Politikai hírek

publikálva
1997/50. (12. 11.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Izrael: százmilliós sztrájkkár

Az izraeli Hisztradut szakszervezeti szövetség vezetője vasárnap bejelentette: elvi megállapodásra jutottak a kormánnyal a nyugdíjalapok reformjáról, így befejeződhetett a szerda óta tartó munkabeszüntetés, amely 700 ezer közalkalmazottat, az összes izraeli munkavállaló mintegy harmadát érintette, és napi mintegy 30 millió dollárjába került az államnak. A sztrájk célja az volt, hogy a szakszervezetek megegyezzenek a kormányzatot képviselő pénzügyminisztériummal a nyugdíjjogosultság, illetve a magánosítás kérdéseiben. Az általános munkabeszüntetés ideje alatt zárva tartottak a bankok, a repülőterek, a postahivatalok, és ritkították a tömegközlekedést is. Az amerikai külügyminiszter az izraeli miniszterelnököt időközben arra kérte: Izrael hajtson végre "mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt bizalomkeltő" csapatátcsoportosításokat a Jordán vidékén; Arafat palesztin vezetővel folytatott tárgyalásai során pedig arra szólított fel, hogy a palesztinok tegyenek többet az izraeli biztonsági igények kielégítése érdekében.

Kérdéses a népszavazás kiírása A parlament koalíciós többsége valószínűleg elutasítja az ellenzék által kezdeményezett referendumot a külföldiek földszerzésének megtiltásáról, mivel az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága alkotmányossági aggályok miatt nem támogatja a népszavazás kiírását. Az ellenzéki pártok bejelentették: ebben az esetben az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulnak. A népszavazás kiírása a törvényi szabályozás hiánya miatt is elmaradhat, ugyanis az Ab még 1993-ban felhívta a kormány figyelmét, hogy az 1989-es népszavazási törvény nincs összhangban az alkotmánnyal, és 1997. december 31-i hatállyal megsemmisítette az egész jogszabályt. A kormány a probléma orvoslására idén nyáron törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, azonban 51 ellenzéki képviselő előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, így idén (a testület állásfoglalásának megszületését megelőzően) már nem kerülhet sor a törvény elfogadására. Az MDF-es Balsai István és Sepsey Tamás ezért azt javasolja az Ab-nek, hogy 1998. március 31-ig maradjon érvényben a korábbi népszavazási törvény.

Szeged: kilakoltatás -ideiglenesen Házat kap a Szegedi Cigányok Demokratikus Közössége, hogy átmenetileg elhelyezze az öreg-rókusi városrész többnyire önkényes lakásfoglaló családjai közül azokat, akiket erre a városi önkormányzat egyik bizottsága alkalmasnak talált - értesült a Narancs a Roma Sajtóközponttól. Ideiglenes elhelyezést a mintegy száz család közül nyolc kaphat abban a nem túl jó állapotú, 120 ezer forint értékű ingatlanban, amelynek vételárát a cigányszervezet -a képviselőtestület jóváhagyása után - tíz év alatt, havi ezerforintos részletekben fizetné ki. Nem lehet tudni, mi lesz a többi kilakoltatott család sorsa; a most beköltözőkkel szemben pedig olyan -részben adatvédelmi aggályokat is felvető -alkalmassági követelményeket szabtak, mint hogy nem lehetnek önkényes lakásfoglalók, "képesek legyenek békében élni a környezetükkel", és ne folyjon ellenük rendőrségi eljárás.

Csehország: előrehozott választások? A jelenlegi cseh kabinet egyik tagja sem juthat pozícióhoz a leendő kormányban - jelentette ki Josef Lux, a cseh kereszténydemokraták vezetője azután, hogy Havel cseh államfő (képünkön) szóvivője útján vasárnap bejelentette: Luxot bízza meg a kormányalakítási tárgyalások lefolytatásával. Ennek ellenére nem biztos, hogy Lux -aki a most távozó kormány koalíciós miniszterelnök-helyetteseként gyakran bírálta a pártfinanszírozási botrány miatt most távozott kormányfőt -lesz a kormányfő. Havel elnök rádióbeszédében kijelentette, hogy az ország érdekében fontosnak tartja a parlamenti választások mielőbbi megtartását. A cseh kormányválság azután robbant ki, hogy (mint a Narancs is beszámolt róla) fény derült egy hét és fél millió koronás támogatásra, amely a vezető kormánypárt, a Polgári Demokrata Párt kasszájába folyt be.

Taposóaknák: betiltási egyezmény 212 állam képviselője, köztük Kovács László magyar külügyminiszter írta alá a gyalogsági taposóaknák betiltásáról szóló egyezményt a kanadai fővárosban. A szerződést aláíró államok vállalják, hogy nem gyártanak, raktároznak, szereznek be, illetve adnak el más országnak taposóaknákat. Az egyezményt nem írta alá az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Ukrajna sem. Az Egyesült Államok az Észak- és Dél-Korea között lerakott aknákat védelmi szempontból nélkülözhetetlennek tartja, ezért azt kívánta elérni, hogy ezt a területet az egyezmény ne érintse; ebbe a korlátozásba a szerződés jellegéből adódóan a többi aláíró nem ment bele. Oroszország arra hivatkozott, hogy csak akkor írja alá az egyezményt, ha talál a taposóaknákat kiváltó más megoldást. A taposóaknák betiltásáért életében sokat igyekezett tenni Diana walesi hercegnő; az erre a célra alakult amerikai-kanadai civil szervezet vezetője, Jody Williams pedig Nobel-békedíjat kapott idén. Az aknákból több milliót telepítettek a világon az évek során, és évente 25 ezer ember, többnyire gyanútlan civil válik az áldozatukká.

Szénbányák: veszélyben A szénbányászat összességében nyereséges, de további létszámcsökkentésre szükség lesz, néhány szénbánya bezárása elengedhetetlen - mondta a múlt héten az ipari minisztériumban tartott bányásznapi ünnepségen Fazakas Szabolcs ipari és kereskedelmi miniszter. Múlt szerdán a Tatabányai Brikettgyár 35 dolgozója sztrájkba lépett, mivel két hónapja nem kapnak fizetést. A cég április óta nem termelt, a béreket egy ideig a gyár gépeinek eladásából fedezték. A munkástanács célja, hogy jogszerűen felmondjanak a még mindig munkaviszonyban álló embereknek, és fizessék ki az elmaradt munkabéreket. Lyukóbányán a "legkeményebb nyomásgyakorló eszköz" alkalmazásától sem riad vissza a helyi bányászszakszervezet a több mint 3500 bányász munkahelyének megőrzése érdekében. Takács Tibor, a szakszervezet titkára elmondta: a BorsodChem Rt. - kanadai tőke bevonásával - saját, gáz alapú erőmű építését tervezi. Ezzel a legnagyobb felvásárlóját vesztené el Lyukóbánya, ami kérdésessé teszi az itt dolgozók foglalkoztatását. (Lásd még: 18-19. oldal.)

MÁV: nem múlt el a sztrájkveszély A Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) múlt heti ülésén két szakszervezettel megegyeztek a MÁV Rt. vezetői, a harmadik, a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) nem írta alá a megállapodást a jövő évi foglalkoztatási elképzelésekről. Dr. Bíró Tibor, a VSZ alelnöke a Narancsnak nyilatkozva elmondta: az egyes Szolgálati Főnökségeken létszámhiánnyal küszködnek, szabálytalan túlórákra kényszerülnek a dolgozók, ezért nem lehet a létszámot tovább csökkenteni. Az 1995-ös hároméves megállapodásban - amelyre a MÁV Rt. hivatkozik - nincs ilyen mérvű leépítés. (Az 1995-ös megállapodás alapján eddig több mint 7500 fővel csökkent a dolgozók száma; idén mintegy két és fél ezerrel kevesebb vasutast kíván foglalkoztatni a MÁV.) Azt a MÁV vezetősége is elismeri - folytatta Bíró -, hogy a reálbérek eltérően növekedtek, de ennek ellenére nem nyújtottak be részletes, differenciált béremelési ajánlatot. A VÉT legközelebb lapzártánk után, december 9-én ül össze, 10-én a VSZ választmányi ülést tart, itt - a 9-i eredmények figyelembevételével - döntenek az esetleges sztrájkról.

Dél-Korea: nemzetközi pénzügyi segítség 55 milliárd dolláros nemzetközi segítséget kap Dél-Korea a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), illetve a szervezeten keresztül más pénzügyi társaságoktól és államoktól - jelentette be az IMF vezérigazgatója. A szöuli kormány illetékesei szerint a vártnál keményebb feltételekkel kapták csak meg a hitelt; a dél-koreai sajtó az IMF követeléseit a nemzet megalázásának tartja, a szakszervezetek szerint pedig az ország elvesztette önállóságát. Az IMF vezérigazgatója, Michael Camdessus nemcsak a jelenlegi pénzügyminiszterrel íratta alá a megállapodást, hanem a közelgő elnökválasztás három legesélyesebb jelöltjével is. A szigorú gazdasági megszorítások folytán közel másfél millió munkahely (az összes tíz százaléka) szűnik meg. Szakértők szerint a hitelfelvételt szükségessé tévő dél-koreai pénzügyi válságot többek közt a bankrendszer gyengesége és a korrupció okozta.

MTV: médiatörvény-sértés? A Magyar Televízió (MTV) folyamatosan megsérti a reklámidő korlátozására vonatkozó, a médiatörvény által előírt tilalmat - állítja a Népszabadság, amely a birtokában lévő dokumentumok alapján tudni véli, hogy csak az elmúlt hónapban több mint száz esetben lépte túl az MTV ezt a korlátozást. A törvény szerint óránként 6 perc reklámot sugározhatna a televízió, de nem egy esetben még a kereskedelmi csatornák számára engedélyezett 12 perces limitet is túllépték. A lap számításai szerint az MTV öt és fél órával több reklámot sugárzott a lehetségesnél -ez megegyezik az összes eladott reklámidő ötödével, ami akár egymilliárd forint többletbevételt is jelenthet. Az MTV kuratóriuma eddig háromszor szólította fel a tévéelnököt a törvénysértő gyakorlat megszüntetésére. Peták István, elismerve a törvénysértést, a "tömeges hirdetői igényekkel" magyarázta a korlátozás túllépését.

Nem lesz kisebbségi képviselet? "A parlament saját tekintélyét járatja le, ha nem valósul meg a kisebbségek parlamenti képviselete a következő parlamenti ciklusban" - nyilatkozta a Narancsnak Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. "Azért is sajnálatos a kisebbségi képviselet elmaradása, mert a kisebbségi polgárok parlament iránti bizalmát negatívan befolyásolja" - tette hozzá annak kapcsán, hogy a házbizottság ülésén a parlamenti ellenzék elutasította a választójogi törvénynek a kisebbségi képviselet biztosítására irányuló módosítását. A kormány a múlt héten sürgősséggel terjesztette volna be az indítványt, amely korábban négypárti támogatást élvezett (az MDF és az MDNP nem támogatta). Az ellenzék ehhez nem járult hozzá, mert alaposabb vitát kívánt folytatni, végül teljesen elzárkózott a kétharmados törvénymódosítástól. Több hazai kisebbség már korábban is jelezte: ha ebben a ciklusban nem szavazzák meg a 13 nemzetiségnek egy-egy mandátumot biztosító javaslatot, nem zárkóznának el egy etnikai alapon szerveződő mozgalom vagy akár párt alapításától.

Morze

Leszavazta a magyar Országgyűlés annak a határozati javaslatnak a tárgysorozatba vételét, amelyet az SZDSZ vezető személyiségei nyújtottak be azzal a céllal, hogy a magyarországi cigánysággal szemben megnyilvánuló ellenséges előítéleteket, jogtalanságokat és diszkriminációt elítélje. Igent mondott a Fidesz és az MDNP; a nemmel szavazó, illetve tartózkodó MSZP részéről Gellért Kiss Gábor, a parlament emberi jogi bizottságának elnöke azzal érvelt, hogy "deklarációk helyett tettekre van szükség".

Egy lakóházra zuhant néhány másodperccel a felszállás után egy Antonov típusú szállítógép a szibériai Irkutszkban. Nem végleges adatok szerint 75 ember, köztük a gép teljes személyzete meghalt. A zuhanás előtt a gép mindkét bal oldali motorja leállt. A szállítórepülő rakománya két vadászgép volt. A repülőt néhány hete szervizelték utoljára, és tapasztalt pilóta vezette.

Oroszország egyoldalúan egyharmadával csökkenti nukleáris robbanótölteteinek számát - jelentette be Jelcin elnök. Szóvivője később a kijelentést "pontosítva" elmondta: az államfő pusztán javasolt valamit, amivel kapcsolatban Moszkva és Washington már tárgyalásokba kezdett.

Az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC), a Dél-afrikai Köztársaság kormányzó pártja nőszövetsége visszavonta Winnie Mandela jelölését az ANC elnöki székébe, mivel az asszonyt tizenhárom gyilkossággal és többrendbeli emberrablással vádolják. Nelson Mandela jelenlegi dél-afrikai elnök korábbi felesége az apartheid bűncselekmények kivizsgálására létrejött Igazságtételi és Megbékélési Bizottság elnevezésű társadalmi szervezet előtti meghallgatásán minden vádat tagadott. (Lásd még: 23-24. oldal.)

Élnek és egészségesek a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat októberben Csecsenföldön elrabolt munkatársai -állítja több napilap. A Külügyminisztérium a túszok érdekében elzárkózott minden további információadástól.

19 500 forint lesz a minimálbér januártól - így döntött a kormány azt követően, hogy erről az összegről megállapodás született az Érdekegyeztető Tanácsban. A legkisebb órabér 112,5 forint lesz. A kormány és a Nemzeti Bank közti egyeztetés után az MNB bejelentette: reálisnak tartja a jövő évi 12-13 százalékos inflációt.

Az adatvédelmi biztos felhívta azon adatkezelő állami hivatalok, társadalmi szervezetek és magáncégek figyelmét, amelyek eddig nem teljesítették az adatvédelmi törvény vonatkozó rendelkezését, hogy ha személyes adatokat kezelnek, jelentsék be az Adatvédelmi Nyilvántartásba. Ennek az a célja, hogy az állampolgárok tájékozódhassanak a róluk szóló nyilvántartások tartalmáról.

publikálva
1997/50. (12. 11.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra