Megúszhatja a fóti Somlyó: nem kapott környezetvédelmi engedélyt a sokak által gyűlölt „lekötőút”

Belpol

Nagy vihart kavart, hogy a kormány összekötné Dunakeszi és Gödöllő között az M2-es autóutat az M3-as autópályával, amiről ráadásul leágazna egy út Fót és Mogyoród között. Azon túl, hogy környezetvédelmi szempontból aggályos a beruházás, többek megélhetését kérdőjelezné meg, mivel ottani tanyákat érintene. Most úgy tűnik, a kormányhivatal meghallgatta az észrevételeket: a beruházás egy jelentős része nem kapta meg a környezetvédelmi engedélyt. 

A kormányhivatal táj- és természetvédelmi okokra hivatkozva nem adta meg az engedélyt a Fót és Mogyoród között megépíteni kívánt „lekötőútnak” és a Dunakeszi és Gödöllő között tervezett M2-es és M3-as összekötő út egyes szakaszainak – értesült a Narancs.hu. 

Felháborodást okozott

Lapunk még a nyáron számolt be róla, hogy májusban tartottak egy közmeghallgatást, ugyanis az Építési és Közlekedési Minisztérium összekötné az M2-es autóutat az M3-as autópályával Dunakeszi és Gödöllő között, amiből egy „lekötőút” nyílna a Fót és Mogyoród lévő területen. Ezzel egy olyan beruházást készítettek elő, ami kétségkívül nem hagyná érintetlenül a környékbeli páratlan értékű természetvédelmi területet, a Gödöllői-dombságot, beleértve a fóti Somlyó-hegyet és annak élővilágát. 

 
Az M2-est és az M3-ast összekötő út (lilával), valamint a Fót és Mogyoród között lévő lekötőút (zölddel)
Forrás: Pest Vármegyei Kormányhivatal

A közmeghallgatáson a Pest Vármegyei Kormányhivatal, a minisztérium, valamint a tervezők is képviseltették magukat, és mivel a beruházás több agglomerációs települést (Fót, Mogyoród, Csomád, Szada, Veresegyház stb.) is érint, ezért szép számmal jelentek meg a térség politikusai is. 

A kérdezők és a válaszadók közötti párbeszéd többször heves vitává fajult, a jelenlevők főként a 215. számú „lekötőúttal”  kapcsolatban fogalmaztak meg aggályokat. Egyebek mellett természetvédelmi, környezetvédelmi, vadgazdálkodási szempontokat soroltattak fel, illetve rámutattak, hogy a beruházás több tanyát is érintene, ami egyesek megélhetését kérdőjelezné meg alapvetően. 

„Kapcsolatban voltam önökkel a tavalyi év során, a mogyoródi lekötővel kapcsolatban felhívtam a figyelmüket, hogy ez a változat pont a tanyánkat szeli ketté. Hadd mutassam be a családomat. Meg szeretném köszönni, hogy tekintettel voltak ránk és a mi életünket tönkre teszik ezzel az úttal”

– fogalmazott egy megjelent férfi.

Az összekötőút a lakosság és a környezet számára komoly károkat okozhatna, de a gödi Samsung SDI számára igen előnyös lenne, ugyanis egyszerűbb összeköttetést biztosítana az akkumulátorgyár gödöllői, salgótartjáni és bátorterenyei beszállítói számára. 

Saját szemünkkel is szerettük volna látni, hogy egészen pontosan milyen környezetbe rondítana bele a beruházás, ezért felkerestük a Fót, Szada, Veresegyház és Mogyoród közötti területet. Több tanyatulajdonossal is beszélgettünk. Amellett, hogy az óvatos becslések nyomán minimum tizenkét tanyát keresztezne, tizenötnek pedig a közvetlen közelében futna az új út, a helyi egyedülálló lovaskultúrát is rendkívüli módon befolyásolná: errefelé sokan lovagoltatásból vagy éppen bértartásból élnek. Tapasztalatainkat ebben a cikkben foglaltuk össze:

A lekötőút nem kapott engedélyt

Birtokunkba jutott a Pest Vármegyei Kormányhivatal határozata, amelynek értelmében az M2-est M3-assal összekötő út, vagyis a 214. számú főút egyes részeire megadták a környezetvédelmi engedélyt. Azonban

a „lekötőút”, tehát a 215. másodrendű főút és a 214. főút további szakaszai nem kapták meg, ugyanis az „táj- és természetvédelmi okból nem adható”. 

A több mint 80 oldalas dokumentum indoklása szerint a természetvédelmi hatóság megállapította, hogy a 214. számú út egyes nyomvonalszakaszai és a 215. számú út védett természeti értékek előhelyének megszűnésével, azok veszélyeztetésével járna. Az élőhelyek feldarabolása és a köztük lévő ökológiai kapcsolatok megszakítása a mezőgazdasági tájhasználat megváltoztatásához, a tájképi megjelenés átalakulásához vezetne, „amely ellentétes a táj- és természetvédelmi szempontú jogszabályokon alapuló szempontokkal és célokkal”. 

 
Lovak figyelnek egy környékbeli tanyán
Fotó: A szerző felvétele

A kormányhivatal vizsgálta a magánszemélyek által beérkezett észrevételeket, valamint a közmeghallgatáson elhangzott aggályokat is. Az észrevételek főleg a 215. számú lekötőúttal kapcsolatban érkeztek. „Aggodalmukat fejezték ki a tervezett lekötő út által a Fót és Mogyoród települések közötti természetvédelmi és Natura 2000 területeket – közte flórát és faunát – érő kedvezőtlen hatásokról, az élőhelyek szétválasztásáról, a tájszerkezet megváltoztatásáról, a tájhasznosítás ellehetetlenüléséről, az okozott zaj- és levegőterhelésről (...), a felszín alatti vizek várható szennyezéséről.

Többen kiemelték a helyi vadállomány jelenlétét és a megvalósítással az élőhelyek drasztikus korlátozását, illetve a vadkerítés hiányában valószínűsíthető vadkárok és balesetveszély fennállását. 

Jelezték, hogy a területen lovardák üzemelnek, melyek objektív okok miatt az út megépülésével ellehetetlenülnének...”

A határozat szerint Csomád és Szada vonatkozásában „a tervezett tevékenység a létesítés helye szerinti településrendezési tervvel nincs összhangban, azonban ez az összhang legkésőbb a tervezett tevékenység megkezdéséig megteremthető”. Úgy tűnik tehát, a két település településrendezési tervét módosítani kell a beruházás megvalósításához.

Megkerestük Csomád és Szada polgármestereit, hogy egészen pontosan ez mit jelent. A minisztériumnak és a kormányhivatalnak is írtuk egy sor kérdést, hogy például tisztázzuk, a határozat értelmében a 215. számú „lekötőút” semmilyen esetben sem épülhet meg, vagy a tervek esetleges módosítása után megkaphatja-e a környezetvédelmi engedélyt. Válasz a kormányhivataltól érkezett, idézzük: „A Pest Vármegyei Kormányhivatal döntése a jelen tervekről szól. Amennyiben másik kérelmet nyújtanak be a 215. számú főútra vonatkozólag, akkor azt új eljárásban bírálja el a környezetvédelmi hatóságunk. A településrendezési tervek módosítása az önkormányzatok döntési jogköre.”

Frissítés

Cikkünk megjelenése után az Építési és Közlekedési Minisztérium az alábbi tájékoztatást küldte: „A határozat megérkezett az Építési és Közlekedési Minisztérium ügyben érintett helyettes államtitkárságára. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések még zajlanak, részletes tájékoztatást csak azok lezárultával áll módunkban adni a sajtó részére”. 

Kérdéseinkre Klement János, Csomád polgármestere is reagált. Mint írta: „Felvesszük a kapcsolatot a településtervezővel, és részletesen megvizsgáljuk, hogy a Helyi Építési Szabályzat és a Településszerkezeti Terv módosítása milyen indokok alapján szükséges. A 214. számú másodrendű főút létesítése miatti rendezési terv módosítása érdekében az ügyet a Képviselő-testület elé fogjuk terjeszteni. Csomád Község Önkormányzata nem zárkózik el az összekötőút megvalósításától”. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.