INNEN? HOVÁ?

„Passzívan tűrni kényszerülnek”

Magyar György és Balogh Szabolcs ügyvédek az állampolgári jogérvényesítési lehetőségek beszűküléséről

Belpol

Akkugyárak melletti lakhatásról, kőbánya és függőhíd alatt „felejtett” emberekről, a rendeleti kormányzás salátatörvényeiről és az elmúlt évek jogalkotási gyakorlatának „mellékhatásairól” beszélgettünk a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével és munkatársával.

Magyar Narancs: „Nem bizonyos pontok korrigálásáról van szó, hanem az Alaptörvénynek nevezett szerencsétlen tákolmányról, amely a korrupció és az egy kézben koncentrált hatalom forgatókönyve – ennek teljes átírásáról kell gondolkoznunk. (…) Rendbe kell rakni a magyar közjogi rendszert, mert az összeomlott, és nem védi a magyar emberek jogait.” Ezt Róna Péter jogász-közgazdásztól idéztem, de sokan mások is mondhatták volna.

Magyar György: Kezdjük az alapoktól. A legtöbb ember nem tudja, mire hivatott az alkotmány. Arra, hogy védje az állampolgárt az állam túlkapásaival, a dúvad állammal szemben. Tehát nem fordítva, ahogy az most van: az állampolgárok kiszolgáltatottak a hatalmat gyakorlóknak, ugyanis hatékony jogorvoslati lehetőségek hiányában passzívan tűrni kényszerülnek, hogy bármilyen, nem feltétlenül szakmai alapon megfogalmazott célkitűzést az államapparátus keresztülvigyen, valós társadalmi kontroll és transzparencia nélkül.

MN: Önök látják el például a recski sárlavina károsultjainak a jogi képviseletét. Hogyan fordulhatott elő, hogy a kőbánya nyitásával kapcsolatos eljárásba nem vonták be az ott lakókat?

Balogh Szabolcs: Ha az a kérdés, hogy ez szabályszerűen történt-e, a válasz az, hogy jelen jogi környezetben semmilyen tételes jogszabály nem sérült. Miközben az önkormányzat szabad utat adott az ipari termelésnek, és a bányakapitányság is megadta az engedélyt, a közvetlenül érintett helybeli lakosokat érdemben nem vonták be a kapcsolódó közigazgatási eljárásokba. Így tehát konkrét ügyféljogaikat nem is gyakorolhatták, hiszen nem tudták, hogy pontosan milyen hatósági eljárások vannak folyamatban, és azok alapján mi fog történni – konkrétan és átvitt értelemben is – a fejük felett. Az önkormányzat és a bányaüzemeltető által szervezett lakossági fórumok az ügyféljogállást nem helyettesíthetik.

MN: Hasonló a sátoraljaújhelyi függőhíd alatt lakók helyzete, akik szintén csak akkor értesültek a beruházásról, amikor már nem sok lehetőségük volt a jogérvényesítésre. A függőhíd esete állatorvosi ló, több eljárásjogi anomália is felbukkan benne: eltitkolt beruházási terv és hatásvizsgálat, eldugott kifüggesztések, egyfokú közigazgatási eljárás, figyelmen kívül hagyott védettség. (Lásd erről korábbi cikkünket: Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”, Magyar Narancs, 2024. május 8.) A jogszabályok változtak meg ennyire az utóbbi években, vagy a jogértelmezés?

Magyar György: Beszélgethetünk joghézagokról, ám a jelenlegi hatalom egyik ismérve, hogy ami nincs a kedvére, az ellen jogszabályt hoz, és másnaptól már törvényesen teheti azt, amit akar. Ahol nincs jogszabály és jogszabályi kontroll, ott ezt gond nélkül megteszi, ahol van, azt pedig, gyakran valós társadalmi igény nélkül, a maga céljai szerint fogalmazza át. Számos példa hozható arra, hogy tartalmilag „jogellenessé” vált a jogalkotás. Ne keressük az igazságosságot vagy az erkölcsöt a jogban, mert az sajnos szolgálólány lett de a hatalom kiszolgálója, nem pedig az össztársadalmi érdekeké. A fékek és ellensúlyok rendszerének (lásd erről keretes írásunkat) intézményei is elveszítették a függetlenségüket, leuralta a hatalom a működésének ellenőrzésére létrejött összes szervezetet: az Alkotmánybíróságot, a Magyar Nemzeti Bankot, a Gazdasági Versenyhivatalt, az Állami Számvevőszéket – és sorolhatnánk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.