A törökországi és a szíriai földrengés után a mentésben részt vett 167 magyar összesen 35 embert mentett ki a romok alól. Nekik mondott köszönetet huszonnegyedik évértékelő beszédének elején Orbán Viktor miniszterelnök szombaton délután a Várkert Bazárban a 24.hu beszámolója szerint.
A kormányfő úgy gondolja, az a legfontosabb kérdés, hogy azok a változások, amelyek az európaiak életét érintik, és hatással vannak a magyarok életére is, lelomboznak vagy felvillanyoznak minket. A 2010 óta eltelt időszakra utalva mondta, hogy már jól alakult és szépen el volt gondolva minden.
„Átrágtuk magunkat a szocialista kormányok törmelékhalmain, munkanélküliségen, zsugorodó gazdaságon, nyugat előtti hasra esésen, segélyből élő ügyeskedésen, rezsiszámlákon, a »jó ez így is« beletörődő igénytelenségén. Már éppen kezdtük elhinni, hogy lesz hely a nap alatt magyarnak, és az a hely itt lesz. Hogy a munkából jobban meg lehet élni, mint segélyből, hogy a gyerek úgy teher, hogy boldogság. Hogy nem egymásét kell elvenni, mert tudunk jóval nagyobb kenyeret is sütni, mint eddig tettük. Egymillió ember állt munkába, a gazdaság háromszorosára növekedett, a minimálbér is háromszorosa, mint az átlagbér volt a szocialisták alatt. Újjászerveztük a magyar államot, az akadékoskodókat félretolva új gazdaságot építettünk, amiben mindenki megtalálja a maga számítását. Izzadtunk rendesen, térd, könyök lehorzsolva, vízhólyag is akadt jónéhány, de úgy éreztük, megérte” – mondta a miniszterelnök.
A tavalyi országgyűlési választáson elért újabb kétharmados Fidesz–KDNP-győzelemmel kapcsolatban megemlítette, hogy az egész baloldal összefogott ellenük, még Brüsszel is „megpróbálta kiszárítani a kincstárat”, „Gyuri bácsiék pedig begurítottak ide négymilliárd forintnyi dollárt, de pórul jártak, nem kicsit, nagyon”. Ezzel a kampánytámogatásra utalhatott, és Gyurcsány Ferenc szófordulatát idézte az őszödi beszédből.
Orbán Viktor szerint a tavalyi volt a rendszerváltás óta a legnehezebb év, és miután a nyugat a szankciók révén részt vesz az „ukrajnai háborúban”, újra kellett gondolni mindent, az összes nagy célt, amit a kormány 2010 óta maga elé tűzött. Arra jutott, hogy a célokon nem szabad változtatni, csak az eszközökön. Magyarország ezután is barátokat akar szerezni külpolitikájával, gondoskodik a külhoni magyarokról, kitart a családpolitikája, a nyugdíjasokkal kötött szövetsége, a munka alapú társadalom és a rezsicsökkentés fönntartása mellett.
További tervekről is beszélt a kormányfő: folytatódik az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, a kormány a bankszektort és a médiaipart ezután is magyar kézben fogja tartani, ahogyan a távközlési ágazatot. A magyar vidék fejlődésére több pénz jut, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idején, és fel akarja támasztani Orbán Viktor kormánya a magyar élelmiszeripart is. A keleti és nyugati országrész fejlettsége közötti különbségre utalva mondta, „ideje, hogy végre gazdaságilag is, életszínvonal tekintetében is egyesítsük Pannóniát és Hunniát.” Megígérte, hogy hidak épülnek a Dunán, és erőművek is, ha Brüsszel ebben nem vállal szerepet, majd vállal más. Bejelentette a kormányfő, hogy
bevezetik Magyarországon a vonat- és buszközlekedésben a vármegyei és országbérletet.
„Kedves barátaim, ha ’22 volt a legnehezebb, ’23 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta. Két új ellenség leselkedik ránk a migráció mellett: a háború és az infláció. Ha vissza akarunk térni az emelkedő pályára, ezt a két veszélyt el kell hárítani, ezeken át kell verekedni magunkat. Na de hogyan?” – tette fel a kérdést a kormányfő.
Szerinte úgy, hogy ki kell maradni az ukrajnai háborúból, ami nem egyszerű, mert a nyugati világban, az Európai Unióban és a NATO-ban szerinte mindenki a háború pártján áll, legalábbis így látszik. Magyarország nem szakítja meg az orosz kapcsolatait, nem járul hozzá, hogy papok kerüljenek szankciós listára. A háború Orbán szerint ugyanakkor megmutatja, hogy Oroszországnak nem lenne esélye a NATO-val szemben.
„A háború felszínre hozott néhány súlyos igazságot is.
Az első a NATO-tagságunk kérdése. Szögezzük le, hogy a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára. Túlságosan keleten, a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla.
Beljebb persze könnyebb lenne, de a történelem ezt a luxust nem adta meg nekünk” – mondta a miniszterelnök. Aztán hozzátette: „Aki azt hiszi, hogy képes lépesenként adagolni a háborút, alábecsülik a kockázatot. Akik ezt elkövetik, messze élnek a frontharcok pusztító valóságától. De mi itt élünk. Brüsszeliták még nem adták életüket, de magyarok már adták”, miközben „Munkácson levetetik a jelképeinket, leváltják az iskoláink igazgatóit”. Orbán Viktor szerint ami történt, az újabb érvvel szolgál a brüsszeli szuperállam létrehozása ellen, a nemzetállamok megmaradása mellett. Szerinte a béke pártján ma már Európában csak Magyarország maradt és a Vatikán.
Arra is kitért a kormányfő, szerinte hogyan romlott így el a kapcsolat az Amerikai Egyesült Államokkal. Szavaiból az derül ki, hogy ezt az amerikaiak szúrták el. Emlékeztetett, először André Goodfriend volt a budapesti nagykövet. „Akkor jól manővereztünk, a számításunk bevált, Donald Trump képében megjelentek a felmentő csapatok, szerencsére nem itt. Azóta sok víz lefolyt a Potomacen.” A miniszterelnök szerint Biden Présembert (David Pressmant) küldte nagykövetnek, nyilvánvalóan azért, hogy „bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba. Jó ez így, a humor átsegítheti a barátságot a nehezebb időkben. De oda nem kéne eljutni, hogy legközelebb valami Puccini nevű embert küldjenek” – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor szóba hozta, hogy 2022-ben nem sokon múlott, hogy a magyar fejlődés megtörik, már „hivatásos károgók, jónevű volt jegybankelnökök, átállt jobboldali közgazdászok” temették a gazdaságot.
Lehet, hogy amikor ezt mondta, őrá is gondolt a miniszterelnök:
Erre a válasz szerinte a rekord devizatartalék, a megnyugodott forint volt, valamint a kivitel, a befektetések és foglalkoztatottság rekordja. Megígérte, az év végére egy számjegyűre gyalulja az inflációt a kormány. Szerinte az inflációt Brüsszel szabadította ránk az energiaszektort sújtó szankciókkal, és nem tartja igazságosnak, hogy a magyar kormányt áztatják Brüsszelben, „pedig az Európai Parlamentnél kellene ügyeletet tartania a rabomobilnak”. Egy átlagos magyar család a kormánynak köszönhetően szerinte havonta 181 ezer forintot spórol a rezsin, a kamatstop 350 ezer embert véd, és ennek így is kell maradnia.
