Már Bayer Zsolt is válaszokat vár Novák Katalintól

  • narancs.hu
  • 2024. február 10.

Belpol

A jobboldal erkölcsi hérosza lepedofilozza az ellenzéket, de kérdez is a köztársasági elnöktől, akiben bízik.

„Ne tegyünk úgy, mintha nem lenne ügy! Ügy van. Ráadásul ez az ügy nem csupán jogi, hanem morális természetű. S mint ilyen, a mi közösségünk szíve közepébe talált” – ezzel kezdődik Bayer Zsolt Jog, morál, pedofília című publicisztikája a Magyar Nemzet oldalán.

A publicistának az a véleménye Novák Katalin kegyelemügyéről, hogy a körülmények nem mentik fel a köztársasági elnököt „a válaszadás morális kötelezettsége alól”.

Bayer úgy ítéli meg, hogy jogi szempontból nincs miről beszélni, mert abban az ügyben „minden a lehető legjogszerűbben történt”. Megvizsgálja, hogy a hazai és globális baloldalnak és a liberálisoknak van-e morális alapja bármit is követelni Novák Katalinnal kapcsolatban, és arra jut, hogy nincs.

Az ügy érintettjeit, az áldozatokat nem említi.

Idézi „Kötter Tamás barátunk” megjegyzéseit, aki szintén azon a véleményen van, hogy a másik oldalnak inkább hallgatnia kellene, hiszen vannak odaát olyanok, akik szerint a pedofilok egy szexuális kisebbség tagjai. A publicisztika nagyobb része erről a másik oldalról szól, hogy milyen alávaló, és milyen az a nyugati világ, amelyből ez a magyar baloldal vétetett.

„Ez maga a pedofília. Ez az ő világuk. S ezt a világot hoznák ide is a Dobrevek, Gyurcsányok, Csehek, Donátok, Szabó Tímeák, no és persze a sajtójuk, akik most eljátsszák a morális felháborodást és igazságtételt követelnek. Nincs ehhez semmilyen morális alapjuk” – állapítja meg Bayer.

Aztán arról ír, hogy a kormánypártiak bíznak a köztársasági elnökben, és hisznek neki, Novák Katalinnak éppen ezért el kellene mondania, ki és milyen indokkal kért kegyelmet K. Endrének, és meg kellene magyaráznia, miért döntött úgy, ahogy.

Ezen a ponton Bayer többes szám első személyben beszél a kormánypártiak nevében, és nyilván tényleg nem csak a maga nevében vár kérdéseket, mert ez az álláspontja Kocsis Máténak, az országgyűlési Fidesz-frakció vezetőjének is: 

A publicisztika csúcspontja ez a részlet:

„Egyre érdekesebb viták bontakoznak ki az ügyben, a semmilyen morális alappal nem rendelkező felháborodók már a kormány és persze a miniszterelnök felelősségét vetik fel – olyan ez, mint a régi viccben: Egy partizán naplójából: az ellenség elfoglalta állásainkat. Visszafoglaltuk állásainkat. Az ellenség ismét elfoglalta állásainkat. Kemény harcok árán ismét elfoglaltuk állásainkat. Harmadik nap jött a csősz, és mindenkit elzavart a francba. A kormány most a csősz.”

(Címlapképünk forrása: Novák Katalin Facebook)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.