Politikai hírek

publikálva
1998/51. (12. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Csecsenföld: gyilkosságok és túszszabadítás

Négy Csecsenföldön fogva tartott külföldi túszt öltek meg csecsen emberrablók; Darren Hickey, Rudolf Petschi, Peter Kennedy brit és Stanley Shaw új-zélandi mérnökök egy telefontársaság alkalmazottaiként mobiltelefon-rendszert szereltek Csecsenföldön, amikor október 3-án fegyveresek rabolták el őket. A csecsen elnök szerint egy sikertelen túszmentő akció után fejezték le foglyaikat a túszejtők. Aszlan Maszhadov "újabb barbár cselekménynek" minősítette a gyilkosságokat. Néhány nappal később az orosz belügyi erők sikerrel szabadították ki fogságából Vincent Cochetelt, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának misszióvezetőjét, aki 1998 januárja óta volt csecsen emberrablók fogságában.

Átalakuló érdekegyeztetés? A kormány tervei szerint megszűnne a jelenleg háromoldalú érdekegyeztetés -jelentette be Fónagy János, a Gazdasági Minisztérium államtitkára. Ehelyett a gazdasági kérdések megvitatására véleménynyilvánítási és konzultációs fórum alakulna, a munka világával kapcsolatos egyeztetés a munkáltatók és a munkavállalók között zajlana; a kabinet szándékai szerint erősítené az ágazati egyeztetést. A kormány tervezete az Érdekegyeztető Tanács működésének végét jelentheti -összegezte az államtitkár.

NATO-beavatkozás Kosovóban: "agresszió" "Jugoszlávia a NATO esetleges kosovói intervencióját agressziónak fogja tekinteni" - jelentette ki Milosevic elnök egy amerikai lapnak adott interjújában. A jugoszláv elnök elutasította a Kosovóra vonatkozó amerikai tervezetet, és kijelentette: Kosovo sohasem kaphat akkora autonómiát, mint amekkorát a kommunista Jugoszláviában élvezett, az albánok legfeljebb önkormányzattal rendelkezhetnek. A kosovói albánok "jó emberek" -mondta -, vezetőik azonban "nácik". Ha a NATO-katonák Kosovo területére lépnek, azt Jugoszlávia agressziónak fogja tekinteni, és hadserege ennek megfelelően lép fel.

Magyar Hírlap: nem eladó Jürg Marquard, a Magyar Hírlap Rt. tulajdonosa nem kívánja eladni a kormánynak a Magyar Hírlapot - derült ki azután, hogy Orbán Viktor a kormányfői rezidencián tárgyalást folytatott a lap tulajdonosával. "Abban vagyok érdekelt, hogy erősítsem kiadói jelenlétemet Magyarországon. Szívügyemnek tartom ugyanis, hogy olyan kiadványokat kínáljak, amelyek politikai és kulturális értelemben teljesen függetlenek és pártok felett állók" -reagált a kormány vételi ajánlatára Jürg Marquard. "A kormány programjában ígéretet tett arra, hogy megakadályozza a véleménymonopóliumok kialakulását a magyar sajtóban. Időlegesen ez a pozitív diszkrimináció megengedhető" -jelentette ki Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. Stumpf kiemelte: a Magyar Hírlap megvásárlásának az lenne a célja, hogy jobb árat lehessen elérni a Postabank sajtóportfóliójának eladásakor. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. több hónapja dolgozik a Postabank holdingjának átalakításán.

Clinton: alkotmányos felelősségre vonás Az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága négy pont alapján kezdeményezi Bill Clinton amerikai elnök alkotmányos felelősségre vonását, ami - elvileg - az elnök leváltásához is vezethet. (A szenátusban azonban, amely a végső döntést hozza majd meg, nincs meg az ehhez szükséges kétharmados többség.) A rebublikánus többségű bizottság elvetette azt a demokrata javaslatot, hogy Clintont csupán a kongresszus részesítse megrovásban. Az első vádpont szerint Clinton eskü alatt hamisan vallott a Monica Lewinskyval folytatott viszonyáról, a második cikkely szerint Clinton a Paula Jones-ügyben írásban és szóban is hamis vallomást tett; a harmadik és negyedik pont szerint az elnök akadályozta az igazságszolgáltatás menetét, illetve visszaélt hivatali hatalmával, amikor leplezni próbálta viszonyát.

Orbán: EU-tagság 2002-ben Bár egyetlen konkrét döntést sem hoztak az Európai Unió állam- és kormányfői bécsi csúcsértekezletükön, Orbán Viktor kormányfő kijelentette: a bővítés szempontjából áttörés legfeljebb a márciusi rendkívüli EU-csúcson várható. Magyarország 2002-ben jelöli meg a belépés időpontját, már csak azért is, hogy magának határidőt szabjon a felkészülésre -mondta a miniszterelnök. Orbán hozzátette: kedvét szegheti a belépésre vágyó országoknak, ha az EU politikusai távoli időpontokat emlegetnek a csatlakozással kapcsolatban.

Pinochet házi őrizetben Megkezdődött a Londonban őrizetbe vett egykori chilei diktátor, Augusto Pinochet Spanyolország által kért kiadatásának elbírálása egy londoni bíróságon, miután a brit belügyminiszter is úgy döntött: a volt chilei államfő alávethető a kiadatási eljárásnak. Spanyolországban emberiség elleni bűntettekkel vádolják az exdiktátort, aki a meghallgatáson megjelent ugyan, az ellene felhozott vádak jogosságát és a londoni bíróság illetékességét azonban nem ismerte el. Chilében eközben válságtanácskozást tartottak, s a fegyveres erők főparancsnoka harcosabb fellépésre szólította fel Eduardo Frei köztársasági elnököt Pinochet tábornok védelmében.

Morze

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata elfogadásának ötvenedik évfordulóján több hazai jogvédő szervezet megfogalmazta: Magyarországon elsősorban a kisebbségi jogok szenvednek csorbát. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szerint Magyarország "ötven évvel maradt el" az emberi jogoktól. Magyarországot az elmúlt négy évben hét esetben marasztalta el a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság.

Az SZDSZ indítványozza, hogy az adórendőrségről szóló törvény végszavazása előtt az Országgyűlés kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Az előzetes kontroll ideje alatt tisztázódhatnak a Simicska Lajos APEH-elnök elleni vádak is - érvelt Hack Péter, a párt ügyvivője.

Az MSZP nem támogatja a NATO-csatlakozáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítást. Keleti György (MSZP), a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke ugyanakkor bejelentette: az MSZP frakciója megszavazza azt a két törvényjavaslatot, amely elengedhetetlen a NATO-csatlakozáshoz.

A titkosszolgálatok összevonását tervezi a kormány, amely szerint felesleges négy titkosszolgálat fenntartása Magyarországon. Az átalakításhoz kétharmados parlamenti többség kell, de a szocialisták máris bejelentették: ellenzik a javaslatot, mert az túl nagy hatalomkoncentrációhoz vezetne.

A bukaresti táblabíróság helyt adott az ellenzéki Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) keresetének: e szerint a magyar és német nyelven oktató multikulturális egyetem alapításának megindításáról hozott kormányrendelet ellentétes az oktatási törvénnyel és az alkotmánnyal, ezért a bíróság megsemmisítette azt.

Dietmar Clodo német közgazdászt 3 évi börtönre ítélték és kiutasították Magyarországról abban a pénzhamisítási perben, amelynek ő volt a nyolcadrendű vádlottja. A Clodo nevével szintén kapcsolatba hozott robbantások ügyében tovább folynak a vizsgálatok.

publikálva
1998/51. (12. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra