A „gyermekvédelmi” törvény egy éve

Nagy a füstje

Belpol

Uniós bíróság elé kerül a kormány LMBTQ-ellenes „gyermekvédelmi” törvénye. Az egy éve érvényben lévő jogszabály nem a büntetéseken, hanem az önkéntes igazodáson és a közbeszéd mérgezésén keresztül fejti ki hatását.

Július 15-én jelentette be az Európai Bizottság, hogy pert indít az EU Bírósága előtt az LMBTQ-emberek jogait sértő magyar „gyermekvédelmi” törvény miatt. A „pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló jogszabály tavaly július 8-án lépett hatályba, és fontos eleme volt az Orbán-kormány LMBTQ-ellenes kampányának. A törvényjavaslat eredetileg a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni erőteljesebb fellépést célozta a Btk. szigorításával és egy „pedofil-nyilvántartás” létrehozásával, a parlamenti többség azonban homofób és transzfób módosítókkal teletűzdelve fogadta el, ily módon összemosva az LMBTQ-közösséget a pedofilokkal. A törvényt a kormány gyermekvédelmi törvénynek nevezi, ellenzői „gyermekvédelmi” törvénynek, homofób törvénynek vagy propagandatörvénynek. A továbbiakban az LMBTQ-ellenes törvény kifejezést használjuk, mert ez érzékelteti a legjobban, hogy egy egész közösség elleni támadásról van szó.

Bár a törvény több mint egy éve hatályban van, tudomásunk szerint a hatóságok konkrét szankciót egyetlen esetben sem alkalmaztak az új rendelkezések alapján. Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője szerint valószínűleg nem is ez volt a cél. „Egy jogszabály nemcsak a büntetéseken keresztül fejt ki hatást, hanem azzal is, hogy normát állít fel, amihez a társadalom igazodik” – mondja Dombos. Ő úgy látja, Magyarország összességében elutasítóbb ország lett a törvény hatálybalépése óta, szalonképesebbé és hangosabbá váltak a homofób és transzfób nézetek. Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója a társadalom polarizálódását emeli ki: szerinte a törvény és a kormányzati kampány az elfogadást, a szolidaritást is erősítette, ezt mutatja az idén rekordot döntő Pride-felvonulás vagy a „gyermekvédelmi” népszavazáson érvénytelenül szavazók magas száma. „Ugyanakkor, akik szerint az LMBTQ-emberek másodrendű állampolgárok, azok most feljogosítva érzik magukat arra, hogy ennek a véleményüknek hangot is adjanak.”

Az LMBTQ-ellenes törvény számos jogszabályt módosított; például a gyermekvédelmi és a családvédelmi törvénybe is bekerült, hogy 18 éven aluliak számára tilos olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Első ránézésre nyilvánvaló volt, hogy ezt a rendelkezést nem lehet majd betartatni, de károkat így is okozott. Dombos Tamás arról számol be, hogy egy azonos nemű pár aggódva kereste meg jogsegélyszolgálatukat azzal, hogy elvehetik-e tőlük nevelt gyereküket, hiszen ők a puszta létezésükkel is a homoszexualitást „jelenítik meg”. A törvény általános szabályai legalább egy jogi ügyben is hivatkozási alappá váltak: a Háttér Társaság az alapvető jogok biztosánál indított eljárást a nagykátai önkormányzat „LMBTQ-propagandát” betiltó határozata miatt, az ombudsman azonban egyebek mellett azzal utasította el a beadványt, hogy az önkormányzat ugyanazt a tevékenységet tiltotta meg, amit az LMBTQ-ellenes törvény is tilt.

A törvény ennél konkrétabb tiltásokat is bevezetett, elsősorban a média, a könyvkereskedelem és az iskolai foglalkozások területén.

Média, reklámok

A médiatörvény legfontosabb újítása, hogy immár az V., 18 éven aluliaknak nem ajánlott korhatár-kategóriába kell sorolni azokat a televíziós műsorszámokat, amelyek „meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása”. Korábban ebben a paragrafusban csak az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása szerepelt, a transzneműség tehát teljesen új elem, és a tavaly elfogadott módosítás egyértelmű különbséget tesz a heteroszexualitás és a homoszexualitás ábrázolhatósága között.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.