátorgyártás. Ahogy az előző században őrültség volt a rizstermesztést megpróbálni hazánkban meghonosítani, úgy most akkumulátor nagyhatalomnak lenni is az” – írja Ungár. Bejelenti, készek rá, hogy erről nyilvános vitát folytassanak, akár Dömötör Csabával és Lánczi Tamással is.
Azt, hogy erről érdemes beszélni, nem csak ellenzéki politikusok gondolják így:
