Orbán Magyar Péterről beszélt, most sem mondta ki a nevét

  • narancs.hu
  • 2024. december 24.

Belpol

„Egy egészséges gondolkodású ország külpolitikájának az a célja, hogy barátokat gyűjtsön” – nyilatkozta a miniszterelnök a Magyar Nemzetben.

Interjút adott a Magyar Nemzetnek Orbán Viktor miniszterelnök. A cikkből az derül ki, hogy továbbra is mindenben neki van igaza.  A magdeburgi merénylet tanulsága szerinte, hogy nem szabad beengedni a migránsokat, Magyarországnak időben volt mersze és esze nemet mondani erre a folyamatra. 

Az orosz–ukrán háború olyan szempontból kerül szóba az interjúban, hogy az Egyesült Államok és Európa „együtt elköltött a háborúra mintegy 300 milliárd eurót”, pedig ebből a pénzből növelni lehetett volna az életszínvonalat Európában, és fejleszteni lehetett volna a Balkánt, meg lehetett volna fékezni a migrációt. „De ez a pénz elégett. Az eredmény? Ukrajna területének ötöde megszállás alatt, meghalt sok százezer ember, megnyomorodott, megsérült további több százezer, százezrek maradtak özvegyen, árván. És közben milliók menekültek el Ukrajnából, amelynek infrastruktúrája, közlekedési és energiarendszere földig rombolva, és az ország képtelen arra, hogy a belátható jövőn belül gazdaságilag fenntartsa magát” – elemez a miniszterelnök. 

Orbán Viktor azt állítja, 2020-ban az Egyesült Államokban elcsalták a választásokat, „hogy megfosszák Donald Trumpot az elnökségtől”.

Csermely Péter Trump visszatéréséről is kérdezte a kormányfőt: „az egyik csillag most felragyogott az ön számára, Donald Trump visszatért, és az önök személyes kapcsolata kitűnő. De következik-e ebből bármi pozitívum Magyarországra nézve? Az amerikai kormányzattal való eddigi rossz kapcsolatból ugyanis következtek negatívumok.” A miniszterelnök azt válaszolta, „egy egészséges gondolkodású ország külpolitikájának az a célja, hogy barátokat gyűjtsön. Legyen minél több olyan ország a világon, amely érdekelt a magyarok sikerében. Az új amerikai elnök kedveli Magyarországot. A kínai elnök az Európai Unió két országába látogatott el, Franciaországba és hozzánk. A barátunk Törökország elnöke, korrekt partnerünk az orosz elnök, és jó barátunk az izraeli miniszterelnök is. Aligha volt ilyen a magyar diplomácia történetében.

Hogy miként kell ezeket a tányérokat egyszerre pörgetni, hogy egyik se essen le,

és az egymás közötti konfliktusaik ne rontsák el a hozzánk való viszonyukat, az bonyolult ügy, de nem lehetetlen.”

Az Európai Parlamentben a Fideszt is soraiban tudó patriótáknak „van haditervük” arra, hogyan erősödhetnek meg, miként alakítják át az együttműködést a konzervatívokkal. „Először átrendezzük az európai párttérképet, és utána át akarjuk venni az európai parlamenti többségen keresztül az Európai Bizottság irányítását is” – vázolta azt a bizonyos haditervet Orbán Viktor.

Az interjúban Csermely Péter hozza szóba a Tisza Pártot és Magyar Pétert is – a kormányfő pedig úgy válaszol, hogy nem ejti ki legfőbb riválisa nevét, viszont minősíti: „a miniszterelnöknek az emberek és az ország ügyeivel, és nem az ellenzékkel kell foglalkoznia. Annyit azért mondhatok, hogy a mostanihoz képest Gyurcsány egy Adenauer volt”. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.