A kormányhivatal táj- és természetvédelmi okokra hivatkozva nem adta meg az engedélyt a Fót és Mogyoród között megépíteni kívánt „lekötőútnak” és a Dunakeszi és Gödöllő között tervezett M2-es és M3-as összekötő út egyes szakaszainak – értesült a Narancs.hu.
Felháborodást okozott
Lapunk még a nyáron számolt be róla, hogy májusban tartottak egy közmeghallgatást, ugyanis az Építési és Közlekedési Minisztérium összekötné az M2-es autóutat az M3-as autópályával Dunakeszi és Gödöllő között, amiből egy „lekötőút” nyílna a Fót és Mogyoród lévő területen. Ezzel egy olyan beruházást készítettek elő, ami kétségkívül nem hagyná érintetlenül a környékbeli páratlan értékű természetvédelmi területet, a Gödöllői-dombságot, beleértve a fóti Somlyó-hegyet és annak élővilágát.
A közmeghallgatáson a Pest Vármegyei Kormányhivatal, a minisztérium, valamint a tervezők is képviseltették magukat, és mivel a beruházás több agglomerációs települést (Fót, Mogyoród, Csomád, Szada, Veresegyház stb.) is érint, ezért szép számmal jelentek meg a térség politikusai is.
A kérdezők és a válaszadók közötti párbeszéd többször heves vitává fajult, a jelenlevők főként a 215. számú „lekötőúttal” kapcsolatban fogalmaztak meg aggályokat. Egyebek mellett természetvédelmi, környezetvédelmi, vadgazdálkodási szempontokat soroltattak fel, illetve rámutattak, hogy a beruházás több tanyát is érintene, ami egyesek megélhetését kérdőjelezné meg alapvetően.
„Kapcsolatban voltam önökkel a tavalyi év során, a mogyoródi lekötővel kapcsolatban felhívtam a figyelmüket, hogy ez a változat pont a tanyánkat szeli ketté. Hadd mutassam be a családomat. Meg szeretném köszönni, hogy tekintettel voltak ránk és a mi életünket tönkre teszik ezzel az úttal”
– fogalmazott egy megjelent férfi.
Az összekötőút a lakosság és a környezet számára komoly károkat okozhatna, de a gödi Samsung SDI számára igen előnyös lenne, ugyanis egyszerűbb összeköttetést biztosítana az akkumulátorgyár gödöllői, salgótartjáni és bátorterenyei beszállítói számára.
Saját szemünkkel is szerettük volna látni, hogy egészen pontosan milyen környezetbe rondítana bele a beruházás, ezért felkerestük a Fót, Szada, Veresegyház és Mogyoród közötti területet. Több tanyatulajdonossal is beszélgettünk. Amellett, hogy az óvatos becslések nyomán minimum tizenkét tanyát keresztezne, tizenötnek pedig a közvetlen közelében futna az új út, a helyi egyedülálló lovaskultúrát is rendkívüli módon befolyásolná: errefelé sokan lovagoltatásból vagy éppen bértartásból élnek. Tapasztalatainkat ebben a cikkben foglaltuk össze:
A lekötőút nem kapott engedélyt
Birtokunkba jutott a Pest Vármegyei Kormányhivatal határozata, amelynek értelmében az M2-est M3-assal összekötő út, vagyis a 214. számú főút egyes részeire megadták a környezetvédelmi engedélyt. Azonban
a „lekötőút”, tehát a 215. másodrendű főút és a 214. főút további szakaszai nem kapták meg, ugyanis az „táj- és természetvédelmi okból nem adható”.
A több mint 80 oldalas dokumentum indoklása szerint a természetvédelmi hatóság megállapította, hogy a 214. számú út egyes nyomvonalszakaszai és a 215. számú út védett természeti értékek előhelyének megszűnésével, azok veszélyeztetésével járna. Az élőhelyek feldarabolása és a köztük lévő ökológiai kapcsolatok megszakítása a mezőgazdasági tájhasználat megváltoztatásához, a tájképi megjelenés átalakulásához vezetne, „amely ellentétes a táj- és természetvédelmi szempontú jogszabályokon alapuló szempontokkal és célokkal”.
A kormányhivatal vizsgálta a magánszemélyek által beérkezett észrevételeket, valamint a közmeghallgatáson elhangzott aggályokat is. Az észrevételek főleg a 215. számú lekötőúttal kapcsolatban érkeztek. „Aggodalmukat fejezték ki a tervezett lekötő út által a Fót és Mogyoród települések közötti természetvédelmi és Natura 2000 területeket – közte flórát és faunát – érő kedvezőtlen hatásokról, az élőhelyek szétválasztásáról, a tájszerkezet megváltoztatásáról, a tájhasznosítás ellehetetlenüléséről, az okozott zaj- és levegőterhelésről (...), a felszín alatti vizek várható szennyezéséről.
Többen kiemelték a helyi vadállomány jelenlétét és a megvalósítással az élőhelyek drasztikus korlátozását, illetve a vadkerítés hiányában valószínűsíthető vadkárok és balesetveszély fennállását.
Jelezték, hogy a területen lovardák üzemelnek, melyek objektív okok miatt az út megépülésével ellehetetlenülnének...”
A határozat szerint Csomád és Szada vonatkozásában „a tervezett tevékenység a létesítés helye szerinti településrendezési tervvel nincs összhangban, azonban ez az összhang legkésőbb a tervezett tevékenység megkezdéséig megteremthető”. Úgy tűnik tehát, a két település településrendezési tervét módosítani kell a beruházás megvalósításához.
Megkerestük Csomád és Szada polgármestereit, hogy egészen pontosan ez mit jelent. A minisztériumnak és a kormányhivatalnak is írtuk egy sor kérdést, hogy például tisztázzuk, a határozat értelmében a 215. számú „lekötőút” semmilyen esetben sem épülhet meg, vagy a tervek esetleges módosítása után megkaphatja-e a környezetvédelmi engedélyt. Válasz a kormányhivataltól érkezett, idézzük: „A Pest Vármegyei Kormányhivatal döntése a jelen tervekről szól. Amennyiben másik kérelmet nyújtanak be a 215. számú főútra vonatkozólag, akkor azt új eljárásban bírálja el a környezetvédelmi hatóságunk. A településrendezési tervek módosítása az önkormányzatok döntési jogköre.”
Frissítés
Cikkünk megjelenése után az Építési és Közlekedési Minisztérium az alábbi tájékoztatást küldte: „A határozat megérkezett az Építési és Közlekedési Minisztérium ügyben érintett helyettes államtitkárságára. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések még zajlanak, részletes tájékoztatást csak azok lezárultával áll módunkban adni a sajtó részére”.
Kérdéseinkre Klement János, Csomád polgármestere is reagált. Mint írta: „Felvesszük a kapcsolatot a településtervezővel, és részletesen megvizsgáljuk, hogy a Helyi Építési Szabályzat és a Településszerkezeti Terv módosítása milyen indokok alapján szükséges. A 214. számú másodrendű főút létesítése miatti rendezési terv módosítása érdekében az ügyet a Képviselő-testület elé fogjuk terjeszteni. Csomád Község Önkormányzata nem zárkózik el az összekötőút megvalósításától”.
