A diákok győzelme a MOME-n

Modellvisszaváltás

  • Marinov Péter
  • 2025. február 12.

Belpol

Zajosra sikerült az évkezdés a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Február elején a hallgatók kiterjedt tiltakozó akcióba kezdtek a (most már) volt rektor, Koós Pál ellen, aki az egyetemi autonómia újabb megsértése árán kívánt új egyetemi vezetőket kinevezni. A diákok a rektort illegitimnek tartják, és a lemondását köve­telték. Drámai fordulatok után az egyetem szenátusa kedden menesztette Koóst.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME) mind ez idáig az egyetemi „modellváltás” kirakatpéldájaként igyekezett bemutatni a kormányzat – ám a kép szűk két hét leforgása alatt gyökeresen megváltozott. A MOME új szervezeti struktúrával indította 2025-öt, s az ehhez kapcsolódó vezetői pályázatokról az egyetem választott önkormányzati irányító szerve, a szenátus volt hivatott döntést hozni. Csakhogy Koós Pál rektor – akinek rektori kinevezését 2023 végén ugyancsak a szenátus döntése ellenében verte át az egyetemet birtokló alapítvány kuratóriuma – ezeket a személyi döntéseket felülírta. Az egyetem hallgatói pedig besokalltak. A MOME FRONT néven létrejött diákmozgalom a nem választott rektor távozását, a kuratóriumi elnök Böszörményi-Nagy Gergely háttérbe vonulását, az autonómia helyreállítását követelte.

Mi a MOME?

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem több mint 140 éves múltra tekint vissza – Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanodaként jött létre 1880-ban, a korai szocializmusban Iparművészeti Főiskolának hívták, egyetemi rangot 1971-ben kapott. Öt évfolyamán nagyjából ezer hallgató tanul, túlnyomórészt államilag támogatott helyeken. A mostani szervezetátalakításig négy intézetben zajlott az alap- és a mesterszakos képzés, az oktatók kutatói és alkotói tevékenységének koordinálása. A Design Intézet képezte a jövő formatervezőit és tárgyalkotóit, építőművészeket az Építészeti Intézet adott a hazának, míg a fotós, tervezőgrafikus, animációs szakember, médiadizájner képzéseket a Média Intézet fogta össze. A tervezőszakokat is támogató elméleti képzéseket pedig az önálló oktatási és kutatási tevékenységet végző Elméleti Intézet folytatta.

Ez az intézeti struktúra hosszas vita után a korábbi tanszéki rendszert váltotta úgy másfél évtizede. A szervezeti felállás legutóbb 2019-ben, még a modellváltás előtt – bár attól nem teljesen függetlenül – változott komolyabban, amikor a MOME az oktatási, a kutatási és a technológiai szolgáltatási tevékenységeket ún. pillérekbe rendezte. (A rend kedvéért: a három „pillér” az intézeteket összefogó, az oktatást végző Akadémia, a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenységekre hajazó Innovációs Központ, és a művészeti oktatáshoz szükséges gyakorlati képzés hátterét műhely- és stúdiókapacitással biztosító TechPark lett.) Az új struktúrát a tantervek egységes szempontú átalakítása kísérte. Minden ellenkező állítással ellentétben tehát a MOME közössége nem a modellváltással kezdett saját jövőjéről gondolkodni. Aki az egyetem elmúlt évtizedeinek történetét ismeri, tudja jól, hogy reformot reform követett, a megújulás folytonos igényétől hajtva. (Minderről lásd korábbi cikkünket: Tillmann József A.: Messziről, közelről – és más távlatból, Magyar Narancs, 2020. október 6.)

A 2020-as modellváltással megjelent a MOME felett a fenntartói jogokat gyakorló Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány. Kuratóriumi elnöke az a Böszörményi-Nagy Gergely lett, aki a Fidelitasnál és az Orbán-kormány apparátusában tett kitérő után – jelentős részben állami pénzből – épített olyan platformokat, amelyek segítségével öles léptekkel haladhat az önmegvalósítás útján, immár a MOME-t is használva énmárkája építéséhez. Különösebb belső ellenállás nélkül levezényelt „kekvásításával” az egyetem anyagi értelemben egyébként nem járt rosszul: költségvetése 8 milliárd forint körülire nőtt a megelőző években szokásos 1,5–2 milliárd helyett.

 
Kezdődik a szenátusi ülés
Fotó: Sióréti Gábor 
 
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.