Megszólalt a Jahn főigazgatója: „a helyzet mindenkitől együttműködést igényel”

  • narancs.hu
  • 2020. április 14.

Belpol

Ralovich Zsolt szerint csak olyanokat küldenek haza, akik otthon is ápolhatók.

Vasárnap írta meg a 24.hu, hogy az ünnepi hosszú hétvége alatt telefonáltak a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztályán ápolt betegek hozzátartozóinak, hogy keddig haza kell vinniük javarészt idős, súlyos állapotban lévő rokonaikat.

A Narancs.hu-hoz is ilyen információk jutottak el, mint arról reggel beszámoltunk, egy fővárosi krónikus belgyógyászaton dolgozó forrásunk szerint ők csütörtökön délben tudták meg, hogy keddig nálunk is ki kell üríteni az osztályt, ami hatalmas gondot okozott nekik, hiszen az ápoltak egy jelentős része magatehetetlen és nem biztos, hogy a családtagjaik el tudják látni őket, vagy egyáltalán elérhetőek. „Az, hogy hogyan oldjuk meg, mindegy, a kórházé a felelősség, megkaptuk az utasítást, véghez kell vinni” – mondta forrásunk.

Ez annak a kormányzati rendelkezésnek a része, hogy a fekvőbetegeket fogadó összes hazai gyógyító intézményben a közfinanszírozott ágyak minimum 60 százalékát alkalmassá kell tenni az új koronavírussal fertőzöttek ellátására. Mint ismeretes, a humánminiszter, Kásler Miklós a napokban főigazgatókat váltott le, mert nem intézkedtek elég gyorsan. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet dolgozói húsvét hétfőn tüntettek a kirúgott főigazgatójuk, Cserháti Péter mellett azt hangsúlyozva, a vezető humánusan járt el, ezért kellett mennie.

Most a hvg.hu megkeresésére megszólalt a Jahn főigazgatója. „Csak olyan betegeket engedünk haza a Jahn Ferenc Kórházból, akiknek az ápolása otthon is megoldható” – közölte Ralovich Zsolt. Szerinte a betegeket a megfelelő receptekkel és az első munkanapig elég gyógyszerekkel bocsátják el. A főigazgató a következőt közölte a hírportállal: „hazánkban is tömeges megbetegedések várhatók, ezért az egészségügyi ellátórendszert fel kell készítenünk arra, hogy a legrosszabb forgatókönyv esetén is elegendő kórházi kapacitás legyen a súlyos állapotú koronavírusos betegek kezelésére. Ez a helyzet mindenkitől együttműködést igényel, így azoktól a családoktól is, ahol a beteg hozzátartozó otthoni ápolása megoldható.”

(Nyitóképünk illusztráció, nem a Jahn kórházban készült.)

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.