A miniszterelnök és Simicska Lajos emlékezetes összeveszése óta Orbán Viktorék mindent elkövetnek, hogy félreállítsák a Fidesz felemelkedésében és a párt finanszírozásában évtizedekig fontos szerepet játszó oligarchát. Ha kell, hazudnak és a közvéleményt megvezetve az EU-ra mutogatnak, mint az M4-es autópálya-építés leállításakor tették (lásd: Hazugsággal kikövezett tévút, Magyar Narancs, 2015. április 15.). Ha kell, megpróbálják évekre kizárni a Simicska-birodalom legnagyobb cégét az állami közbeszerzésekből (lásd: A Közgép elveszett kikötője, Magyar Narancs, 2015. július 30.). A „simicskátlanítás” következő állomása a jelek szerint a közterületi reklámpiacon számos közbeszerzésből felhizlalt Mahir-csoport és a Publimont Kft. kigolyózása. Ez már hónapok óta zajlik, ám a nyilvánosság előtt csak a közelmúltban vált egyértelművé, amikor a fővárosi önkormányzat szerződésbontást kezdeményezett a Mahir Cityposter Kft.-vel úgy, hogy el is távolíttatnák a közterületekről a cég 750-nél is több hirdetőoszlopát. A Simicska Lajoshoz és üzlettársához, Nyerges Zsolthoz köthető Publimont Kft. is könnyen a partvonalon kívül rekedhet, miközben az átalakulás egyik legfőbb nyertese Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa lehet.
Milliárdos bevételek
Ahogyan a Közgépnél, úgy a Simicskáékhoz köthető reklámcégeknél is merőben más volt a helyzet néhány éve, mint a februári „gecizés” után. E vállalkozások sorra kapták a nagy állami megrendeléseket, egyebek közt a Magyar Turizmus Zrt., a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt. vagy éppen a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kedvencei között is ott szerepeltek a korábbi pártpénztárnok érdekeltségei.
A Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz valamilyen szálon köthető, a közterületi reklámpiacon jelen lévő cégek meglehetősen bonyolult hálót alkotnak. A 2012-ig Simicska-résztulajdonnal rendelkező B-Reklám Kft. szinte minden Mahir-cég mögött ott van valamilyen formában. A B-Reklám volt az a vállalkozás 1994-ben, amely egy bonyolult privatizációs eljárás során megvette a Magyar Állami Hirdetőt (Mahir). A cégbirodalom az évek során folyamatosan bővült, a Mahir Zrt.-hez jelenleg a Mahir Cityposteren, a Mahir Kiállítás és Rendezvény Szervező és Kivitelezőn, a Mahir Többlet Ajándéktárgy és a Mahir Keszthely Kft.-n kívül még a Heti Válasz Kiadó Kft. tartozik. A reklámpiacon közvetlenül érdekelt Magyar Hirdető Zrt. tavaly közel nettó 2 milliárd, a Mahir Cityposter 1,1 milliárd, a Mahir Kiállítás és Rendezvény Szervező és Kivitelező pedig 2,4 milliárd forintos árbevételt produkált.
| ||
Simicska Lajos az egyedüli tulajdonosa a szintén különböző reklámtevékenységekkel foglalkozó Euro Publicity Kft.-nek, amelynek a tavalyi és az előtti árbevétele 550 millió forint környékén mozgott; de a fentieknél is jelentősebb piaci szerepe van a Publimont Hirdetésszervező Kft.-nek, amelynek tulajdonosai között ott van Nyerges Zsolt és egy kft.-n keresztül Simicska Lajos is. A Publimont a 2010-es kormányváltást követő évek alatt megháromszorozta teljesítményét: míg 2010-ben 2,7 milliárd, addig 2014-ben 8 milliárd forintnál is magasabb volt a nettó árbevétele.
A Simicska–Nyerges-kettőshöz köthető reklámcégek a választások idején különösen fontos szerepet játszottak a fideszes és egy darabig a kormányzati propagandában (bár ez a kettő bajosan választható el egymástól). A kampányokban döntően ezeken a vállalkozásokon keresztül volt lehetőségük a jelölteknek és a pártoknak köztéri megjelenéseket vásárolni. Az atlatszo.hu összegzése alapján a 2014-es választások előtti kampányban az egyéni országgyűlési képviselőjelöltek közül a Fidesz–KDNP politikusai elsősorban a Publimontot és valamelyik Mahir-céget bízták meg reklámtevékenységgel abból a fejenként egymillió forintból is, amit a költségvetésből kaptak a kampányukhoz.
Garancsi lehet az utód?
A Kreatív médiapiaci szaklapban közölt összegzés szerint 2010 és 2014 között több mint 60 milliárd forintot költött az állam kommunikációra, amelynek közel 41 százaléka a Simicskához és köréhez köthető médiabirodalomban – így a kültéri reklámcégek mellett a hozzá tartozó rádiókban, tévében és lapokban – jelent meg. Ezzel szemben a Világgazdaság nemrég már arról számolt be, hogy Simicska Lajosék érdekeltségeihez 77 százalékkal kevesebb állami reklámpénz áramlott 2015 első hét hónapjában. Egy évvel korábban hét hónap alatt a listaáron kalkulált 19,9 milliárd forintos állami reklámbüdzséből még 36 százalékot hasítottak ki Simicska médiacégei, az idei 13,8 milliárdos állami forrásból viszont már csak 12 százalékot. Ha csak a kültéri reklámokat nézzük, akkor társaival ennél is többet veszített Orbán Viktor egykori barátja: tavaly január és július között a közterületi reklámokra elköltött pénz háromnegyede náluk jelent meg, listaáron mintegy 3,3 milliárd forint értékben. Ezzel szemben 2015 első hét hónapjában 1,1 milliárdos volt a közterületi állami reklámköltés, és ennek már „csak” a fele érkezett Simicskáék valamely vállalkozásához.
Az utóbbi hónapokban az is kiderült, ki lehet a legnagyobb konkurense Simicskáéknak: az atlatszo.hu információi szerint az Orbán Viktorhoz jelenleg is közel álló Garancsi István bevásárolta magát a közterületi reklámpiacon jelentős múlttal rendelkező ESMA Zrt.-be. A magyar–spanyol érdekeltségű cég inkább 2012 előtt volt erős, de a piacról fokozatosan kiszorította a Mahir-csoport és a Publimont. Simicskáék 2009-ben meg is akarták vásárolni, de nem sikerült megegyezniük az akkori tulajdonosokkal – Garancsi Istvánnak nemrég viszont igen. Az ESMA-t állami megrendelésekkel a Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint egyelőre nem stafírozták ki, igaz, sokszor ügynökségeken keresztül érkezhetnek a megbízások. Simicskáék sem ugrálhatnak örömükben, idén csupán néhány kisebb értékű közbeszerzésen szerepelt sikeresen valamelyik Mahir-cég: a Magyar Állami Operaház kötött a Mahir Cityposter Kft.-vel egy 24 millió forintos szerződést, míg a Dél-balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás a Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft.-t bízta meg kommunikációs feladatokra 85,2 millió forint értékben (utóbbiról a Siófokról is kitennék Simicskáékat című keretes írásunkban további részleteket közlünk). Viszont idén már közbeszerzési eljáráson kikosarazta Simicskáékat mások mellett a Magyar Turizmus Zrt., a fővárosi önkormányzat, a Gábor Dénes Főiskola és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ is.
Pofon Lázáréktól
A fővárosi hadüzenet előtt Lázár Jánosékkal is volt egy kellemetlen köre a Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft.-nek: a nyáron a Miniszterelnökség módosította azt az 500 millió forint értékű szerződést, amelyet 2014 decemberében kötött a Miniszterelnökség a vállalkozással. Bár már tavaly év végén is sejteni lehetett, hogy nincs minden rendben Orbán Viktor és Simicska Lajos között, a Mahir-cég verseny nélkül jutott a megbízáshoz, amelyben a Miniszterelnökség „fejlesztéspolitikai kommunikációs alaptevékenységéhez kötődő rendezvényszervezési feladatokat kell ellátni részben uniós forrásokból”. Idén júliusban a megrendelő kezdeményezésére módosították a szerződést, így a 2015. december végéig tartó együttműködés során a Miniszterelnökség csak az 500 millió forintos keretösszeg 70 százalékáért rendel szolgáltatásokat, így Simicskáék buktak nettó 150 millió forintot. A hivatalos indoklás szerint a módosítás legfőbb oka az volt, hogy az Európai Bizottság a szerződés módosításának időpontjáig nem fogadta el a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Programot, amelyből az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó tájékoztatási és nyilvánossági feladatok ellátása megvalósítható.
A Miniszterelnökségnél is drasztikusabb lépésre szánta el magát a budapesti önkormányzat: szeptember végén a Fővárosi Közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy felmondják a hirdetőoszlopokra kötött szerződést a Mahir Cityposter Kft.-vel. A Fidesz által erőltetett megállapodást 2006 őszén kötötte az akkori baloldali többségű főváros, így Simicska cége 25 (!) évig üzemeltethetett volna 621 hagyományos, illetve 140 „le- és elfedő rendszerű” hirdetőoszlopot. Mindezt úgy, hogy az oszlopok 50 méteres körzetében a főváros nem engedélyez más vállalkozás számára reklámcélú tevékenységet. Budapest ezért a bevételek 15 százalékát, de minimum 45 millió forintot kapott. A megállapodás előnytelenségéről, egyebek közt arról, hogy miért is érte meg monopolhelyzethez juttatni 2006-ban a Mahir-céget, érdemes lett volna korábban is vitatkozni – a fővárosnak azonban épp most jutott eszébe, hogy a reklámcég nem teljesítette a szerződésben foglaltakat. Az ellenőrzés során egyebek közt kiderült – állítja a főváros, hogy a kft. nem telepített a korábbi megállapodásban rögzített helyekre internetes terminálokat, és a légszennyezettség-mérő oszlopokat sem oda helyezte el, ahová kellett volna; ráadásul azok nem is mértek megfelelően. A döntés bejelentése után több fórumon is előkerült, hogy központi utasításra léphetett a főváros, így ez újabb fejezet a Simicska–Orbán-háborúban. Ezt Tarlós István főpolgármester minden esetben cáfolta, azonban több mint gyanús, hogy a Mahir Cityposter kipaterolásáról nem sokkal Simicska Lajos februári kirohanása után dönthettek, és a szerződés felülvizsgálatát már májusra előkészítették. Az is meglepő, hogy a fideszes városvezetés szerint korábban nem volt idejük és energiájuk felülvizsgálni a 2006 óta érvényben lévő kontraktust. Pedig korábban is szembesülhettek a megállapodás vitatható részleteivel: 2013-ban Hanzély Ákos, a közgyűlés PM-es tagja feljelentést tett hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt ismeretlen tettes ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályán. Hanzély ugyanis azt orrontotta, hogy a Mahir Cityposterrel és egy másik céggel kötött szerződés minimális előírásait sem tartják be a cégek, és ezeket a Fővárosi Önkormányzat nem kéri számon. A feljelentésnek végül semmilyen eredménye nem lett, és Tarlósék sem foglalkoztak az üggyel.
A Mahir Cityposternek december végéig el kell bontani a hirdetőoszlopokat, és ezen minden bizonnyal az sem változtat, hogy közleményük szerint a felmondás kézhezvétele után azonnal bírósághoz fordulnak. Ahogyan fogalmaznak: a szerződés felmondása „nyilvánvalóan jogszabályba ütközik, egyben bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját is felveti”. Úgy vélik, a Fővárosi Önkormányzat által kifogásolt, a lakosságnak ingyenes internetelérést biztosító és a légszennyezettséget kijelző, „jelenleg is kifogástalanul működő” úgynevezett kombinált hirdetőoszlopokat az önkormányzattal évekkel ezelőtt írásban egyeztetett, általuk jóváhagyott műszaki megoldással és helyszínekre telepítették. A Mahir ezenfelül azt is állítja: a Fővárosi Önkormányzat sosem kérdőjelezte meg a szerződésben meghatározott díj összegét, a szerződés alapján az önkormányzatnak biztosított egyéb többletszolgáltatások értékét, nem kezdeményezte az éves díj- és árbevétel-megosztás módosítását, mindig elfogadta az elszámolásukat, és nem akarta ellenőriztetni sem könyvvizsgálóval, sem más módon, holott erre a szerződés szerint van jogosultsága.
Hogy kinek van igaza, az a bíróságon talán kiderül, de addigra nagy valószínűséggel mások oszlopain hasít majd a fideszes propaganda. Ha pedig a bíróság esetleg Simicskáék álláspontját osztja, az esetleges kártérítést Orbánék majd kifizettetik. A mi zsebeinkből.
| Siófokról is kitennék Simicskáékat Siófokon Lengyel Róbert független polgármesternek is szúrja a szemét az a megállapodás, amelyet még a fideszes városvezetés kötött 2009-ben az Euro Publicity Kft.-vel. A Simicska-cég és az önkormányzat rendes felmondás kizárásával 15 évre írta alá azt a szerződést, amely szerint a város évi 7,2 millió forintot kap azért, hogy az Euro Publicity hasznosíthatja a közterületek hirdetési felületeit. Az éves bérleti díj 2011-től az előző naptári évre vonatkozó inflációval emelkedik. A polgármester tájékoztatása szerint évente több tízmilliós üzletről van szó, amelyet a Simicska-cég felbukkanása előtt az önkormányzat felügyelt. „Korábban a hivatal egyetlen ügyintézője szedte be a reklámdíjakat, így a hirdetőink által befizetett teljes összeg a városé volt. Nem látom, miért is jó nekünk ez a konstrukció, amelyben a bevétel döntő része másutt landol” – hangsúlyozta Lengyel Róbert. A városvezető már elrendelt egy belső vizsgálatot azért, hogy miként lehetne a szerződésen változtatni vagy esetleg azt felbontani. A siófoki polgármester egy másik fronton is küzd Simicska Lajossal, egy 3,1 milliárd forintos hulladékválogatón vitatkozik a Közgép által vezetett konzorcium és a Dél-balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás. (Erről bővebben a Már ezt is megcsinálják a Közgéppel: nem vettek át egy 3,1 milliárdos beruházást Simicska cégétől c. írásunkban olvashat a magyarnarancs.hu-n.) Az ügy érdekessége, hogy az új somi hulladékválogató az uniós beruházásoknál kötelező nyilvános teendőit is egy Simicska-közeli vállalkozás nyerte: a Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft. 85,2 millió forintból végzi el a „projekt megvalósítása során szemléletformálással, tájékoztatással kapcsolatos feladatokat”. A megbízáshoz egy nyílt közbeszerzési pályázat végén jutott a cég. |
| Mindig jó biznisz volt A Mahir elődje a Budapest Székesfőváros Hirdető Vállalata volt, amelyet 1911-ben hozott létre a főváros vezetősége. Kezdetben a vállalat 195 hirdetőoszloppal rendelkezett, de ez a szám a második világháborúig megsokszorozódott – részletezi a HVG magyar márkák történetével foglalkozó gyűjteménye. A cég 1949 után Állami Hirdető Vállalat néven működött tovább, Magyar Hirdetőre (Mahir) 1956-ban nevezték át; tevékenysége fokozatosan bővült, így idővel reklámtervezéssel és -kutatással, reklámeszközök kivitelezésével és hirdetések terjesztésével is foglalkozott. A rendszerváltás utáni időszakra a vállalat egyre nagyobb veszteségeket könyvelt el, így aztán több sikertelen kísérlet után 1994-ben privatizálták: a befutó a Mahir megvásárlására létrehozott, köztudottan Fidesz-közeli B-Reklám Reklámszervező és Média Kft. volt. A Mahirhoz egyre több vállalkozás került, amelyek a legnagyobb bevételekhez a 2010-es kormányváltás után jutottak. |
