Hosszú, de sok újdonságot nem tartalmazó beszédet mondott hétfőn az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján Orbán Viktor miniszterelnök. Központi elemei az ukrajnai háború, a Fidesz retorikájában visszatérő elhibázott brüsszeli szankciók, az energiaválság és a kormányzati intézkedések voltak.
Orbán szerint Oroszország és Ukrajna háborúja globális háború lennne, de a Nyugat szankciói globális háborúvá változtatták. Elhúzódó háborúra kell számítanunk, mondta a miniszterelnök, arra, hogy idén és jövőre is folytatódik. A Nyugat a háború pártján áll, Magyarország a béke oldalán, azonnali fegyverszünetet és békét követelünk - mondta Orbán.
Úgy folytatta: a háború gazdasági következményei a családokat érintik. Egész Európában magas az infláció, az eurozóna országainak egy részében a 20 százalékot is meghaladta, a mi régiónkban a legmagasabb. A miniszterelnök hozzátette, a gazdasági bajok oka a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedett energiaárak. Az energiaárak növekedését egyértelműen a gazdasági szankciók okozták, ezért a brüsszeli politika a felelős. Európa az energia terén törpe, Oroszország óriás.
"Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót az óriásra"
- mondta Orbán Viktor.
Visszaidézte: 2022 júniusában Brüsszelben elfogadták a szankciókat, aminek az az eredménye, hogy Európa országai ma az energiáért szankciós felárat fizetnek. "Mondjuk ki nyíltan: az árak a felére esnének vissza, az infláció megfeleződne, ha megszüntetnék a szankciókat, és az európai gazdaság újból erőre kapna" - fogalmazott a kormányfő. Arra, hogy szerinte nem működnek az oroszok elleni szankciók, azt hozta fel, Oroszország 158 milliárd euróra bevételre tett szer fél év alatt, ez több, mint a 2021-es teljes exportbevételük, ebből 85 milliárd eurót az Európai Unió (EU) országai fizették ki; a szankciók miatt az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem ment tönkre. "Európa lábon lőtte önmagát" - mondta Orbán.
"Választ várunk Brüsszeltől, meddig fogjuk ezt csinálni. Ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed, amerikai barátainkkal is őszintén kell beszélnünk erről" - folytatta a beszédet. Nem csoda, hogy az elégedetlen emberek egymás után váltják le a kormányokat. Ezen a ponton az olasz választás eredményére reagálva azt mondta: "Dicsőség Olaszországnak, avanti ragazzi, de persze ez a mai estére nem vonatkozik." (A magyar labdarúgó-válogatott hétfőn este Budapesten Olaszországgal játszik a Nemzetek Ligájában a csoportelsőségért.)
Orbán megismételte azt a többször elmondott gondolatát, hogy a szankciók bevezetése nem demokratikus módon történt, erről a brüsszeli bürokraták döntöttek, az embereket nem kérdezte meg senki. "Meg kell ismernünk az emberek véleményét is, ezért Európában elsőként megkérdezzük az emberek véleményét a szankciókról is. Most is nemzeti konzultációt indítunk, amelynek sorát az emberek elmondhatják a véleményüket a szankciókról" - mondta a miniszterelnök.
A továbbiakban arról beszélt, amíg élnek a szankciók és tart az energiaválság, garantálni kell az energia árát, védeni kell a családokat és a munkahelyeket. "Jelentem a magyar Országgyűlésnek, biztosítjuk a magyar emberek energiaellátását, van olaj, villamosenergia, a gáztározókat feltöltöttük. Magyarország éves fogyasztásának 41 százalékát betáraztuk. A szlovákoknak és a cseheknek is elintéztük az olajat, köszönetet sem mondtak érte. Sebaj, szívesen" - fogalmazott. Utóbbi gondolatával arra utalt, hogy állítása szerint Magyarország nem szavazta meg az olajszankciót, így hazánk és az említett két ország vásárolhat orosz olajat.
Orbán Viktor ezután a kormány korábbi hónapokban hozott döntéseit ismertette: a hazai földgázfelhasználást csökkenteni kell, érvényben van a benzin- és élelmiszerárstop, a kamatstoppot meghosszabítják, fenntartják a rezsicsökkentett árat az átlagfogyasztásig. Ezzel kapcsolatban kitért arra, Németországban az energiatámogatás a család havi jövedelmének 20, Ausztriában 6, itthon 30 százaléka, ezt pedig úgy biztosították, hogy extraporiftadót vetettek ki. Kedvezményes tűzifa- és barnaszénprogramot indítottak, segítik a hazai vállalkozásokat is: több mint 200 milliárd az energiaintenzív kkv-k számára, munkahely- és gyármentőprogram indul. Jelenleg 9400 milliárd forint állami beruházás zajlik Magyarországon, újabbakat nem indítanak.
A miniszterelnök beszédében arról is szó volt, 11 400 milliárd forintnyi fejlesztés történik a követekző tíz évben; 32 nagy beruházást valósít meg a kormány. A szükséges pénzügyi forrásokat az EU megígérte, ha a "brüsszeli bürokraták" mégsem adják oda, más forrásból valósítják meg. Ezenkívül felsorolta: a kormány egyszerűsítette és felgyorsította a napenergiát termelő és a geotermikus energiarendszereket; folytatják a családtámogatást - ezzel kapcsolatban decemberre ígért újdonságokat - és a közlekedés fejlesztését
"Magyarország továbbra is az EU tagjaként képzeli el a jövőjét. Mi magyarok európai nemzet vagyunk, ragaszkodunk a hagyományaiknhoz, saját észjárásunkhoz, ha tetszik ez másoknak, ha nem.
Büszke nem zet vagyunk, mindig többet adtunk a világnak, mint amennyit kaptunk tőle" - mondta a kormányfő.
Beszédét azzal zárta, "a Jóisten mindenek felett, Magyarország mindenek előtt".
A miniszterlnök szavaira elsőként Toroczkai László reagált a Mi Hazánk részéről. "Nem hallottunk semmi újat" - mondta, majd feltette a kérdést, miért szavazott Orbán a szankciók beindítására. A kormányfő szerinte ezzel kettős beszédet folytat, mert kint együttműködik Brüsszellel, itthon bírálja. Hozzátette ugyanakkor: a kormány számíthat a Mi Hazánk támogatására, ha őszintén kívánja képviselni a magyar érdekeket.
Az LMP-s Ungár Péter azt a kérdést szegezte a miniszterelnöknek, mit tett a kormány az orosz energiafüggőség felszámolásáért az utóbbi tizenként évben. Lehet kritizálni a szankciós politikát, mondta az LMP politikusa, de akkor mi az alternatívája, kérdezte. "Mit tesz Magyarország, ha egyedül marad a szankciós politikával kapcsolatos véleményével?" - kérdezte Ungár, aki szerint Orbán nem mond alternatívát az általa bírált szankciókra.
Lukács László (Jobbik) a háborúval kapcsolatban úgy fogalmazott, nem a Nyugatnak van elsődleges szerepe a békteremtésben, hanem az oroszoknak. "Ön a szankciókat megszavazta" - emlékeztette Orbánt a jobbikos képviselő is. Hozzáfűzte, senki sem mondta, hogy a szankciók hatására azonnal lezárul a háború, de ha nem szankciókban kell gondolkodni, akkor miben? Aztán adatokat sorolt, amelyek azt bizonyítják, hogy az oroszokkal szembeni szankciók működnek: a GDP-jük 11 százalékkal fog visszaesni, exportjuk és importjuk 30%-ot meghaladóan esett, 22 %-os az infláció, tehát a szankciók nagyon komolyan érintik őket. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a magyar emberek dühösek, beütött a recesszió, amit éppen Varga Mihály mondott, 20 %-os infláció, itt a legmagasabb az élelmiszerek árának emelkedése, 18 éves rekordon áll az alapkamat.
Szabó Tímea azt vetette a miniszterelnök szemére, tudta, hogy válság lesz, mégis hazudott a kampányban: azt mondta, nem lesz adóemelés, marad a rezsicsökkentés, nem lesznek megszorítások, ígérte. A Párbeszéd képviselője azzal folytatta, egyes élelmiszerek ára 100 százalékkal emelkedett, miközben a nyugdíj csak 9 százalékkal; a tanárok, az egészségügyi szakdolgozók fizetése méltatlanul alacsony, az átlagnyugdíj 160 ezer forint.
"Önök hazudtak, brutál megszorításokat vezettek be. Miniszterelnök úr, ön hazudott a kampányban, hazudott most is"
- mondta Szabó Tímea hozzátéve, közben egy csomó nyugati országban adnak rezsitámogatást a lakosságnak.
Gurmai Zita következett az MSZP részéről. Magyarország soha nem látott megélhetési katasztrófa küszöbén áll - mondta. "A brutális drágulások hamarabb kezdődtek, mint az ön haverjának, Putyinnak a háborúja" - mondta Orbánnak címezve szavait. Ő is megjegyezte, "ordas hazugság", hogy az infláció és az áremelkedések a háború miatt vannak.
A momentumos Gelencsér Ferenc sem hagyta ki azt a ziccert, hogy Orbán is megszavazta az összes szankciót. Most a saját döntései ellen tiltakoznak? - kérdezte. A szankciók az ellenzéki politikus szerint működnek, béke csak akkor lesz, ha "Ukrajna megnyeri honvédő háborúját az orosz gyilkosok ellen". Gelencsér azt is mondta: a valóság hamarosan rezsiszámlák formájában érkezik meg több százezer magyar háztartásba. "A rossz gazdasági ereményekért önt és a kormányát terheli a felelősség. Az Magyarország érdeke, ha az ukránok győznek, és hazazavarják az oroszokat" - zárta szavait
Simicskó István (KDNP) nagyvonalúan elismerte, az oroszok kezdték a háborút, "de nem kellett volna Oroszországot provokálni, be kellett volna tartani a minszki megállapodást". Vértelen felszólalásában megjegyezte, Magyarország rendkívül korrekten segítette az Ukrajnából menekülőket
Ezután következett a Fidesz frakciója, Kocsis Máté. "Önök a válság gonosz vámszedői" - mondta az ellenzékre utalva. "Miért nem tetszenek felhagyni a Magyarország-ellenes politikával? Tegyék meg azt a gesztust, hogy csendben maradnak, önök mindig a brüsszeli igényeket elégítik ki" - mondta fel a fideszes mantrát.
Következőként Gyurcsány Ferenc kapott szót. "Azt mondja a kormány, ne büntessük a gyilkost. Önök a háborús bűnökkel vádolt kormányt védik, Európában egyedüliként kezet fognak a gyilkosokkal. Van rongy ember, vannak még rongyabbak, és van a legrongyabb" - mondta a DK elnöke. Szerinte Magyarország nem becstelen, az ország vezetői azok.
"A világ Ukrajna népével van, önök meg Putyinnal. A háború végén a rongy emberek táborába fognak tartozni. A történelemkönyvekben lesz egy lábjegyzet: rongy emberek, kettőspont, és az önök neve ott lesz a felsorolásban."
Gyurcsány azt mondta még felszólalásában, miközben Orbán Putyinnak szalutál, Brüsszelnek letérdel; most éppen másfél tucat törvénnyel adja meg magát "a bátor, szuverén utcai harcos". Gyurcsány is megjegyezte, az EU-s szankciókat Orbán is támogatta.
A miniszterelnök azzal reagált, hogy a Momentum, a Párbeszéd, az MSZP, a Jobbik és a DK - "talán helyes, ha ezt magyar baloldalnak nevezem" - a háború oldalán és a szankciók pártján áll. Ez hiba, mert árt a magyaroknak. Arra a közös ellenzéki kritikára, hogy Magyarország is megszavazta az oroszok elleni szankciókat, úgy reagált, az olajszankciókat nem szavazták meg, a gázra vonatkozó szankciókat pedig Magyarország a jövőben sem támogatja. A háborúval kapcsolatban úgy vélekedett, azt csak egy orosz-amerikai tárgyalás tudja lezárni.
