A „gyermekvédelmi” törvény egy éve

Nagy a füstje

Belpol

Uniós bíróság elé kerül a kormány LMBTQ-ellenes „gyermekvédelmi” törvénye. Az egy éve érvényben lévő jogszabály nem a büntetéseken, hanem az önkéntes igazodáson és a közbeszéd mérgezésén keresztül fejti ki hatását.

Július 15-én jelentette be az Európai Bizottság, hogy pert indít az EU Bírósága előtt az LMBTQ-emberek jogait sértő magyar „gyermekvédelmi” törvény miatt. A „pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló jogszabály tavaly július 8-án lépett hatályba, és fontos eleme volt az Orbán-kormány LMBTQ-ellenes kampányának. A törvényjavaslat eredetileg a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni erőteljesebb fellépést célozta a Btk. szigorításával és egy „pedofil-nyilvántartás” létrehozásával, a parlamenti többség azonban homofób és transzfób módosítókkal teletűzdelve fogadta el, ily módon összemosva az LMBTQ-közösséget a pedofilokkal. A törvényt a kormány gyermekvédelmi törvénynek nevezi, ellenzői „gyermekvédelmi” törvénynek, homofób törvénynek vagy propagandatörvénynek. A továbbiakban az LMBTQ-ellenes törvény kifejezést használjuk, mert ez érzékelteti a legjobban, hogy egy egész közösség elleni támadásról van szó.

Bár a törvény több mint egy éve hatályban van, tudomásunk szerint a hatóságok konkrét szankciót egyetlen esetben sem alkalmaztak az új rendelkezések alapján. Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője szerint valószínűleg nem is ez volt a cél. „Egy jogszabály nemcsak a büntetéseken keresztül fejt ki hatást, hanem azzal is, hogy normát állít fel, amihez a társadalom igazodik” – mondja Dombos. Ő úgy látja, Magyarország összességében elutasítóbb ország lett a törvény hatálybalépése óta, szalonképesebbé és hangosabbá váltak a homofób és transzfób nézetek. Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója a társadalom polarizálódását emeli ki: szerinte a törvény és a kormányzati kampány az elfogadást, a szolidaritást is erősítette, ezt mutatja az idén rekordot döntő Pride-felvonulás vagy a „gyermekvédelmi” népszavazáson érvénytelenül szavazók magas száma. „Ugyanakkor, akik szerint az LMBTQ-emberek másodrendű állampolgárok, azok most feljogosítva érzik magukat arra, hogy ennek a véleményüknek hangot is adjanak.”

Az LMBTQ-ellenes törvény számos jogszabályt módosított; például a gyermekvédelmi és a családvédelmi törvénybe is bekerült, hogy 18 éven aluliak számára tilos olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Első ránézésre nyilvánvaló volt, hogy ezt a rendelkezést nem lehet majd betartatni, de károkat így is okozott. Dombos Tamás arról számol be, hogy egy azonos nemű pár aggódva kereste meg jogsegélyszolgálatukat azzal, hogy elvehetik-e tőlük nevelt gyereküket, hiszen ők a puszta létezésükkel is a homoszexualitást „jelenítik meg”. A törvény általános szabályai legalább egy jogi ügyben is hivatkozási alappá váltak: a Háttér Társaság az alapvető jogok biztosánál indított eljárást a nagykátai önkormányzat „LMBTQ-propagandát” betiltó határozata miatt, az ombudsman azonban egyebek mellett azzal utasította el a beadványt, hogy az önkormányzat ugyanazt a tevékenységet tiltotta meg, amit az LMBTQ-ellenes törvény is tilt.

A törvény ennél konkrétabb tiltásokat is bevezetett, elsősorban a média, a könyvkereskedelem és az iskolai foglalkozások területén.

Média, reklámok

A médiatörvény legfontosabb újítása, hogy immár az V., 18 éven aluliaknak nem ajánlott korhatár-kategóriába kell sorolni azokat a televíziós műsorszámokat, amelyek „meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása”. Korábban ebben a paragrafusban csak az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása szerepelt, a transzneműség tehát teljesen új elem, és a tavaly elfogadott módosítás egyértelmű különbséget tesz a heteroszexualitás és a homoszexualitás ábrázolhatósága között.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.