Az utóbbi időkben keletkezett metrótüzek tapasztalatait foglalták össze egy október 4-i - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon megtartott - összejövetelen. A narancs.hu megszerezte az itt készített emlékeztetőt. A házigazda Bakondi György altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója volt, megjelent György István főpolgármester-helyettes, Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója, valamint felsőbb beosztású tűzoltók, BKV-s műszaki vezetők.
Az egyeztetésen megállapították: a három metróvonal közül a legtöbb tűzeset a 3-as metrón következett be, legfőképpen az alagutakban és szerelvényeken. Az alagutakban az állomásokhoz közeli szakaszokon sín környéki zsír-szösz izzások történtek, míg a szerelvényi tüzek a fékekhez, erős áramú berendezésekhez köthetők.
Legkritikusabb a 2011. április 19-i esemény volt, amikor egy teljes szerelvény kiégett. Szerencsére utasok nélkül álldogált az Árpád hídnál egy kihúzó vágányon – kiürítették, miután különös hangokat eregetett –, amikor lángra kapott. (Vitézy Dávid első felindulásában a karbantartás hiányát gyanította kiváltó okként, a tűzoltósági szakvélemény azonban anyaghibát állapított meg. Egy karbantartásra ki nem jelölt berendezésben, a szerelvény rádiójában keletkezett zárlat, ez gyújtotta be a pozdorja válaszfalat a hátsó vezetőfülkében.) Tarlós István főpolgármester emiatt vizsgálatot rendelt el, ennek következményeként egy hónappal később 43 darab, 40 évnél idősebb kocsit vontak ki a forgalomból. (Úgy tudjuk, az orosz gyártó szakemberei is nagyot néztek, amikor megtudták a fővárosi delegációtól, hogy Budapesten a 30 évig garantált futásteljesítmény után is üzemel a típus.)
A katasztrófavédelmi megbeszélésen az elvégzendő feladatokat is kijelölték. Első helyen szerepel az eddigi lágy helyett az eredeti, kemény orosz kenőzsír használata a kenőanyag szétszóródása ellen. Ennél többet foglalkoztak a vonatvezetőkkel, akikre „az alagutakban bekövetkezett eseményeknél igen nagy felelősség hárul”. A műszaki ügyeletesek, az állomások diszpécsereinek felkészültségére szintén kitértek a megbeszélésen, de megemlítették az „állomások kialakítását, adottságát ismerő személyeket” is, akik az ott elhelyezett műszaki eszközök kezelését készség szinten ismerik. Bár nem nevezik meg őket, de a meghatározás alapján ilyenek a biztosítóberendezések kezelői, az áramellátásban dolgozók, karbantartók, pályafenntartók, illetve gépészeti munkatársak. Aztán levonják a következtetést. „Rendelkeznie kell a BKV-nak egy olyan eljárási renddel, amely meghatározza a fentebb említett beosztásokban dolgozók feladatait, felkészültségük ellenőrzésének megvalósítását, mentális, pszichikai állapotuk nyomon követését, munkájukat befolyásoló politikai elkötelezettségük figyelését.”
Itt következhetne a legérdekesebb kifejtés. Annak a leírása, hogy a vonatvezetők, a műszaki ügyeletesek, a diszpécserek vagy akár a többiek politikai elkötelezettsége hogyan nyilvánulhat meg egy selejtezésre érett metrókocsi kigyulladásakor. És ennél lényegesebb a kérdés: milyen módszerekkel és kikre bízzák a metróvonalakban dolgozók politikai elkötelezettségének figyelését?
A narancs.hu birtokába került emlékeztetőből ez nem derül ki. Ahogy az sem, hogy bárki a jelenlévők közül kifejezte volna fenntartását a személyes jellegű adatok gyűjtésével szemben. Arról mindenesetre rendelkeztek, hogy a közeljövőben a megbeszélésen részt vevő szervezeteknek közösen át kell tekinteni az emberi tényező szerepét „az esemény bekövetkezéséhez vezető folyamatban, illetve a bekövetkező események keletkezésével kapcsolatban”.A konkrét feladatok között a 8. sorszámot kapta annak az eljárási rendnek a kidolgozása, amely a metró működtetésében kulcsszerepet betöltő személyek kiválasztására, felkészítésére, felügyelet alatt tartására(!) vonatkozik. Határidőként 2012. január 31-ét szabták. A 2885/TF/2011-es sorszámú emlékeztetőt Bakondi György a kézjegyével hagyta jóvá.
"Tévedés történt"
Nem vizsgálják senki politikai elkötelezettségét sem a katasztrófavédelemnél, sem a BKV-nál, az emlékeztető megfogalmazása tévedés eredménye – reagált a narancs.hu megkeresésére Dobson Tibor. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalvezetője hozzátette: az emlékeztető dokumentumot lejegyző hivatalnok hibája mellett másokat is terhel felelősség, hiszen az anyagot alapos áttanulmányozás nélkül fogadták el. „Az ominózus mondatot valahogy úgy kell érteni, hogy ha az említett munkakörök betöltői közül valakiről kiderül, hogy szélsőséges, terrorista csoport tagja, vagy más módon kötődik hozzá, akkor az nem kerülhet ilyen pozícióba, hiszen kockázatot jelent. A találkozó a tűzesetek esélyének csökkentését szolgálta, ez egy elővigyázatossági lépés a sok közül” – fogalmazott Dobson. Arra a kérdésre, hogy a találkozó résztvevői pontosan mit is értetettek a szélsőséges csoport kifejezés alatt, például szerintük egyes hungarista szervezetek idetartoznak-e vagy sem, Dobson úgy reagált: ezt a megjelölést sem az ülésen, sem később nem definiálták. A hivatalvezető hangsúlyozta: se a katasztrófavédelemnek, se a BKV-nek se kapacitása, se kompetenciája, se jogi felhatalmazása nincs arra, hogy egyes munkatársainak a politikai kötődéseit vizsgálja, esetleg lehallgassa őket. Mire megjegyeztük: az idézett mondatból mindennek az ellenkezője is következhet. „Nem gyűjtünk azóta senkiről se információt, csak pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgának vetjük alá dolgozóinkat. Az a mondat badarság. Egyszerűen el lett cseszve a megfogalmazás, és aztán átment mindenkin.”
Át bizony: Bakondi Györgyön, György Istvánon és Vitézy Dávidon is.
