Orbán Viktor Mészáros Lőrinccel az oldalán azzal hitegette az embereket, hogy Magyarország egy nagy korszak kapujában áll

  • narancs.hu
  • 2017. október 30.

Belpol

Valószínűleg inkább csak Mészáros Lőrinc áll egy nagy korszak kapujában.

Az MTI tudósít arról a rendkívül fontos eseményről, hogy Tiszapüspökiben felavatták a Kall Ingredients Kft. izocukorüzemét, az avatón pedig Orbán Viktor is részt vett. Sőt, ott volt Mészáros Lőrinc is, aki az R-kord Kft. és az Opus Global Nyrt. tulajdonosa, utóbbiak pedig kisebbségi tulajdonosai a gyárat üzemeltető Kall Ingredients Kft.-nek.

Kézfogás a nagy baráttal

Kézfogás a nagy baráttal

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A miniszterelnök szerint Magyarország újraiparosítása mérföldkőhöz érkezett a Kall Ingredients Kft. tiszapüspöki üzemével, majd

a kormányfő brüsszelezett egy kicsit („reméljük, másfajta kvóták is hamarosan követik a példáját”),

aztán megdicsérte a saját kormánya teljesítményét („ma 217 ezren élnek mezőgazdaságból, ami azt mutatja: 6 év alatt 25 százalékkal nőtt az ágazatban dolgozók száma”).

Orbán azt is mondta, hogy ma Magyarországon „gyárakat építő gazdaságpolitika” működik, és szerinte Magyarország legnagyobb ereje a világszínvonalon teljesítő munkásaiban van.

Találós kérdés: ki van a kép szélén

Találós kérdés: ki van a kép szélén?

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

„Magyarország ma ismét egy nagy korszak kapujában áll”

– mondta a miniszterelnök, és reményét fejezte ki, hogy a 2013-tól elindult növekedési pálya legalább olyan sokáig tart majd, mint az ország gazdaságtörténetének aranykorában, a kiegyezés és az első világháború között.

Új aranykor van tehát, még ha ez nem is tűnik fel.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.