Mit vesztett Vác és mit nyert Nagymaros azzal, hogy helyszínt változtatott a VéNégy Fesztivál?

Belpol

Öt éve Vácról Nagymarosra tette át a székhelyét a térség egyik legszínvonalasabbnak tartott fesztiválja. Vácot ez nem zavarja, Nagymaros viszont jóval kevesebbet profitál, mint amennyit profitálhatna. A rendezvény a jelentős állami támogatásokhoz képest minimális jegybevételt termel.

„Szerdán szalagátvágással, üneppséggel és előadásokkal vette kezdetét a Visegrádi Négyek Fesztivál és Színházi Találkozó, melyet a nemrég létrehozott Váci Dunakanyar Színház igazgatója, Kis Domonkos Márk álmodott még meg. Az álom most valóság lett, két nappal azután, hogy hazánk átvette a Visegrádi Négyek soros elnökségét” – számolt be még 2013-ban a Váci Napló. Harrach Péter, a térség korábbi országgyűlési képviselője arról beszélt a lap beszámolója szerint, hogy a V4-eknek nem csak komoly politikai jelentősége van, hanem ezzel a rendezvénnyel kulturális azonossága is felszínre kerül. Kiemelte, nagyon illő hely a rendezvénynek Vác, a Magyar Kultúra Városa.

A V4 Fesztivált 2019-ig Vácon rendezték, ahol a színházi előadások mellett az ország legismertebb könnyűzenei előadói léptek fel, a rendezvényről egy sor dicsérő beszámoló született az évek során. Azonban 2019 októberében váltás történt a város vezetésében: az ellenzéki összefogás Matkovich Ilona vezetésével legyőzte a Fideszt, a fesztivál pedig elköltözött

2020-ban már Nagymaroson terveztek, de a koronavírus-járvány miatt nem lehetett rendezvényt tartani a kihirdetett időpontban, ezért egy évet halasztani kényszerültek. Rétvári Bence országgyűlési képviselő, az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori parlamenti államtitkára, a rendezvény fővédnöke azt nyilatkozta, a fesztivál teljesen egyedi Magyarországon, mert a visegrádi négyek államaiból hív színészeket, előadókat, zenekarokat. Hozzátette, a „gazdasági és politikai összefogás mellett akkor van igazán »lelke« a V4-ek együttműködésének, ha ez a kultúra területén is egyre erősebben megvalósul. Ebben kiemelt szerepe van az idén Nagymarosra költözött fesztiválnak.” 

Mit vesztett Vác? 

A Váccal való szakítás nem volt fájdalommentes, és nehéz nem azt feltételezni, hogy politikai motiváció vezérelte. Az önkormányzat 2021-ben azt írta az oldalán, hogy több vád is érte a városvezetést, a legvadabbak szerint „elüldözték” a rendezvényt. „Az adatokat és a szerződéseket megismerve azonban kiderül, hogy a piaci alapon valószínűleg életképtelen rendezvény 2013 és 2019 között több mint 300 millió forintnyi állami támogatást kapott, miközben a jegybevétel ezidő alatt a 60 millió forintot sem érte el”.

2015 és 2019 között összesen több mint 340 millió forint közpénzt fordítottak a fesztivál megvalósítására a jegyvásárlók száma a legjobb évben 5,5 ezer volt, így talán még a 60 millió forint alatti összeg is meglepő lehet. A bejegyzés szerint a fesztiválra évi 4-5 ezren váltottak jegyet általában. Ezzel szemben az utolsó váci évben, 2019-ben a nem fizető, kivételezett nézők száma összesen 1500 fő volt, VIP-jegyből 350-at osztottak ki.

Az önkormányzat megjegyezte, hogy a korábbi színházigazgató, Kis Domonkos Márk úgy értelmezte, hogy mivel saját nevére védjegyeztette a VéNégy „márkát”, így a fesztivált „elvitte” Vácról, ami jogászok szerint vitatható. „(...) mindenki véleményt alkothat arról is, hogy etikus-e az ötletünket egy városi cég által és közpénzekből éveken át megvalósítani, majd sajátként bejegyeztetni és utóbb »elvinni«. Az biztos, hogy a magyar értelmező kéziszótárban az üldöztetés szó magyarázataként nem állna meg ez a történet”. (Kis Domonkos Márk jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, a Déryné program igazgatója. Váci direktori regnálása finoman szólva sem volt sallangmentes: egy 2019-es jelentés szerint az önkormányzat, mint tulajdonos tájékoztatása nélkül közeli hozzátartozójával kötött szerződéseket.)  

„A szervező cég, illetve a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjével jó kapcsolatot ápoló Kis Domonkos Márk soha nem tisztelte meg azzal a váci önkormányzatot, vagy az itt élőket, hogy bármiféle magyarázatot adjon az eleinte még színvonalas színházi előadásokra épülő, a mainál lényegesen kevesebb politikai felhangokkal kísért esemény máshová költöztetéséről” 

– írta megkeresésünkre Vác Város Önkormányzata. 

A tájékoztatás szerint az önkormányzat költségvetésében sem a kiadási, sem a bevételi oldalon nem jelentkezett soha rendezvénnyel kapcsolatos összeg. Gazdasági társaságként a szervezés és a lebonyolítás a Váci Dunakanyar Színház Kft. gazdasági belügye volt. Az esemény elkerülése óta a városvezetéshez nem jutott el olyan észrevétel, panasz, mely azt tartalmazta volna, hogy bármilyen módon veszteséget jelentene a váciaknak az: a fesztivál immár nem városban van.

Mit nyert Nagymaros? 

Csak pár napja ért véget a negyedik nagymarosi VéNégy Fesztivál, ahol mások mellett fellépett a 30Y, az Elefánt, Beton.Hofi, Dzsúdló, a Platon Karataev és Kosheen is, vagyis a névsor alapján színvonalas hazai és külföldi előadókkal jelentkeztek a szervezők.

Tavaly novemberben már érintettük a fesztivált egy Nagymarosró szóló cikkünkben, ami arról szólt, egyesek szerint a város túlságosan kedvezményesen ad bérbe önkormányzati ingatlanokat és közterületeket. Kiss Károly önkormányzati képviselő megkeresésünkre azt mondta, hogy a VéNégyből Nagymarosnak az első évben mindösszesen pár százezer, a következő években néhány millió forint bevétele volt. Mostani megkeresésünkre pedig elmondta, hogy a városnak a négy év alatt nagyságrendileg tízmillió forint körüli összeg bevétele származott a fesztiválból. A képviselő szerint az egyik évben a művelődési házat is bérbe adta az önkormányzat a szervezőnek egy hétre, melyért mintegy 100 ezer forintot kértek – más esetekben egy előadásért kell ennyit fizetnie a produkciónak. Illetve az is megesett, hogy a fesztivál után egy civil szervezet szedte össze a szemetet, méghozzá az önkormányzat támogatásából. 

Kiss Károly szerint a térségbe egyre több fesztivál érkezik, melyeknek piaca igazából nincs, mert jelentős állami támogatás nélkül nem tudnak működni.

A probléma az, hogy a város nem profitál belőle: nem az lenne a fontos, hogy a helyi lakosok félárú jegyet tudjanak vásárolni, hanem hogy garantálják Nagymaros számára a bevételt. 

A félárú jegyet sem engedhetik meg sokan maguknak (a fesztiválon megvásárolható napijegy ára 19 ezer forint volt), miközben a városnak összesen 18 millió forint áll rendelkezésére rendezvényekre egy évben. A fesztivál mögött meghúzódó kft. egyébként Gödre van bejegyezve, így a helyi iparűzési adó kötelezettsége sem Nagymaroson keletkezik.

A város és a fesztivál közötti megállapodás idén jár le, ezért a régi-új polgármesteren, Petrovics Lászlón és a testületen múlik majd, hogy hosszabbítanak-e a szervezőkkel. „A fesztivál bevételeiről én sem tudok sokkal többet, de magáról a programról jó tapasztalatom és véleményem van. Rendkívül széles a paletta, tartalmas és változatos, mindenféle korosztályt megszólító volt az idei összeállítás is. Nyitott füllel járva a várost, túlnyomó többségében pozitív beszámolókat hallok a fesztiválról. Természetesen van akit érzékenyen érint a hangerő a vagy akár a sokadalom, de összességében szeretik az itteniek. Színesnek és értékesnek tartom a rendezvényt, ezért az új testülettel azon fogunk dolgozni, hogy Nagymarosnak a kulturális élmények mellett anyagilag is a reális előnye származzon a következő években” – fogalmazott lapunknak Petrovics. 

 

Tetemes támogatások

A szervezőket is kerestük egyebek mellett arról érdeklődve, miért döntöttek a helyszín elköltöztetése mellett, és pontosan mennyit profitált Nagymaros az együttműködésből. Kérdéseinkre nem kaptunk választ. A nyilvánosan elérhető beszámolóban érdekes adatokat találtunk: 2022-ben 203 millió, 2023-ban 141 millió forint támogatás érkezett a céghez. Egyebek mellett a Nemzeti Kulturális Alap, a Visegrad Fund, a Kulturális és Innovációs Minisztérium is segítette a fesztivál létrejöttét. 2023-ban a látogatószám 13 ezer fő volt, a jegybevétel pedig 53 millió forint. 

(Címlapképünkön: a Lóci Játszik nevű zenekar koncertje a VéNégy Fesztiválon. Fotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán.)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.