Orbán Viktor: Egyesítjük Pannóniát és Hunniát

  • narancs.hu
  • 2023. február 18.

Belpol

Gyuri bácsi és Brüsszel mellett most Pucciniról is szólt a miniszterelnök évértékelő beszéde.

A törökországi és a szíriai földrengés után a mentésben részt vett 167 magyar összesen 35 embert mentett ki a romok alól. Nekik mondott köszönetet huszonnegyedik évértékelő beszédének elején Orbán Viktor miniszterelnök szombaton délután a Várkert Bazárban a 24.hu beszámolója szerint

A kormányfő úgy gondolja, az a legfontosabb kérdés, hogy azok a változások, amelyek az európaiak életét érintik, és hatással vannak a magyarok életére is, lelomboznak vagy felvillanyoznak minket. A 2010 óta eltelt időszakra utalva mondta, hogy már jól alakult és szépen el volt gondolva minden. 

„Átrágtuk magunkat a szocialista kormányok törmelékhalmain, munkanélküliségen, zsugorodó gazdaságon, nyugat előtti hasra esésen, segélyből élő ügyeskedésen, rezsiszámlákon, a »jó ez így is« beletörődő igénytelenségén. Már éppen kezdtük elhinni, hogy lesz hely a nap alatt magyarnak, és az a hely itt lesz. Hogy a munkából jobban meg lehet élni, mint segélyből, hogy a gyerek úgy teher, hogy boldogság. Hogy nem egymásét kell elvenni, mert tudunk jóval nagyobb kenyeret is sütni, mint eddig tettük. Egymillió ember állt munkába, a gazdaság háromszorosára növekedett, a minimálbér is háromszorosa, mint az átlagbér volt a szocialisták alatt. Újjászerveztük a magyar államot, az akadékoskodókat félretolva új gazdaságot építettünk, amiben mindenki megtalálja a maga számítását. Izzadtunk rendesen, térd, könyök lehorzsolva, vízhólyag is akadt jónéhány, de úgy éreztük, megérte” – mondta a miniszterelnök.

A tavalyi országgyűlési választáson elért újabb kétharmados Fidesz–KDNP-győzelemmel kapcsolatban megemlítette, hogy az egész baloldal összefogott ellenük, még Brüsszel is „megpróbálta kiszárítani a kincstárat”,  „Gyuri bácsiék pedig begurítottak ide négymilliárd forintnyi dollárt, de pórul jártak, nem kicsit, nagyon”. Ezzel a kampánytámogatásra utalhatott, és Gyurcsány Ferenc szófordulatát idézte az őszödi beszédből.

Orbán Viktor szerint a tavalyi volt a rendszerváltás óta a legnehezebb év, és miután a nyugat a szankciók révén részt vesz az „ukrajnai háborúban”, újra kellett gondolni mindent, az összes nagy célt, amit a kormány 2010 óta maga elé tűzött. Arra jutott, hogy a célokon nem szabad változtatni, csak az eszközökön. Magyarország ezután is barátokat akar szerezni külpolitikájával, gondoskodik a külhoni magyarokról, kitart a családpolitikája, a nyugdíjasokkal kötött szövetsége, a munka alapú társadalom és a rezsicsökkentés fönntartása mellett.

További tervekről is beszélt a kormányfő: folytatódik az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, a kormány a bankszektort és a médiaipart ezután is magyar kézben fogja tartani, ahogyan a távközlési ágazatot. A magyar vidék fejlődésére több pénz jut, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idején, és fel akarja támasztani Orbán Viktor kormánya a magyar élelmiszeripart is. A keleti és nyugati országrész fejlettsége közötti különbségre utalva mondta, „ideje, hogy végre gazdaságilag is, életszínvonal tekintetében is egyesítsük Pannóniát és Hunniát.” Megígérte, hogy hidak épülnek a Dunán, és erőművek is, ha Brüsszel ebben nem vállal szerepet, majd vállal más. Bejelentette a kormányfő, hogy

bevezetik Magyarországon a vonat- és buszközlekedésben a vármegyei és országbérletet.

„Kedves barátaim, ha ’22 volt a legnehezebb, ’23 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta. Két új ellenség leselkedik ránk a migráció mellett: a háború és az infláció. Ha vissza akarunk térni az emelkedő pályára, ezt a két veszélyt el kell hárítani, ezeken át kell verekedni magunkat. Na de hogyan?” – tette fel a kérdést a kormányfő.

Szerinte úgy, hogy ki kell maradni az ukrajnai háborúból, ami nem egyszerű, mert a nyugati világban, az Európai Unióban és a NATO-ban szerinte mindenki a háború pártján áll, legalábbis így látszik. Magyarország nem szakítja meg az orosz kapcsolatait, nem járul hozzá, hogy papok kerüljenek szankciós listára. A háború Orbán szerint ugyanakkor megmutatja, hogy Oroszországnak nem lenne esélye a NATO-val szemben.

 

 
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2023. február 18-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
 

 „A háború felszínre hozott néhány súlyos igazságot is.

Az első a NATO-tagságunk kérdése. Szögezzük le, hogy a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára. Túlságosan keleten, a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla.

Beljebb persze könnyebb lenne, de a történelem ezt a luxust nem adta meg nekünk” – mondta a miniszterelnök. Aztán hozzátette: „Aki azt hiszi, hogy képes lépesenként adagolni a háborút, alábecsülik a kockázatot. Akik ezt elkövetik, messze élnek a frontharcok pusztító valóságától. De mi itt élünk. Brüsszeliták még nem adták életüket, de magyarok már adták”, miközben „Munkácson levetetik a jelképeinket, leváltják az iskoláink igazgatóit”. Orbán Viktor szerint ami történt, az újabb érvvel szolgál a brüsszeli szuperállam létrehozása ellen, a nemzetállamok megmaradása mellett. Szerinte a béke pártján ma már Európában csak Magyarország maradt és a Vatikán. 

Arra is kitért a kormányfő, szerinte hogyan romlott így el a kapcsolat az Amerikai Egyesült Államokkal. Szavaiból az derül ki, hogy ezt az amerikaiak szúrták el. Emlékeztetett, először André Goodfriend volt a budapesti nagykövet. „Akkor jól manővereztünk, a számításunk bevált, Donald Trump képében megjelentek a felmentő csapatok, szerencsére nem itt. Azóta sok víz lefolyt a Potomacen.” A miniszterelnök szerint Biden Présembert (David Pressmant) küldte nagykövetnek, nyilvánvalóan azért, hogy „bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba. Jó ez így, a humor átsegítheti a barátságot a nehezebb időkben. De oda nem kéne eljutni, hogy legközelebb valami Puccini nevű embert küldjenek” – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szóba hozta, hogy 2022-ben nem sokon múlott, hogy a magyar fejlődés megtörik, már „hivatásos károgók, jónevű volt jegybankelnökök, átállt jobboldali közgazdászok” temették a gazdaságot.

Lehet, hogy amikor ezt mondta, őrá is gondolt a miniszterelnök:

Erre a válasz szerinte a rekord devizatartalék, a megnyugodott forint volt, valamint a kivitel, a befektetések és foglalkoztatottság rekordja. Megígérte, az év végére egy számjegyűre gyalulja az inflációt a kormány. Szerinte az inflációt Brüsszel szabadította ránk az energiaszektort sújtó szankciókkal, és nem tartja igazságosnak, hogy a magyar kormányt áztatják Brüsszelben, „pedig az Európai Parlamentnél kellene ügyeletet tartania a rabomobilnak”. Egy átlagos magyar család a kormánynak köszönhetően szerinte havonta 181 ezer forintot spórol a rezsin, a kamatstop 350 ezer embert véd, és ennek így is kell maradnia.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.