Már Bayer Zsolt is válaszokat vár Novák Katalintól

  • narancs.hu
  • 2024. február 10.

Belpol

A jobboldal erkölcsi hérosza lepedofilozza az ellenzéket, de kérdez is a köztársasági elnöktől, akiben bízik.

„Ne tegyünk úgy, mintha nem lenne ügy! Ügy van. Ráadásul ez az ügy nem csupán jogi, hanem morális természetű. S mint ilyen, a mi közösségünk szíve közepébe talált” – ezzel kezdődik Bayer Zsolt Jog, morál, pedofília című publicisztikája a Magyar Nemzet oldalán.

A publicistának az a véleménye Novák Katalin kegyelemügyéről, hogy a körülmények nem mentik fel a köztársasági elnököt „a válaszadás morális kötelezettsége alól”.

Bayer úgy ítéli meg, hogy jogi szempontból nincs miről beszélni, mert abban az ügyben „minden a lehető legjogszerűbben történt”. Megvizsgálja, hogy a hazai és globális baloldalnak és a liberálisoknak van-e morális alapja bármit is követelni Novák Katalinnal kapcsolatban, és arra jut, hogy nincs.

Az ügy érintettjeit, az áldozatokat nem említi.

Idézi „Kötter Tamás barátunk” megjegyzéseit, aki szintén azon a véleményen van, hogy a másik oldalnak inkább hallgatnia kellene, hiszen vannak odaát olyanok, akik szerint a pedofilok egy szexuális kisebbség tagjai. A publicisztika nagyobb része erről a másik oldalról szól, hogy milyen alávaló, és milyen az a nyugati világ, amelyből ez a magyar baloldal vétetett.

„Ez maga a pedofília. Ez az ő világuk. S ezt a világot hoznák ide is a Dobrevek, Gyurcsányok, Csehek, Donátok, Szabó Tímeák, no és persze a sajtójuk, akik most eljátsszák a morális felháborodást és igazságtételt követelnek. Nincs ehhez semmilyen morális alapjuk” – állapítja meg Bayer.

Aztán arról ír, hogy a kormánypártiak bíznak a köztársasági elnökben, és hisznek neki, Novák Katalinnak éppen ezért el kellene mondania, ki és milyen indokkal kért kegyelmet K. Endrének, és meg kellene magyaráznia, miért döntött úgy, ahogy.

Ezen a ponton Bayer többes szám első személyben beszél a kormánypártiak nevében, és nyilván tényleg nem csak a maga nevében vár kérdéseket, mert ez az álláspontja Kocsis Máténak, az országgyűlési Fidesz-frakció vezetőjének is: 

A publicisztika csúcspontja ez a részlet:

„Egyre érdekesebb viták bontakoznak ki az ügyben, a semmilyen morális alappal nem rendelkező felháborodók már a kormány és persze a miniszterelnök felelősségét vetik fel – olyan ez, mint a régi viccben: Egy partizán naplójából: az ellenség elfoglalta állásainkat. Visszafoglaltuk állásainkat. Az ellenség ismét elfoglalta állásainkat. Kemény harcok árán ismét elfoglaltuk állásainkat. Harmadik nap jött a csősz, és mindenkit elzavart a francba. A kormány most a csősz.”

(Címlapképünk forrása: Novák Katalin Facebook)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.