Mit vesztett Vác és mit nyert Nagymaros azzal, hogy helyszínt változtatott a VéNégy Fesztivál?

Belpol

Öt éve Vácról Nagymarosra tette át a székhelyét a térség egyik legszínvonalasabbnak tartott fesztiválja. Vácot ez nem zavarja, Nagymaros viszont jóval kevesebbet profitál, mint amennyit profitálhatna. A rendezvény a jelentős állami támogatásokhoz képest minimális jegybevételt termel.

„Szerdán szalagátvágással, üneppséggel és előadásokkal vette kezdetét a Visegrádi Négyek Fesztivál és Színházi Találkozó, melyet a nemrég létrehozott Váci Dunakanyar Színház igazgatója, Kis Domonkos Márk álmodott még meg. Az álom most valóság lett, két nappal azután, hogy hazánk átvette a Visegrádi Négyek soros elnökségét” – számolt be még 2013-ban a Váci Napló. Harrach Péter, a térség korábbi országgyűlési képviselője arról beszélt a lap beszámolója szerint, hogy a V4-eknek nem csak komoly politikai jelentősége van, hanem ezzel a rendezvénnyel kulturális azonossága is felszínre kerül. Kiemelte, nagyon illő hely a rendezvénynek Vác, a Magyar Kultúra Városa.

A V4 Fesztivált 2019-ig Vácon rendezték, ahol a színházi előadások mellett az ország legismertebb könnyűzenei előadói léptek fel, a rendezvényről egy sor dicsérő beszámoló született az évek során. Azonban 2019 októberében váltás történt a város vezetésében: az ellenzéki összefogás Matkovich Ilona vezetésével legyőzte a Fideszt, a fesztivál pedig elköltözött

2020-ban már Nagymaroson terveztek, de a koronavírus-járvány miatt nem lehetett rendezvényt tartani a kihirdetett időpontban, ezért egy évet halasztani kényszerültek. Rétvári Bence országgyűlési képviselő, az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori parlamenti államtitkára, a rendezvény fővédnöke azt nyilatkozta, a fesztivál teljesen egyedi Magyarországon, mert a visegrádi négyek államaiból hív színészeket, előadókat, zenekarokat. Hozzátette, a „gazdasági és politikai összefogás mellett akkor van igazán »lelke« a V4-ek együttműködésének, ha ez a kultúra területén is egyre erősebben megvalósul. Ebben kiemelt szerepe van az idén Nagymarosra költözött fesztiválnak.” 

Mit vesztett Vác? 

A Váccal való szakítás nem volt fájdalommentes, és nehéz nem azt feltételezni, hogy politikai motiváció vezérelte. Az önkormányzat 2021-ben azt írta az oldalán, hogy több vád is érte a városvezetést, a legvadabbak szerint „elüldözték” a rendezvényt. „Az adatokat és a szerződéseket megismerve azonban kiderül, hogy a piaci alapon valószínűleg életképtelen rendezvény 2013 és 2019 között több mint 300 millió forintnyi állami támogatást kapott, miközben a jegybevétel ezidő alatt a 60 millió forintot sem érte el”.

2015 és 2019 között összesen több mint 340 millió forint közpénzt fordítottak a fesztivál megvalósítására a jegyvásárlók száma a legjobb évben 5,5 ezer volt, így talán még a 60 millió forint alatti összeg is meglepő lehet. A bejegyzés szerint a fesztiválra évi 4-5 ezren váltottak jegyet általában. Ezzel szemben az utolsó váci évben, 2019-ben a nem fizető, kivételezett nézők száma összesen 1500 fő volt, VIP-jegyből 350-at osztottak ki.

Az önkormányzat megjegyezte, hogy a korábbi színházigazgató, Kis Domonkos Márk úgy értelmezte, hogy mivel saját nevére védjegyeztette a VéNégy „márkát”, így a fesztivált „elvitte” Vácról, ami jogászok szerint vitatható. „(...) mindenki véleményt alkothat arról is, hogy etikus-e az ötletünket egy városi cég által és közpénzekből éveken át megvalósítani, majd sajátként bejegyeztetni és utóbb »elvinni«. Az biztos, hogy a magyar értelmező kéziszótárban az üldöztetés szó magyarázataként nem állna meg ez a történet”. (Kis Domonkos Márk jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, a Déryné program igazgatója. Váci direktori regnálása finoman szólva sem volt sallangmentes: egy 2019-es jelentés szerint az önkormányzat, mint tulajdonos tájékoztatása nélkül közeli hozzátartozójával kötött szerződéseket.)  

„A szervező cég, illetve a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjével jó kapcsolatot ápoló Kis Domonkos Márk soha nem tisztelte meg azzal a váci önkormányzatot, vagy az itt élőket, hogy bármiféle magyarázatot adjon az eleinte még színvonalas színházi előadásokra épülő, a mainál lényegesen kevesebb politikai felhangokkal kísért esemény máshová költöztetéséről” 

– írta megkeresésünkre Vác Város Önkormányzata. 

A tájékoztatás szerint az önkormányzat költségvetésében sem a kiadási, sem a bevételi oldalon nem jelentkezett soha rendezvénnyel kapcsolatos összeg. Gazdasági társaságként a szervezés és a lebonyolítás a Váci Dunakanyar Színház Kft. gazdasági belügye volt. Az esemény elkerülése óta a városvezetéshez nem jutott el olyan észrevétel, panasz, mely azt tartalmazta volna, hogy bármilyen módon veszteséget jelentene a váciaknak az: a fesztivál immár nem városban van.

Mit nyert Nagymaros? 

Csak pár napja ért véget a negyedik nagymarosi VéNégy Fesztivál, ahol mások mellett fellépett a 30Y, az Elefánt, Beton.Hofi, Dzsúdló, a Platon Karataev és Kosheen is, vagyis a névsor alapján színvonalas hazai és külföldi előadókkal jelentkeztek a szervezők.

Tavaly novemberben már érintettük a fesztivált egy Nagymarosró szóló cikkünkben, ami arról szólt, egyesek szerint a város túlságosan kedvezményesen ad bérbe önkormányzati ingatlanokat és közterületeket. Kiss Károly önkormányzati képviselő megkeresésünkre azt mondta, hogy a VéNégyből Nagymarosnak az első évben mindösszesen pár százezer, a következő években néhány millió forint bevétele volt. Mostani megkeresésünkre pedig elmondta, hogy a városnak a négy év alatt nagyságrendileg tízmillió forint körüli összeg bevétele származott a fesztiválból. A képviselő szerint az egyik évben a művelődési házat is bérbe adta az önkormányzat a szervezőnek egy hétre, melyért mintegy 100 ezer forintot kértek – más esetekben egy előadásért kell ennyit fizetnie a produkciónak. Illetve az is megesett, hogy a fesztivál után egy civil szervezet szedte össze a szemetet, méghozzá az önkormányzat támogatásából. 

Kiss Károly szerint a térségbe egyre több fesztivál érkezik, melyeknek piaca igazából nincs, mert jelentős állami támogatás nélkül nem tudnak működni.

A probléma az, hogy a város nem profitál belőle: nem az lenne a fontos, hogy a helyi lakosok félárú jegyet tudjanak vásárolni, hanem hogy garantálják Nagymaros számára a bevételt. 

A félárú jegyet sem engedhetik meg sokan maguknak (a fesztiválon megvásárolható napijegy ára 19 ezer forint volt), miközben a városnak összesen 18 millió forint áll rendelkezésére rendezvényekre egy évben. A fesztivál mögött meghúzódó kft. egyébként Gödre van bejegyezve, így a helyi iparűzési adó kötelezettsége sem Nagymaroson keletkezik.

A város és a fesztivál közötti megállapodás idén jár le, ezért a régi-új polgármesteren, Petrovics Lászlón és a testületen múlik majd, hogy hosszabbítanak-e a szervezőkkel. „A fesztivál bevételeiről én sem tudok sokkal többet, de magáról a programról jó tapasztalatom és véleményem van. Rendkívül széles a paletta, tartalmas és változatos, mindenféle korosztályt megszólító volt az idei összeállítás is. Nyitott füllel járva a várost, túlnyomó többségében pozitív beszámolókat hallok a fesztiválról. Természetesen van akit érzékenyen érint a hangerő a vagy akár a sokadalom, de összességében szeretik az itteniek. Színesnek és értékesnek tartom a rendezvényt, ezért az új testülettel azon fogunk dolgozni, hogy Nagymarosnak a kulturális élmények mellett anyagilag is a reális előnye származzon a következő években” – fogalmazott lapunknak Petrovics. 

 

Tetemes támogatások

A szervezőket is kerestük egyebek mellett arról érdeklődve, miért döntöttek a helyszín elköltöztetése mellett, és pontosan mennyit profitált Nagymaros az együttműködésből. Kérdéseinkre nem kaptunk választ. A nyilvánosan elérhető beszámolóban érdekes adatokat találtunk: 2022-ben 203 millió, 2023-ban 141 millió forint támogatás érkezett a céghez. Egyebek mellett a Nemzeti Kulturális Alap, a Visegrad Fund, a Kulturális és Innovációs Minisztérium is segítette a fesztivál létrejöttét. 2023-ban a látogatószám 13 ezer fő volt, a jegybevétel pedig 53 millió forint. 

(Címlapképünkön: a Lóci Játszik nevű zenekar koncertje a VéNégy Fesztiválon. Fotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán.)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.