Szlovákia: újabb magyar iskolaigazgatók leváltása Újabb magyar iskolaigazgatókat váltottak le Szlovákiában, ezúttal többek közt a dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű iskola igazgatóját. Az iskolában a múlt év végén kétnyelvű bizonyítványokat adtak ki a pedagógusok; ezért az osztályfőnököktől akkor megvonták a személyi pótlékot. Ladislav Povanc, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárója nem indokolta az igazgató visszahívását. Az új igazgatónő, Halász Anita kijelentette: "az iskola érdekében" fogadta el kinevezését, és nem lát összefüggést a korábbi és a mostani igazgatóleváltások között. Rövid időn belül további magyar iskolaigazgatókat váltottak le Nagyrőcén, valamint Búcsban és Bátorkeszin is, hasonló körülmények között, indoklás nélkül. Néhány helyen a szülők élőlánccal tiltakoztak a leváltások ellen.
A Hamasz bosszúval fenyeget Ha újabb merényleteket követnek el Izraelben, nem kezdődik meg az izraeli csapatok ciszjordániai kivonulásának második szakasza - jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő azután, hogy a Hamasz Izraelt tette felelőssé Mohieddín as-Saríf haláláért. A Hamasz pokolgépszakértőjét néhány nappal korábban gyilkolták meg. Ami Ajalon, az izraeli belbiztonsági szolgálat vezetője személyesen próbálta meggyőzni Jasszer Arafatot, hogy Izraelnek semmi köze a Hamasz-aktivista halálához, bár Izrael számon tartja, hogy a férfi több mint hetven izraeli haláláért felelős. A Hamasz nem ad hitelt Netanjahu szavainak, és közleményben jelentette be: "átfogó és változatos" támadások tervét dolgozták ki.
Brit bocsánatkérés a holocaust túlélőitől A brit kormány hivatalosan bocsánatot kért a holocaust túlélőitől és családjaiktól a háború után brit bankokban zárolt pénzek és értéktárgyak visszatartása miatt. Margaret Beckett kereskedelmi és ipari miniszter közölte azt is: Nagy-Britannia 25 ezer egyén és vállalat számára ígér kártérítést, akiknek, illetve amelyeknek javait a második világháború alatt lefoglalták, és nem szolgáltatták vissza; mai értéken körülbelül hatvanmillió fontos követelésről van szó. A brit kormány első lépésként kétmillió fontot tesz be az alapba, de a kompenzációnak nincs felső határa. A háború kitörésekor befagyasztott értékek nagy részét visszaszolgáltatták és főleg brit vállalatok kártérítésére fordították; mintegy harminchárommillió fontot -amelyet németektől, magyaroktól, románoktól és bolgároktól foglaltak le - tulajdonosaik csak akkor kaphattak vissza, ha igazolni tudták, hogy koncentrációs táborba hurcolták őket, és már nem élnek "ellenséges" területen. A volt szocialista országokban élők általában nem tudták teljesíteni ezeket a feltételeket. A brit levéltárakból azonosítható huszonötezer károsult nevét rövidesen az Interneten hozzák nyilvánosságra.
Kosovo: González autonómiát javasol Kosovónak ideiglenes jelleggel vissza kellene adni 1988 előtti autonómiáját, ezután kellene elkezdeni a tárgyalásokat a szerbek és az albánok között - véli Felipe González volt spanyol kormányfő, akit az EBESZ és az Európai Unió kosovói közvetítőnek javasolt. González szerint Kosovo autonómiájának átmeneti visszaállítása tenné lehetővé a tartomány végleges státusának kialakítását. Milosevic elnök legújabb javaslata alapján Szerbia polgárai népszavazáson fognak dönteni, elfogadják-e külföldi közvetítők bekapcsolását a kosovói probléma megoldásába. Milosevic azzal érvel, hogy mivel a nyugati propaganda állítása szerint a szerb vezetés a nép érdekei ellen cselekszik, ki kell kérni a nép véleményét. A kezdeményezést támogatásáról biztosította Milan Milutinovic szerbiai elnök és a kormánykoalíció. Az albánok bojkottálni fogják a népszavazást - jelentette be Fehmi Agani, a Kosovói Demokratikus Szövetség alelnöke; az Albán Nemzeti Egységpárt szerint pedig az albánoknak akkor kellene népszavazást tartaniuk, ha a világ elismerné a szerb népszavazás eredményét. Javier Solana, a NATO főtitkára szerint a javaslat nem más, mint időhúzó manőver, amely növeli a konfliktus esélyét. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyébként fegyverembargó bevezetéséről döntött Jugoszláviával szemben.
Irak: nem találtak vegyi fegyvereket Az ENSZ-szakértőkből és külföldi megfigyelőkből álló ellenőrzőcsoport tagjai nem találtak arra utaló jeleket, hogy az iraki elnök, Szaddám Huszein valamelyik palotájában tömegpusztító fegyvereket tárolnának - nyilatkozta Papp József, a bagdadi magyar nagykövetség munkatársa, aki tagja volt annak a csoportnak, amely a hét elnöki palotát ellenőrizte. A tömegpusztító fegyvereket vagy az azok előállításához szükséges eszközöket megfigyelő rendszer tovább működik majd, és a későbbiekben az lesz a feladata, hogy megalapozza vagy kizárja annak gyanúját, hogy Irak ilyen fegyverekkel rendelkezik -tette hozzá. A szakértői csoport most készíti jelentését; az ebben foglaltaktól teszi függővé az ENSZ, hogy a vizsgálatokat milyen irányban folytassák. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtti beszámolójában Richard Butler, a szakértői bizottság vezetője kijelentette: Irak azon állítása, amely szerint nem gyártott ideggázt tartalmazó fegyvereket, nem volt meggyőző az ENSZ számára, de Irak ettől függetlenül késznek tűnik együttműködni az ENSZ-szel.
Folytatódó Tocsik-per Liszkai Péter vezető jogász utasítására került be Tocsik Márta (képünkön) neve és tanácsadói foglalkoztatása az ÁPV Rt. igazgatósági ülésének jegyzőkönyvébe - állította Horváth Zsolt, az ÁPV Rt. jogásza a Szokai-Tocsik-ügy tárgyalásának múlt heti fordulóján. Az 1996. január 17-i ülés előtt - Horváth Zsolt szerint - Liszkai Péter egy cetlit adott át Horváthnak, ezen Tocsik Márta neve szerepelt, és egy 12 milliárd forintos összeg. Liszkai utasította a jogászt: az egy héttel korábbi ülésen készített előterjesztésbe vegye bele Tocsik nevét és az összeget, de Horváth - elmondása szerint - erre nem volt hajlandó, mert aggályosnak tartotta, hogy ekkora értékű ügyben pályáztatás nélkül bízzanak meg valakit. Kételkedett a jogásznő referenciáiban is. A Fővárosi Bíróságon tartott meghallgatáson kiderült az is, hogy az ÁPV Rt. jogi igazgatósága rendszeresen alkalmazott külső jogászokat, akik fix összegért, bruttó 300 ezer forintért dolgoztak, és nem kaptak százalékot a megtakarítások után.
Északír békefolyamat: akadályok Egy héttel az északír tárgyalások sikeres lezárására szabott határidő előtt sem a brit, sem az ír kormány nem volt képes előrelépni, ráadásul néhány órával a londoni brit-ír csúcs után merényletkísérletet hiúsított meg az ír rendőrség: a Dun Laoghaire-i kompkikötőben egy 300 kilogramm robbanóanyagot tartalmazó pokolgépet találtak egy gépkocsiban, amely egy Nagy-Britanniába induló hajóra várakozott. Megfigyelők szerint a robbanószerkezetet nem a - tavaly nyáron meghirdetett fegyverszünetét érvényben tartó - IRA, hanem annak egy ága, a fanatikusan britgyűlölő Continuity IRA helyezte el. Ugyanakkor brit titkosszolgálati források szerint az IRA a tűzszünet felülvizsgálására készül. Tony Blair brit miniszterelnök és Bertie Ahern, a jobboldali konzervatív ír kormánykoalíció vezetője találkozójuk után csak egy szűkszavú nyilatkozatot adtak ki, amely szerint "további munkát igényel" a rendezési formula kidolgozása. A legnagyobb problémát azok a testületek jelentik, amelyek a jövőben a brit fennhatóságú, protestáns többségű Észak-Írország és a katolikus Ír Köztársaság határán átnyúlva politikai hidat alkotnának az ír sziget két része között.
Nem hallgathatók le a mobilok A "pásztázó rendszer" nem létezik, a titkosszolgálatok tehát ilyet nem is vehettek - nyilatkozta Nikolits István (képünkön), a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a Népszavának a mobiltelefonok lehallgatásával kapcsolatban. Hozzátette: a Máté László szocialista képviselő nevével fémjelzett cégekkel a titkosszolgálatok semmiféle üzleti kapcsolatban nem állnak. Nikolits nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a rádiótelefonokat mikortól hallgathatja majd le a titkosszolgálat. A kormány ugyanis elhalasztotta a mobiltelefonok lehallgathatósága érdekében készülő jogszabálytervezet kiadását; a halasztást Kuncze Gábor belügyminiszter kérte. Ha a jogszabályt a kormány elfogadja, és életbe lép, azután még egy év a türelmi idő, ami egyebek mellett lehetőséget ad a szolgáltatókkal folytatott tárgyalások befejezésére is. A kabinet úgy határozott: a lehallgató berendezéseket a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál helyeznék el. Nikolits hangsúlyozta: a készülő rendelet összhangban van az eddigi jogi szabályozással és azt egészíti ki; a tervezet szerint a lehallgathatóság feltételeit a szolgáltatóknak kell megteremteniük.
Morze
Nemzeti Biztonsági Hatóság néven rövidesen új hivatalt állít fel a kormány; a hatóság a Belügy- és a Honvédelmi Minisztérium, valamint a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter alá tartozik majd. Létrehozására azért van szükség, mert a NATO-tagállamoknak meg kell felelniük bizonyos speciális követelményeknek a biztonsági ellenőrzések, a titokvédelem és a nemzetbiztonsági szempontból meghatározó ipari létesítmények biztonságának tekintetében.
Rudolf Schustert, Kassa főpolgármesterét választották a Szlovákiában újonnan alakult Polgári Egyetértés Pártjának (PEP) elnökévé. A párt egyik alapítója, a volt külügyminiszter, Pavol Hamzík nem zárta ki, hogy a PEP esetleg kormánykoalíciót alakítana a Szlovák Demokratikus Koalícióval és a Magyar Koalícióval.
Irán és Irak megegyezésre jutott az összes fogoly cseréjéről. A legtöbb katona a két ország 1980 és 1988 közötti háborújában esett fogságba. Eddig 162 iráni és 2300 iraki fogoly nyerte vissza szabadságát. Irán hat- és tízezer közöttire becsüli Irak által foglyul ejtett katonáinak számát, Irak szerint pedig Irán még mintegy húszezer iraki katonát tart fogva. 1990-ben 39 ezer hadifoglyot szabadon engedtek.
A ciprusi válság rendezésének ügyében közvetítő amerikai megbízott, Richard Holbrooke befejezte tárgyalásait; a helyi görög és török közösség vezetőivel folytatott megbeszélései után nem sikerült eredményeket elérnie. Holbrooke szerint minden függőben lévő kérdés terítékre került. Az Egyesült Államok jelezte: nem folytatja a közvetítést, ha a következő, májusi forduló sem vezet eredményre.
Tüntetést tartott a Fidesz budapesti székháza előtt a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája: azért vonultak a párt székháza elé, mert szerintük a Fidesz változtatott eddigi álláspontján, és hosszú távon is fenntartaná a sorkatonaságot; jelezték ugyanakkor: a tüntetés nem a Fidesz, hanem a hadkötelezettség ellen irányul. Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke szerint pártjának a hadkötelezettség tekintetében tíz éve változatlan az álláspontja, és hosszú távon a megszüntetést támogatják.
Hatályba lépett a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közötti megállapodás a magyarországi katolikus egyház közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról. Ez azonban csak formalitás, mert a tavaly júniusban aláírt megállapodás az Országgyűlés tavaly decemberi megerősítése nyomán már jó ideje kifejti hatását az egyházfinanszírozás különböző területein.
