„Ne tegyünk úgy, mintha nem lenne ügy! Ügy van. Ráadásul ez az ügy nem csupán jogi, hanem morális természetű. S mint ilyen, a mi közösségünk szíve közepébe talált” – ezzel kezdődik Bayer Zsolt Jog, morál, pedofília című publicisztikája a Magyar Nemzet oldalán.
A publicistának az a véleménye Novák Katalin kegyelemügyéről, hogy a körülmények nem mentik fel a köztársasági elnököt „a válaszadás morális kötelezettsége alól”.
Bayer úgy ítéli meg, hogy jogi szempontból nincs miről beszélni, mert abban az ügyben „minden a lehető legjogszerűbben történt”. Megvizsgálja, hogy a hazai és globális baloldalnak és a liberálisoknak van-e morális alapja bármit is követelni Novák Katalinnal kapcsolatban, és arra jut, hogy nincs.
Az ügy érintettjeit, az áldozatokat nem említi.
Idézi „Kötter Tamás barátunk” megjegyzéseit, aki szintén azon a véleményen van, hogy a másik oldalnak inkább hallgatnia kellene, hiszen vannak odaát olyanok, akik szerint a pedofilok egy szexuális kisebbség tagjai. A publicisztika nagyobb része erről a másik oldalról szól, hogy milyen alávaló, és milyen az a nyugati világ, amelyből ez a magyar baloldal vétetett.
„Ez maga a pedofília. Ez az ő világuk. S ezt a világot hoznák ide is a Dobrevek, Gyurcsányok, Csehek, Donátok, Szabó Tímeák, no és persze a sajtójuk, akik most eljátsszák a morális felháborodást és igazságtételt követelnek. Nincs ehhez semmilyen morális alapjuk” – állapítja meg Bayer.
Aztán arról ír, hogy a kormánypártiak bíznak a köztársasági elnökben, és hisznek neki, Novák Katalinnak éppen ezért el kellene mondania, ki és milyen indokkal kért kegyelmet K. Endrének, és meg kellene magyaráznia, miért döntött úgy, ahogy.
Ezen a ponton Bayer többes szám első személyben beszél a kormánypártiak nevében, és nyilván tényleg nem csak a maga nevében vár kérdéseket, mert ez az álláspontja Kocsis Máténak, az országgyűlési Fidesz-frakció vezetőjének is:
A publicisztika csúcspontja ez a részlet:
„Egyre érdekesebb viták bontakoznak ki az ügyben, a semmilyen morális alappal nem rendelkező felháborodók már a kormány és persze a miniszterelnök felelősségét vetik fel – olyan ez, mint a régi viccben: Egy partizán naplójából: az ellenség elfoglalta állásainkat. Visszafoglaltuk állásainkat. Az ellenség ismét elfoglalta állásainkat. Kemény harcok árán ismét elfoglaltuk állásainkat. Harmadik nap jött a csősz, és mindenkit elzavart a francba. A kormány most a csősz.”
(Címlapképünk forrása: Novák Katalin Facebook)
