Távozik Fabiny Tamás az evangélikus egyház éléről

  • narancs.hu
  • 2024. november 22.

Belpol

Szemerei János a Magyarországi Evangélikus Egyház új elnök-püspöke.

Megalakult a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) XII. zsinata, Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke lett az evangélikus egyház új elnök-püspöke - közölte az evangélikus egyház pénteken az MTI-vel.

Szemerei János Fabiny Tamást váltja a tisztségben.

A Budapesten, az egyház Üllői úti székházában zajló kétnapos, szombaton záruló ülésen a hatvanöt fős testület saját tagjai közül lelkészi elnöknek Lázárné Skorka Katalint, nem lelkészi elnöknek Ittzés Andrást választotta. A lelkészi alelnök Gerlai Pál, a nem lelkészi alelnök Dobrovolni Máté lett.

A zsinat hatáskörébe tartozik az országos elnökség megválasztása is. Az országos felügyelői tisztségre, immár negyedik alkalommal, Prőhle Gergelyt választotta a zsinat. Az elnök-püspök helyettese Kondor Péter, a Déli Egyházkerület püspöke, az országos felügyelő helyettese Mészáros Tamás, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület felügyelője lett.

Az ülésszak hátralévő részében megválasztják az országos ügyészt, az országos számvevőszéki elnököt és az országos számvevőszék tagjait, az országos bizottságok elnökeit, az egyházi bíróság tagjait és jegyzőit, a zsinati bizottságok elnökeit, a zsinat jegyzőit, az országos jelölőbizottsági tagokat és a zsinati bizottságok tagjait.

Az elnök-püspöki tisztségről leköszönő Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke 2017 novemberétől vezette az evangélikus egyházat, és mivel idén februárban elérte a nyugdíjkorhatárt, az újabb ciklusra nem vállalta a jelölést az elnök-püspöki pozícióra. Fabiny Tamás olyan, Magyarországon merő szokatlan dolgokkal hívta fel magára, mint

Ezzel együtt alighanem a NER-rel kapcsolatban is igaz lesz, amit Fabiny a Kádár-rendszer kapcsán mondott: „Be kell látnunk, hogy az elmúlt rendszer lebontásában az egyházak nem jeleskedtek”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.