Több mint 12 órás ülést tartott a kormány, amelynek során a "brüsszeli helyzetről" beszéltek – erről beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Elmondása szerint
- az egyik fő kérdés az uniós költségvetés módosítása, amely a magyar kormány szerint nem indokolt, de ráadásul a korábbit sem hajtják végre, nem magas a kifizetések aránya, Magyarországtól és Lengyelországtól szerintük jogellenesen tagadják meg az uniós pénzek kifizetését;
- a másik kérdés Ukrajna uniós csatlakozása, de az Európai Bizottság (EB) előkészítő anyagában nem szerepel, hogy Ukrajna teljesítette volna az előkészítő tárgyalásokhoz szükséges feltételeket, ezért furcsa az időzítés, és egyébként sincs hatástanulmány arról, hogy mit jelent az EU-nak Ukrajna csatlakozása.
Gulyás közölte, Magyarország ezért nem támogatja egyik pontot sem, pláne úgy, hogy a Nyugat-Balkán országainak csatlakozása amúgy is elakadt. Gulyás azt mondta, senki nem él vétójoggal, mert nincs ilyen, az EU-ban közösen születnek meg a döntések. Hozzátette, a nemzeti konzultációban amúgy is véleményt mondhatnak Ukrajna csatlakozásáról a magyarok, erre biztatják a többi országot is.
A kormányülésen döntöttek a kamatstopok meghosszabbításáról is,
- a kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó kamatstopot 2024 április közepéig hosszabbítják meg, ez a kormány szerint 30 ezer vállalkozásnak segít, és eddig 80-85 milliárd forintot jelentett,
- 2024. július 1-ig hosszabbítják meg a lakossági kamatstopot, ez 300 ezer családnak jelent a kormány szerint eddig összesen160 milliárd forintnyi segítséget,
- illetve a diákhitel kamattámogatását is meghosszabbítják 2024. július 1-ig.
Később azzal kapcsolatban, hogy több bank is jelezte már az ügyfeleinek, hogy vége a kamatstopnak, Gulyás azt mondta, az emberek nyugodtan tépjék össze és dobják ki ezeket a leveleket.
Gulyás szólt a zöldenergia kiterjesztéséről is, azt mondta, fontos az energia tárolásának kérdése, főleg a nap- és szélenergia esetén, ezekkel kapcsolatban 2024. február 5-i határidővel fognak kiírni tárolóépítésekre pályázatokat uniós előfinanszírozással, 2026-os befejezéssel, ezzel nőni fog a zöldenergia aránya.
A kormánypárti Magyar Nemzet Tordai Csabáról, Karácsony Gergely jogi tanácsadójáról kérdezett, róla Gulyás azt mondta, hogy ismeri Tordait, meglepte a vele szemben felmerült gyanú, de ez azt mutatja, hogy kiváló jogászoknak is nagyon veszélyes Gyurcsány és Karácsony közelébe kerülni. Gulyás azt mondta, a kampányfinanszírozás ügyében szerinte Karácsony Gergelynek kellene válaszokat adnia, hogy kitől fogadtak el pénzt, és mit ígértek cserébe. Arról is beszélt, hogy a magyar baloldal a külföldi támogatások elfogadásával megszegte a jogszabályokat.
Gulyás több dologban is finomabban fogalmazott, mint korábban, a rezsicsökkentéssel kapcsolatban például azt mondta, nem arról van szó, hogy Brüsszel a rezsicsökkentés ellen van, hanem csak "azt javasolják, hogy töröljük el a rezsicsökkentést". Azt is mondta, hogy Brüsszelben akkor lesz fordulat, ha az EP-választásokon fordulat lesz és a szuverenitást fontosnak tartók kerülnek fölénybe.
Az ellenzéki mozgolódást Gulyás azzal kommentálta, hogy ott Gyurcsány Ferenc a főnök, ezért az lesz, amit ő akar, ez szerinte a közös listára is igaz.
Gulyást kérdezték a Katona József Színházban a DK-tagoknak adott kedvezményekről is, erről azt mondta, ha bármi köze lenne a főváros vezetésének a szó jó értelemben vett európai kultúrához, akkor a színházigazgató már nem lenne a helyén.
A budapesti választási szabályok átírásával kapcsolatban Gulyás azt mondta, szerinte a listás választás ugyanolyan demokratikus, mint a kerületi. Azt is mondta, hogy majd a Fidesz-frakció kialakítja erről az álláspontját. Arról, hogy a Mi Hazánk javaslatát miért fogadták be, csak annyit mondott, hogy "egy tárgyalásra érdemes" javaslatnak tartották azt. Arról, hogy így több fideszes tagja lesz-e a közgyűlésnek, Gulyás azt mondta, ez mindkét választási módszernél előfordulhat, és csak a választóktól függ.
Gulyás kérdésre azt is mondta, a korábbi években január elsejétől emelkedtek a szociális juttatások, ezt az előrehozott minimálbér-emeléstől függetlenül is fenntartja a kormány, így a juttatás jellegétől függ, hogy mikor mit folyósítanak.
Bár korábban Gulyás azt mondta, hogy Magyarország nem utolsóként fogja ratifikálni a svéd NATO-csatlakozást, most pedig a a török parlament még év vége előtt tervezi ezt, Magyarorzság pedig nem. Gulyás erre azt mondta, hogy a kormány támogatja a svédek csatlakozását, de a Fidesz-frakcióban joggal merültek fel aggályok, viszont amikor a szükséges szavazatszám megvan, akkor érdemes róla szavazni.
Azzal kapcsolatban, hogy Lázár János a 14 éven aluliaknak ingyenessé tenné a közösségi közlekedést, Gulyás azt mondta, a kormány minden családokat segítő intézkedést támogat, de ez nem volt téma a kormányülésen.
Szóba került az állami kórházak adósságállománya is, Gulyás szerint alaposan fel kell tárni, hogy miért adósodhattak el a korábbi éveknél jelentősebben a kórházak, különösen, hogy több pénzt kaptak, mint korábban, de megígérte, hogy a kórházi adósságokat ki fogják fizetni. A tankerületek adósságával kapcsolatban azt mondta, ez nagyságrendileg más, mint a kórházak esetén, de itt is az okok feltárására van szükség, amit a Belügyminisztérium fog megtenni. A miniszter azonban nem tudta megmondani, hogy mitől halmozhattak fel ekkora adósságokat ezek az intézmények.
A benzinárakkal kapcsolatban a kormány még nem döntött,
egyelőre azt vizsgálják, hogy a rezsivédelmi alap forrásai elegendőek-e.
Az idei évben 1000 milliárd forintot fizettek ki a rezsicsökkentés miatt pluszban, és hogy ha nem lesz elég rá a forrás jövőre, és többletforrást kell bevonni, akkor ez lehet a jövedéki adó is.
A felállítandó Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) tervezett szervezetéről Gulyás azt mondta, "a lehető legkisebb szervezetben kell gondolkodni", és arányaiban lényegesen kisebb lesz a büdzséje, mint például az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (amelynek egyes feladatkörei egyébként eléggé hasonlóak az SZVH-val).
A hatóságról Gulyás azt mondta, a sajtószabadságot semmilyen formában nem fogja érinteni, legfeljebb információkat kérhet, de szankcionálásra nincs joga.
Gulyást kérdezték a Rákosrendezőre tervezett "mini-Dubajként" is emlegetett új városnegyedről, erről azt modnta, tényleg voltak ilyen tervek, folynak is erről tárgyalások, de erről Lázár János hétfőn fog részletes tájékoztatást adni. Később hozzátette, nincs kőbe vésve semmi, nincsenek beadva építési engedélykérések, ilyesmivel kapcsolatban szükség van konzultációra a fővárossal, az ott élőkkel is.
Gulyás az orosz kémbankról és annak épületéről azt mondta, van egy eljárás a bankkal szemben, várható, hogy ez csőd-, vagy felszámolási eljárásba fordul, ennek során az állam valamennyi igényét érvényesíteni fogja, ez pedig a Lánchíd Palotára is vonatkozni fog.
Szóba került a Qualitas Gimnázium ügye is, Gulyás azt mondta, hogy igyekeznek segíteni a diákoknak, hogy tudják folytatni a tanulmányaikat, de aki nem egyházi vagy állami iskolában tanul, az legyen körültekintő a választásban.
A kórházi várólistákkal kapcsolatban azt mondta, ki fognak dolgozni egy olyan tervet, hogy hogyan lehet lerövidíteni a normál szervezési időn túli várakozási időt, remélik, hogy ez működni fog.
Rákérdeztek arra is, hogy mire alapozza a kormány a magyarok véleményét az eutanáziával kapcsolatban, amikor minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a többség egyetért vele. Gulyás közölte, a kormány világnézetével ellentétes az aktív eutanázia, szeretnének mindenkit lebeszélni arról, hogy az életet eldobják maguktól, és nem akarnak olyan hangulatot kelteni, hogy az idős és beteg emberek feleslegesnek érezzék magukat. A passzív eutanázia, az orvosi kezelés visszautasítása viszont mindenki számára elérhető.
