A tavalyi utolsó ülésnapon az Országgyűlés néhány ellenszavazat és tartózkodás mellett nagy többséggel megszavazta az országos népszavazást elrendelő határozatokat, így rövidesen voksolhatunk a kórházi napidíjról, a vizitdíjról és a felsőoktatásban bevezetett fejlesztési részhozzájárulásról. Egy rövid jogorvoslati közjáték után - melynek eredménye előre borítékolható - a köztársasági elnök dönt a referendumok időpontjáról, tehát a tavaszi szezonban, leghamarabb márciusban indulhat a kampány. Ám ez csak
a kezdet
Bár a patikaliberalizációs kérdést a legnagyobb ellenzéki párt egyelőre elfektette - az Alkotmánybíróság (AB) kedvező döntése ellenére sem gyűjti az aláírásokat -, nem zárható ki, hogy a kórház-privatizációt megakadályozni hivatott kezdeményezés és a földkérdés alkotmányossági próbája után a Fidesz aktivistái ismét beindulnak, és ősszel akár újból szavazhatunk. Szintén az AB előtt van Kálmán László nyelvész két "ellenkérdése" - a gyógyszerárusításra vonatkozó kezdeményezése december 10-én már szabad utat kapott -, és ismét előkerült a kettős állampolgárság ügye, miközben az egészségbiztosítási reform ellenzői is a néphez fordulnának. A szocialisták azt ígérték, hogy februárban az Országgyűlésben újból nekifutnak a köztisztasági csomagnak, ám kétharmados törvényekről lévén szó, biztosra vehető az újbóli kudarc - tavaly kétszer is elbukott a javaslatuk. Ebben az esetben a miniszterelnök válthatja be fenyegetését, s az "istenadta nép" elé viheti a pártfinanszírozás, illetve a főállású képviselőség ügyét (lásd: Akarja-e ön Fedák Sárit, Magyar Narancs, 2007. október 18.). Mivel a kérdéseket parlamenti frakció nyújtotta be, nem kell aláírásokat gyűjteni, ezért gyorsabb az átfutás, ám a szocialisták kezdeményezése már nem érheti utol a Fidesz referendumát.
A szellemet még 2006 őszén Orbán Viktor engedte ki a palackból: pártja október 23-i ünnepi rendezvényén bejelentette: a kabinet "népellenes" politikáját megakadályozandó a kereszténydemokraták vezetőjével, Semjén Zsolttal hét kérdésben referendumot kezdeményez. A vizit- és a tandíj eltörlése, a kórház-privatizáció és patikaliberalizáció leállítása mellett a Fidesz azt szerette volna elérni, hogy törvény szabályozza a kormányfő és miniszterei "speciális, objektív felelősségét" (azaz szankcionálják a költségvetési hiány túllépését), a nyugdíjasok ismét a régi feltételekkel vállalhassanak munkát, továbbá vissza kívánta állítani a családi gazdálkodók 2002-ben megszüntetett földvásárlási előjogát is. Az Országos Választási Bizottság (OVB) novemberi határozatát követően mind a hét kezdeményezést megtámadták, így a kérdések az AB elé kerültek, amely 2007. március 8-i döntésében a képzési hozzájárulásról és a vizitdíjról szóló kérdést visszautalta az OVB-hez. Míg a kórházakkal, gyógyszerárusítással kapcsolatos felvetést és a földkérdést a bírák átengedték, az "objektív felelősségre", illetve nyugdíjasokra vonatkozó kezdeményezést alkotmányellenesnek találták (lásd: Urnák népe , Magyar Narancs, 2007. március 15.).
A Fidesz akkor még abban reménykedett, hogy 2007 tavaszán, legkésőbb őszén urnákhoz szólíthatja a szavazókat, ám a referendum lebonyolításának feltételeit szabályozó 1998-as törvény számos jogorvoslati szűrőt épített be a rendszerbe, így az aláírásgyűjtő ívek hitelesítése elhúzódott. A késlekedésért a párt az OVB-t hibáztatta: azt állították, hogy a testület az időhúzással a kormány érdekeit szolgálja, ezért az elnök lemondását követelték. Valójában a bizottság nincs alárendelve az AB-nak - miként Halmai Gábor, az OVB elnökhelyettese fogalmazott: "nem pecsétnyomó szervezet" -, nem köteles a döntéseit "végrehajtani". Miután a bizottság újabb alkotmányossági érveket talált (büdzsébe ütközés, burkolt alkotmánymódosítás), március 29-én visszadobta a képzési hozzájárulásra vonatkozó kérdést. Ám a Fidesz sem hajolt meg az AB akarata előtt: a márciusi határozat megállapításait figyelembe véve átírta a vizitdíjas felvetést, majd külön beterjesztett egy, a kórházi napidíjra vonatkozó kérdést is. A párt jogászai az utóbbit már úgy fogalmazták meg ("a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen" a díjat fizetni), hogy az OVB ne hivatkozhasson az aktuális költségvetési törvényre - ennek ellenére a testület április 11-én elmeszelte a két kezdeményezést.
Az alkotmánybírák továbbra sem fogadták el a választási bizottság érveit, de közvetett módon elismerték, hogy a népszavazási törvény hiányosságai miatt fennáll a burkolt alkotmánymódosítás veszélye (részletesen lásd: Burkolt önkritika, Magyar Narancs, 2007. május 24.). Végül engedve a nyomásnak az OVB június 25-i ülésén
hitelesítette
a Fidesz tandíjas, vizit- és kórházi napidíjas kezdeményezését, de a tanácskozást követően kiadott közleményében leszögezte: továbbra sem ért egyet az AB határozataival (lásd: "Tényleg veszélyes precedens", Magyar Narancs, 2007. július 5.). Pár héttel később egy másik súlyos törvényi hiányosságra is fény derült. Mivel be akarta várni a vizitdíjas csomagot, a föld, a kórház és patika kérdésében a párt nem gyűjtött aláírásokat, így július 9-én lejárt a három ív védettsége. A kezdeményezés megújításakor, a határidő lejártakor viszont az OVB-hez egy magánszemély is bejelentkezett, és három "ellenkérdést" nyújtott be (Kálmán László nyelvész adatait később az OVB fideszes delegáltja szivárogtatta ki). Mivel az ide vágó jogszabályok nem ismerik az időbeni elsőbbség fogalmát, a Fidesz és Kálmán kérdései is szavazásra bocsáthatók (a népszavazási törvény alkotmánysértő hiányosságairól lásd Abszurd mulasztás című keretes írásunkat). Amennyiben mindkét változat eredményesen és győztesen szerepel a voksoláson, elvileg az Országgyűlés két egymással ellentétes törvény meghozatalára kényszerül (lásd: Túlkínálat, Magyar Narancs, 2007. július 26.). De nem csak a nyelvész kérdései okozhatnak fejfájást a képviselőknek. Tavaly a Magyarok Világszövetsége újból nekifutott a kettős állampolgársági referendumnak, ám a kezdeményezés most nem nyerte el a "szociális népszavazásra" készülődő ellenzéki párt támogatását - ennek ellenére nem zárható ki, hogy a szélsőjobboldali körökben népszerű szervezet összeszedi a szignókat. Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke a Fidesszel ellentétben, Kálmánhoz hasonlóan a földhasználóknak adna elővásárlási jogot. Részben ütik egymást a "köztisztasági" kezdeményezések is: az OVB október 24-én a Fidesz nyolc kérdéséből hármat, az MSZP húsz felvetéséből ötöt átengedett. Versenyben van továbbá Albert Zsolt magánszemély kezdeményezése, aki az üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítási rendszer kiépítéséről szavaztatná meg a népet, de a modellváltást előkészítő törvény december 17-i elfogadása után Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság vezetője és a jogszabálytervezet ellen sztrájkokkal tiltakozó Liga szakszervezet is referendumot kezdeményezett (a népszavazási dömpingről lásd Hajrá, magyarok! című keretes írásunkat).
Miután az Alkotmánybíróság tavaly október 15-én másodszor is átengedte a vizitdíjas csomagot, a Fidesz aktivistái házról házra járva egy hétvége alatt összegyűjtötték - kérdésenként 330 ezret - a szükséges számú aláírást (lásd: Rohannának a népszavazásba, Magyar Narancs, 2007. október 23.). Október 24-én a párt leadta az íveket az OVB-nek, az Országos Választási Iroda (OVI), illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) pedig nekilátott a számlálásnak. A Fidesz a december 5-ig tartó időszakban többször rátámadt az OVI-ra, azt állítva, hogy már befejezték a műveletet, ám direkt húzzák az időt, nem hirdetik ki az eredményt. A KEKKH vezetője ezzel szemben azt állította, hogy a hivatal munkatársai éjt nappallá téve dolgoztak (állítólag 10 milliós túlóradíjat fizettek ki a munkatársaknak), hogy tartani tudják a 45 napos határidőt. Hiába végeztek idő előtt egyik vagy másik ívvel, megerősítésre, ellenőrzésre volt szükség, hiszen tévedés esetén tételesen meg kellett volna számolni a szignókat (az eredményt ötszázalékos mintavételen alapuló statisztikai módszerrel állapították meg). A pártot sürgette az idő, az ellenzéki politikusok attól tartottak, hogy a kérdések csak februárban kerülnek a parlament elé, a referendum pedig nyárra húzódik, amikor a nyaraló választókat igen nehéz az urnák elé vinni.
Az OVB december 5-én hitelesítette az aláírásokat, de a határozatot megtámadták a Legfelsőbb Bíróságon (LB). Egy ügyvéd szóvá tette, hogy az aláírásokat jogellenesen szerzett adatbázisok alapján gyűjtötték, és tételes ellenőrzést követelt. A kifogásokat az LB elutasította, így az utolsó parlamenti napon a képviselők elé került az elrendelő határozatok szövege. A Fidesz
aggodalma alaptalan
volt, az MSZP és az SZDSZ hetekkel előre jelezte, hogy megszavazza a referendumot, a kabinet pedig december 12-én bejelentette: 4,5 milliárdot különített el a voksolás költségeire. Mivel a Fidesz a patikaügyet jegelte, Kálmán sem kezdte el az aláírásgyűjtést ebben a kérdésben, a kórház-privatizációs és a földkérdés pedig még az AB döntésére vár, így csak a vizitdíjas csomag került december 17-én a Ház elé.
Ám alighogy elfogadták a képviselők a három határozatot, azokat azonnal "felnyomták" az AB-nál. "Ez egy speciális törvényességi vizsgálat, a bírák azt nézik, hogy a határozat megfelel-e a törvényi kellékeknek" - mondta a Narancsnak Sereg András, a testület szóvivője. Mint megtudtuk, összesen hét indítvány érkezett, de nincs nóvum bennük: a megfogalmazott kifogásokat a testület már korábban megvitatta és elvetette. Az AB döntése tehát borítékolható, így február elején Sólyom László elé kerülnek a kérdések. Az elnök két hétig mérlegelhet, hogy hányadikára tűzze ki a szavazás időpontját. Ez lehet a kihirdetéstől számított 43. vagy a 90. napon - mivel a minimum másfél hónapos kampányt biztosítani kell. Leghamarabb tehát március végén, április elején voksolhatunk.
Abszurd mulasztásAz AB május 15-i határozatában megállapította: a törvényhozó mulasztásos alkotmánysértést követett el, amikor nem tisztázta, hogy meddig kötelezi az ügydöntő népszavazás eredménye az Országgyűlést, és ugyanabban a kérdésben mennyi ideig nem lehet újabb népszavazást kiírni; a mulasztás pótlására az év végéig adott időt a Háznak. Furcsa, hogy míg november végén a bírák a kettős állampolgársággal és a kórház-privatizációval kapcsolatos népszavazási kezdeményezés tárgyalását (ezekről a kérdésekről 2004. december 5-én már volt szavazás) 2008. június 15-ig felfüggesztették - annak reményében, hogy az adott időpontig az Országgyűlés megalkotja a kötőerőre vonatkozó szabályokat -, december 10-én a Fidesz és Kálmán patikaliberalizációs kérdéseit átengedték. Pedig hat nappal a kérdés mérlegelése előtt az AB a versengő népszavazási kezdeményezések esetkörében is mulasztásos alkotmánysértést állapított meg - márciusig adva időt a parlamentnek a hézag betömésére. Az év végén a kabinet alkotmánymódosítással kívánta megoldani a népszavazási kötőerővel és a moratóriummal összefüggő problémákat. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium javaslata szerint két évig kötelezte volna az Országgyűlést az ügydöntő népszavazás eredménye, ám ezt a felvetést a parlament december 10-én leszavazta. Végül Deutsch-Für Tamás (Fidesz) benyújtott egy olyan módosító indítványt, amely a népszavazási törvény kiegészítésével oldotta meg a kérdést: ennek alapján három évig kötelező a parlamentre az eredményes ügydöntő referendum eredménye, és szintén három évig nem lehet ugyanabban a kérdésben újabb népszavazást kiírni. |
Hajrá, magyarok!A népszavazás intézményének devalválódását mutatja, hogy akadt olyan magánszemély, aki augusztusban újra benyújtotta a választási bizottsághoz a Fidesz korábban átengedett kérdéseit. Bár a legnagyobb ellenzéki párt időközben összegyűjtötte az aláírásokat, és megszületett az országgyűlési határozat is, mivel az OVB-döntés pillanatában (szeptember 12.) a Fidesz-kérdések még nem élveztek védettséget, az AB kénytelen volt napirendre tűzni a bizottság határozatát támadó indítványokat. A választási bizottsághoz tavaly 424 népszavazási kezdeményezés futott be. A testület 366 népszavazási kezdeményezést tárgyalt meg, 58 kérdés még elbírálásra vár. Ebből 46-ot hitelesített (ez a szám tartalmazza az AB elrendelte új eljárásban hitelesített kérdéseket is), 320 hitelesítését viszont megtagadta. Az AB-hoz 2007-ben 267 olyan indítvány érkezett, amely az OVB valamelyik referendumhatározatát támadta; a taláros testület tavaly hatvan döntést hozott. A bírák idei első munkanapjait is a népszavazási ügyek töltik ki: hétfőn-kedden nyolc OVB-határozatot vizsgáltak meg. |
