Interjú

„A kormányváltást itthon kell megcsinálni”

Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke, EP- és budapesti listavezetője

Belpol

Az ellenzék legerősebb pártjának vezetői szerepére készülő Magyar Péterrel nem NER-es múltjáról beszélgettünk, inkább a politikai nézeteit igyekeztünk megismerni az uniós jogállamisági mechanizmustól kezdve egészen a Budapest Pride-ig.

Magyar Narancs: Március végén azt mondta nekünk, nem élvezi a figyelmet (lásd: Azt javaslom mindenkinek…, Magyar Narancs, 2024. március 26.). Azóta százezreket mozgatott meg az országjárása során. Élvezi már kicsit?

Magyar Péter: Nem. Inkább fárasztó ez, nagy a nyomás az emberen, amikor azt mondják neki, „te vagy az utolsó remény, meg kell csinálnod, meg fogod változtatni az országot”. Mindig elmondom, hogy ezt egyedül nem fogom tudni csinálni. Június 9-ig ez így lesz, aztán nekiállunk a nehezebb részének.

MN: A Varga Juditról szóló hangfelvétel nyilvánosságra hozatala előtt úgy vélte, akár börtönbe is kerülhet. Ez a lehetőség fennáll még?

MP: Igazán akkor sem állt, ennél azért okosabbak a srácok. Nem akarnak Táncsics Mihályt csinálni belőlem.

MN: Kampánya során egyre többet árul el a saját világnézetéről, programjáról is. Tudatosan csöpögteti ezt fokozatosan?

MP: Igyekeztem minden városban és megyében arról beszélni, ami helyben fontos: van, ahol a mezőgazdaság, máshol az ipar, megint máshol pedig a gazdasági migránsok, esetleg az akkumulátorgyárak vagy az energiapolitika. Ilyen szempontból tudatos. De nincs még leírt programunk, bár már néhány pontban azért megírtuk. Mivel új szereplő a Tisza, nyilván többet mondunk, mint amennyit egy EP-kampányban szokásos.

MN: Minek nevezné a Tiszát? Van Európában hasonló formáció?

MP: Megmondom őszintén, nem tudom. Magyarspecifikus képződmény vagyunk. Pártcsaládot megneveztünk már, ahova csatlakozni akarunk: ez az Európai Néppárt. A propaganda most persze azt hazudja, hogy a sorkatonaságot akarja a Néppárt bevezetni, ami persze hazugság, jót is nevetek rajta. Meg azon is, hogy a Fidesz háborúpártinak mondja őket, miközben ott ül a KDNP-s Hölvényi György is. Ilyen az, amikor már mindegy is, mit hazudoznak.

MN: Ön úgy nyilatkozott, hogy biztos nem ül be az EP-be. Egészséges, hogy napokkal a választás előtt is csak keveset lehet tudni a többi jelöltjükről?

MP: Ebben az interjúban ez a kérdés nem adekvát, pont a Magyar Narancsnak válaszoltak kérdésekre! Az én jelöltjeim nagyon sok rendezvényemen felszólaltak, nem is emlékszem arra, hogy a Fidesz vagy bármelyik párt listavezetőjén kívül bárki beszélt volna. Nem mintha tudnánk, hogy a Fidesz listáján kik vannak, két-három embernek még az önéletrajzát sem láttuk. Szerintem mi nyílt lapokkal játszunk: van bemutatkozó videó, önéletrajz, és még fognak interjúkat adni, jönnek velem kampányolni.

MN: A nagyközönség számára ismeretlen arcokról van szó. Volt valami felkészítés?

MP: Persze. Kaptak kommunikációs képzést, és az Európai Unióval kapcsolatos tréninget is, bár többen már dolgoztak ott. Átvették a három intézmény szabályait, és lesznek további képzések is, ugyanis mi azt szeretnénk, hogy dolgozzanak, ellentétben a mostani képviselőkkel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.