Orbán: „A halál komoly dolog, kellő komolysággal kell róla beszélni”

  • narancs.hu
  • 2021. április 26.

Belpol

A miniszterelnököt a 26 ezer koronavírusban elhunyt magyarral szembesítették az Országgyűlésben, ő az ellenzék oltásellenességével védekezett. 

„Még egy ilyen gyáva alakot még nem láttam. Férfi egyáltalán, vagy egy gyerek, aki másra keni a felelősséget?” – kérdezte Jakab Péter hétfőn Orbán Viktor miniszterelnöktől, az azonnali kérdések órájában a parlamentben.

Jakab arról beszélt a kormányfőhöz intézett kérdésében, hogy 26 ezren meghaltak a járványban, Magyarország világelső a halálozási adatok tekintetében, és félmillió magyarnak nincs állása, „itt lenne az ideje, hogy vállalja a felelősséget” - mondta.

Hozzátette, Orbán 2010 óta kétharmaddal irányítja az országot, a járvány ideje alatt különleges felhatalmazással, de "csak a haverok és a foci számít" neki. Továbbá felidézte, hogy a Kossuth rádiónak adott interjújában is inkább arról beszélt, hogy mi lenne a dolga a válogatottnak.

„Lehet jobban járnánk, ha ön lenne a szövetségi kapitány, de azzal vert meg minket az Isten, hogy kormányfő lett. Hajlandó cserét kérni, vállalva a felelősséget, vagy másra mutogat?”

– kérdezte Orbántól. 

Orbán válaszában felelevenítette az elmúlt 24 óra adatait: 174 ember hunyt el és 1936 ember fertőzödött meg. Lélegeztetés nélkül 5661 embert kezelnek kórházban, lélegeztetéssel pedig 782-t. A beoltott személyek száma meghaladja a 3,6 milliót, a második dózist 1,6 millióan kapták meg. Mint mondta, napokon belül elérhetjük a négymillió beoltottat, július elején pedig a 7,7 milliót.

„A halál komoly dolog, kellő komolysággal kell róla beszélni”

- mondta végül Jakab felvetéseire is rátérve, hozzátéve, hogy Jakab Péter "faragatlan és nyegle". 

Jakab válaszában azt mondta, a miniszterelnök csak süketel, például arról, hogy az ellenzék oltásellenes. Hozzátette, korábban „azt mondták”, hogy a fiatalok összefertőzhetik egymást, mert nem lesz semmi bajuk, illetve teltházas labdarúgó Európa-bajnoki mérkőzéseket akarnak tartani. „Ez így nem fog menni. Ön megbukott, hogy mondjam, hogy megértse?” - kérdezte Jakab, majd felmutatott egy piros lapot neki. 

Orbán Viktor a viszontválaszában az Európai Unió adatszolgáltatására hívta fel a figyelmet, ez alapján szerinte Magyarország hátulról a kilencedik, nem pedig az utolsó a halálozások tekintetében. Hozzátette, amikor az ellenzék az egészségügyet támadja, akkor nem mond igazat. „Támadják az orvosokat, ápolókat, mentősöket”, mondta, miközben az egészségügy képes ellátni a betegeket. „Önök oltásellenesek, lebeszélik az embereket az oltás felvételéről”, tette hozzá.

Orbán nem bízik a kormányban?

Szakács László, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy a kormány elvette az emberek asztaláról a pénzt. A kormány ugyanis egy éve bejelentette a gazdasági mentőcsomagot, amelynek a harmada ment el az emberekre, a többi részét „oligarchákra és űrkutatásra” fordították - mondta. Felidézte, hogy nem emelték az álláskeresési támogatás összegét, a családi pótlékot, de MotoGP-pályára, a Mátrai Erőműre és a Budapest-Belgrád vasútvonalra költöttek. 

Orbán Viktor válszában felsorolta a kormány által nyújtott támogatásokat: azt mondta, az első hullám során 16 ezer vállalkozást segítettek meg 33 milliárd forintból, tavaly pedig 27 ezer vállalkozást 76 milliárdból. A kisvállalkozások 10 millió forintos kamatmentes kölcsönt kaptak, és eltörölték a teraszdíjakat egyebek mellett.

„Amit a magyar kormány megtehetett, azt megtette”

- mondta.

Szakács László szerint Orbán pontosan felsorolta a gazdasági mentőcsomag egyharmadát. Hozzátette a kormány ezer milliárd forintnyi közvagyont "szervez ki a közösből” és ad alapítványoknak. Azt kérdezte tőle, hogy a kormány melyik részében nem bízik, miért kell ezt az összeget kuratóriumoknak kiszervezni? „Jövőre választások lesznek?” - szúrta hozzá. 

Orbán ezekre azt mondta, Szakácsnak volt lehetősége arra, hogy válságot kezeljen, amikor még a szocialisták voltak kormányon. Márpedig a képviselő ekkor megszavazta a 13. havi bér és nyugdíj elvételét, a gyes időtartamának csökkentését, igent mondott a fizetős egészségügyre, ingatlanadóra, tandíjra, áfa-emelésre és az IMF-hitel felvételére. „A válságkezelés idejében önöktől kell védeni az országot” – mondta. 

Foci, vadászat, pacal

A DK-s Vadai Ágnes, a következő felszólaló azzal kezdte, hogy elképedve hallgatta Orbán pénteki rádióinterjúját, amiben kacarászott, és arról beszélt, hogy hogyan fog sört inni a teraszon. Egy olyan ország miniszterelnöke, ahol lakosságarányosan a legtöbben halnak meg.

„A jó Isten áldja már meg, nincs mit ünnepelni”

- mondta a DK képviselője. Emlékeztette Orbánt azon kijelentésére, miszerint a védekezés sikerét az emberéletek számában kell mérni, pedig még csak meg sem lehet jósolni, hogy hányan halnak majd meg. „Ön szereti a sört, és az elmúlt években megismerhettük a kormány tagjainak hobbijait. Foci, vadászat, pacal”, tette hozzá. 

Orbán szerint a válság kezdete óta minden napja arról szólt, hogy a magyar emberek életét megmentse, hogy a kórházak működjenek, legyen elég vakcina. Az átoltottsági arány értelmében ezzel a feladattal jól birkózott meg az ország. „Eközben meg kellett küzdenünk önökkel, mert akadályozzák a védekezést” - tette hozzá.  

Vadai szerint Orbán összevissza hazudozik, a táblázatokat manipulálják, amiket Karikó Katalinnak kell kijavítani. „Nem bízunk az onkológus miniszterében (Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere – a szerk.), aki leállítja a daganatos betegek szűrővizsgálatát” - mondta, hozzátéve, vannak akik még bedőlnek a rossz dumának, de a magyarok többsége már nem ilyen. 

Orbán szerint a kormány sokkal jobban haladna, ha az ellenzék nem lenne oltásellenes. „A legnagyobb veszélyt önök jelentik. Ne akadályozzák a védekezést, hagyjanak fel az oltásellenes politikával”.  

„Sörözik röhögcsélve”

Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezetője szerint soha nem látott közvagyon-lenyúlás történik: azt tervezi a kormány, hogy ezer milliárd forintot játszanak ki alapítványoknak, melyek 2022-től megkapják az alapítói jogokat, így onnantól kezdve az államnak semmilyen beleszólása nem lesz a gazdálkodásukba (példaként a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt hozta fel, amihez Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vagyona kerülne). A képviselő nem hiszi el, hogy a magyar felsőoktatás fejlesztését, a magyar kultúra megőrzését az alapítványok biztosítani tudnák. „Hajlandó-e a vagyon lenyúlását megakadályozni?”, kérdezte. 

Orbán válaszában azt mondta, hogy az említett alapítványt az „önök szövetségesei privatizálták, mi vásároltuk vissza”, ezért nem érti Schmuck felvetését. Az LMP politikusa szerint a pártjának semmi köze nem volt a privatizáláshoz, de ennél még a privatizálás is jobb lenne, mert azért az állam kapna valamennyi pénzt, így viszont ingyen adják oda a vagyont alapítványoknak. Orbán szerint Schmuck Erzsébet „folyamatosan téved, félreértésben van”, mert a kormány nem adja állami egyetemeket magántulajdonba, az alapítványok vagyona pedig csak közcélra fordatható. 

Szabó Tímea megismételte, hogy eddig 26 ezren haltak meg, ami lakosságarányosan a legmagasabb adat; Ausztriában csak 10 ezren, Horvátországban pedig 7 ezren haltak meg.

„Ön ehhez képest mit csinál? Sörözik röhögcsélve”.

A kormány az elmúlt tíz éven teljesen lepusztította az egészségügyet, ezért haltak meg szerinte Magyarországon ennyien. „Ki vállalja a felelősséget, hogy Magyarország a legrosszabbul teljesített? Ön vagy Kásler Miklós?" - kérdezte a Párbeszéd társelnöke. 

Orbán megint az uniós nyilvántartással védekezett, szerinte a magyar adatok minden olyan embert rögzítenek, akik a halál pillanatában koronavírus-fertőzött volt. Az uniós nyilvántartásban pedig csak a covid miatt elhunytak szerepelnek. Szabó Tímea szerint a kormányfő viszont csak a lopással, emberek megvezetésével, az ellenzék elleni hereléssel foglalkozott a járvány ideje alatt, hiába hivatkozik az uniós adatokra.

A miniszterelnök erre reagálva ismét az ellenzék oltásellenességét hangoztatta, miközben a kormány minden erővel azon dolgozik, hogy legyen elegendő vakcina. 

A kormány nem felelős a sporteredményekért

Steinmetz Ádám, a Jobbik képviselője emlékeztette Orbánt, hogy decemberben még azt mondta, a TAO sikertörténet. Ehhez képest az U21-es labdarúgó válogatott simán kiesett a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságról.

„A hazai adófizetők pénzéből több száz milliárdot költöttünk arra, hogy megtanuljanak focizni. Ez nem sikerült”

- mondta. Hozzátette, a NB1-ben 60 százalékban külföldiek játszanak, a magyar embereket pedig meglopják. 

Orbán szerint egyetlen sportág esetében sem lehet a magyar kormányt felelősségre vonni az eredményekért, mert azért a szakági szervezeteknek kell vállalniuk a felelősséget.

Steinmetz nem fogadta el ezt az érvelést, és szerinte, ha a miniszterelnök nem változtat a rendszeren, nem vonja felelősségre azokat, akik a sportolókban a tehetséget látják, hanem a pénzszerzés lehetőségét keresik, akkor vége a magyar sportnak. Orbán Viktor erre azt mondta, hogy a kormány nem léphet közvetlen támogatási kapcsolatba klubbokkal (mégha néha ez meg is történik), a sportági szövetségek kifejezett kérése volt, hogy a támogatások rajtuk keresztül történjen, és ezen ő sem változtatna. 

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.

Demagógiára demagógia

Belátom, a politikusoknak nehezebb hallgatniuk, mint az egyszerű halandónak, mivel tőlük folyamatos reakciót vár el a választóközönségük. Különösen akkor, ha „helyzet” adódik, például amikor a kormány kellemetlen intézkedésekkel traktálja a népét. Még akkor is, ha hatalomra kerülve maguk is hasonló lépé­sek­re kényszerültek volna, pedig ilyenkor talán bölcsebb volna hallgatni.