Az esélyegyenlőség napján, május 5-én indította el integrált oktatási programja kampányát az Oktatási Minisztérium (OM). A televíziós hirdetések nem előítéleteket akarnak megváltoztatni, hanem azt hangsúlyozzák, hogy minden gyereknek ugyanolyan színvonalú oktatáshoz van joga.
n "Megismertük egymást és barátok lettünk" - így szól az OM esélyegyenlőség kampányának a jelmondata. A másfél hónapig futó társadalmi célú hirdetés felvételei két olyan általános iskolában készültek, ahol romák és nem romák eredményesen tanulnak együtt. A Rottenbiller utcai Elő-tér Művészeti és Általános Iskolában, illetve a csobánkai általános iskolában forgatott képek szerint a gyerekek bőrszíntől függetlenül jól érzik magukat együtt.
A Macrosolid Media által készített hirdetés azt a véleményt igyekszik erősíteni, ami a Tárkinak az OM által készíttetett felméréséből is kiderül. A vizsgálat során több mint 2100 szülőt és 460 pedagógust kérdeztek meg: minden gyerek számára biztosítani kell-e, hogy tehetsége és képessége szerint a legjobb iskoláztatást kapja. A kérdésre válaszolók 97 százaléka - ezen belül a pedagógusok 98 százaléka - válaszolt igennel. A megkérdezettek 69 százaléka azzal is egyetértett, hogy a különböző nemzetiségi-etnikai csoportokhoz tartozó gyerekeket nem szabad iskolás korban szétválasztani egymástól, mert akkor felnőttként ellenséget látnak a másikban.
A Tárki kutatása szerint az integrált oktatást a válaszadók 48 százaléka tartja helyesnek. A pedagógusok is közel hasonló arányban feleltek igennel, amit úgy is értelmezhetünk, hogy a tanárok csaknem fele jónak tartja a roma és a nem roma gyerekek közös osztályokban való oktatását. Bernáthné Mohácsi Viktória, az OM hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős miniszteri biztosa szerint ezt a számot ugyanakkor úgy is interpretálhatjuk, hogy a pedagógusok fele nem akarja a tehetségtelenebb, hátrányos helyzetű gyerekeket tanítani.
A minisztérium Roma Integrációs Programjának az a célja, hogy
egyenlő esélyeket biztosítson
a gyerekeknek, függetlenül családi, szociális és etnikai hátterüktől. A legfőbb cél a leszakadók társadalmi integrációja, amihez az oktatás az egyik legfőbb eszköz. A program hivatkozik egy szociológiai kutatásra (lásd keretes anyagunkat), amely szerint 2000-ben 700-nál több elkülönített cigány osztály működött az általános iskolák normál tagozatán, és ezek több mint felében csökkentett tananyag szerint oktatták, oktatják a gyerekeket. A szegregáció oka nagyon gyakran a roma gyerekek fogyatékossá minősítése - mintegy ötödük jár gyógypedagógiai intézménybe, osztályba, míg a nem roma általános iskolásoknak csak 2 százaléka.
Az integrációs program egyik legfontosabb eleme az a 300 millió forintos pályázati pénzalap, amit 50 pályázó iskola között osztanak szét. Ezek lesznek az úgynevezett bázisiskolák, amelyek a január elseje óta létező országos oktatási integrációs hálózat kulcsintézményei. A miniszteri biztos kvázi háttérintézményeként működő hálózat feladata az integrációs projekt kezelése: a fejlesztési programjukat önállóan kidolgozó általános iskolákat összefogja és segíti, például oktatási programcsomag közzétételével, információk eljuttatásával, interaktív honlap működtetésével. Emellett regionális és kistérségi koordinátorokat neveznek ki, akik fenntartják a kapcsolatot a bázisiskolák, a hozzájuk kötődő iskolák és a központ között. Szőke Judit programigazgató, a Józsefvárosi Tanoda volt igazgatónője szerint "nem mi fogjuk itt Pesten kitalálni, hogy az adott település általános iskolája hogyan hódíthatja vissza a nem roma tanulókat, és hogyan válhat vonzóbbá. És nem is a bázisiskoláktól kell megtanulni mindent, hanem a hálózatba önkéntesen bekapcsolódó iskolák egymástól fognak tanulni."
A lényeg az, hogy a támogatást elnyert iskolák a társadalmi összetétel szempontjából heterogén osztályokat alakítsanak ki, amelyekben minden diák megfelelő ütemben haladhat. Ehhez
szeptembertől kétfajta oktatási támogatást
lehet felhasználni: az egyik a képességkibontakoztató felkészítés normatívája, ami gyerekenként 17 ezer forint, a másik az integrációs felkészítésért járó kiegészítő normatíva, ami 51 ezer forint/tanuló. Mindkettőt önkormányzatok igényelhetik a hátrányos helyzetű gyerekek után, akiknek fejlődését az iskola a szülővel együtt legalább háromhavonta értékeli. A képességkibontakoztató és az integrált felkészítéskor előírás, hogy az a többi tanuló oktatásával együtt (tehát integráltan) történjék.
Az integrációs normatíva igénylésének szigorú feltételei vannak: csak akkor vehető igénybe, ha az intézményben a hátrányos helyzetűek aránya nem magasabb 80 százaléknál. Olyan település tehát nem kaphat támogatást, ahol van egy elitiskola, mellette pedig egy cigány iskola. Az integrációs normatíva igénylése (júliusi határidővel) feltétele annak, hogy egy iskola betölthesse a bázisintézmény szerepet: azaz a támogatások egymást igyekeznek erősíteni, sőt egyéb forrás is felhasználható az integrált oktatás bevezetésére: a PHARE idén 2,5 millió euróval támogatja a programot, és további 4 millió euróval a roma közösségi házakat. A fejlesztést beindító iskolák így a közösségi házak segítségét is igénybe vehetik, ahol tanodajellegű, tanórán kívüli felkészítő oktatás zajlik.
Arra a felvetésre, hogy a pedagógusok valóban támogatják-e az integrált oktatást, Szőke Judit azt felelte: a szakma valószínűleg igen, az viszont más kérdés, hogy az iskolák hogyan döntenek. Az iskola ugyanis szolgáltat; ki kell szolgálnia a nem cigány származású szülőket is, akikben (a felmérések adatainak ellenére) még mindig sok az ellenérzés a romákkal szemben. Mohácsi Viktória erre azt mondta: az előítéletek megváltoztatása nem célja sem az esélyegyenlőség kampánynak, sem az integrációs programnak. "Nem akarom megváltoztatni az emberek érzéseit, és rövid távú kampányokkal nem is lehet. A legjobb tréning a törvény, ami kimondja, hogy ha nyíltan cigányozol az utcán, törvénybe ütköző cselekedetet hajtottál végre, és pénzbírságot fizethetsz utána. És mondjuk ott még nem tartunk a büntetések kiszabásánál, de én akár letöltendő szabadságvesztést is el tudnék képzelni az ilyen diszkriminatív viselkedésért."
Az integrációs felkészítés újdonsága a korábbi felzárkóztató programokhoz képest az, hogy tartalmi előírás is van mögötte: a hetekben áll össze az a pedagógiai programcsomag, ami a gyerekek hatékony együttnevelésének az elemeit tartalmazza. E módszertani gyűjteményt az OM megbízásából a Független Pedagógiai Intézet kezdte összeállítani, és az Integrációs Hálózat szakértőket kért fel ennek kiteljesítésére. Szőke Judit elmondta: a cél az, hogy "igényesebb, modernebb, gyerekközpontúbb pedagógiát vezessenek be az iskolák, és minél inkább igyekezzenek kilépni az elszigeteltségből: az integrációs normatívát igénybe vevők kötelesek például együttműködni a helyi óvodával, a szociális szférával és persze a szülőkkel is." Azt az általános nézetet, hogy a cigány gyerekeknek speciális oktatásra van szükségük az eltérő szociokulturális háttér miatt, a miniszteri biztos asszony és a programigazgató-nő is hangsúlyosan visszautasította. Szőke Judit szerint annyira elharapózott az a felfogás, miszerint a roma diákok speciális igényűek, hogy ő inkább teljesen visszautasít mindenféle speciális módszertant: "A körvonalazódó roma pedagógia annyira misztifikálja a problémát, hogy pedagógiai eszközökkel már-már kezelhetetlenné teszi. Eltereli a figyelmet azoknak a felelősségéről, akiknek tennivalójuk lenne a romák és más hátrányos helyzetű gyerekek oktatása terén" - magyarázta Szőke Judit. Hozzátette:
olyan, hogy "cigányspecifikus", nincsen;
sokféle kulturális csoport, szociális helyzet van a cigányok körében is. Ugyanígy vélekedik Mohácsi Viktória is, aki szerint azok az "ufoisztikus megközelítések", miszerint a cigány gyerekek nem tudnak 45 percet végigülni a padban, tehát másfajta oktatásra van szükségük, az előítéletes gondolkodást terjesztik. "Ha ezt mondják, nyilván nem fogják azt gondolni, hogy a cigány gyerek integrálható. Határozottan visszautasítom, hogy nekik a más kulturális háttér miatt másfajta oktatásban kellene részesülniük" - mondta a Narancsnak a miniszteri biztos. Szerinte a roma gyerekeknek sokkal inkább szükséges a cigány nyelv ismerete és a cigány identitástudat. "A cigány gyerek nem azért cigány ma, mert helyén van az identitása, hanem mert a nem cigányok rámondják, hogy az. A magyar roma közösségek többsége identitás szempontból beteg, ezért is kell egy programot kitalálni nekik. De ne a nem roma pedagógus mondja el a gyerekemnek, hogy milyen cigánynak lenni, hiszen ő nem tudja."
Farkas Eszter
(A társadalmi célú hirdetést itt lehet megnézni: http://www.macrosolid.hu/video/esely.wmv)
ElkülönítésCigány gyerekek az általános iskolában című, 2002-ben megjelent könyv szerint ez egy öngerjesztő folyamat: a pedagógusok egyre kevésbé hajlandóak a megnövekedett cigány létszámú iskolákban tanítani, így az oktatás színvonala csökken. Ezután még több szülő íratja át a gyermekét máshová, nem mellesleg a jobb anyagi helyzetű cigány családok is. Az erős cigány többségű iskolák létrejöttének egyik következménye tehát a pedagógusok kontraszelekciója (ilyen iskolában nem ritka a képesítés nélküli tanító) és a csökkentett tananyag bevezetése.
Az iskolák közötti szegregáció mellett létezik az iskolán belüli elkülönítés is. Ott, ahol sok a cigány az iskolában, nagy a szülői nyomás a különböző funkciójú párhuzamos osztályok létrehozására. Ahogy az Oktatáskutató Intézet kiadványában olvasható, "létrejönnek a magasabb társadalmi osztályok gyerekeinek magasabb színvonalú oktatást" nyújtó osztályok és azok, amelyeket elsősorban a cigány gyerekek elkülönítésére hoznak létre, de ide kerülnek az iskolázatlan, alacsony státusú nem cigány családok gyerekei is. A kiadvány egy 178 iskolában végzett kutatás alapján megbecsülte, hogy mekkorák a különbségek. Erre a becslésre hivatkozik az OM is: e szerint körülbelül 770 homogén cigány osztály volt 2000-ben, mintegy 9000 cigány tanulóval. Ez azt jelentené, hogy az összes általános iskolás 10 százalékát kitevő cigány általános iskolások bő egyharmada homogén cigány osztályban tanul. Ezek az úgynevezett felzárkóztató, más néven kis létszámú és kisegítő, azaz speciális tantervű osztályok - régen ez utóbbit fogyatékos osztálynak nevezték. Az integrációs program legfőbb célja az, hogy ez az elkülönítés megszűnjön, hiszen Mohácsi Viktória szerint az eléggé valószínűtlen, hogy "majdnem minden roma ember hülye gyereket hozzon a világra".
Szerves keverés
A reklámkampány zenéje a Romano Trip című albumról való, amire az OM egyik munkatársa a Magyar Narancs március 20-i számában megjelent kritika alapján figyelt fel, és a tévéhirdetést készítő produkciós céget a kiadóhoz irányította. A Romano Drom előző albumának remixét a Murphy Music Media ezután ingyen bocsátotta a minisztérium rendelkezésére. Emil Biljarski, az album gyártásvezetője és a közreműködő dj elmondta: számukra ez azért is fontos, mert a hagyományokat így lehet továbbvinni. "Jó, hogy vannak táncházak és újra publikálnak archív felvételeket, meg vannak zenekarok, amelyek változatlan formában adják elő a 100-200 éve létrehozott zenéket, viszont szerintem ha csak ezen az úton haladunk tovább, egy idő után ezek az értékek kihalnak. Nem lehet elvárni, hogy a mai tizenöt éveseket, akik egészen más világban élnek, megérintse az autentikus népzene. Viszont ha nemcsak mechanikusan vesszük át a múlt értékeit, hanem hozzátesszük a saját ötleteinket, akkor van egy folytonosság, és így a népzene szervesen kapcsolódik a mai zenéhez."
Az idén megjelent album dalai egyébként már szerepeltek a karácsony előtt indult Vesd le az előítéleteidet szlogenű kampányban, a Nyócker című sorozatban, a Megálló című magyar filmben, és öt szám hallható lesz a szeptemberben kijövő Mix című filmben. Emellett rangos külföldi folyóiratokban írtak róla, és olyan zenekarok is jelezték a kiadónál, hogy szívesen feldolgoznának cigány népzenét, mint az Asian Dub Foundation vagy a Transglobal Underground. A nemzetközi együttműködés mellett formálódik egy magyar zenekar is, amelyben a Romano Drom két tagja és dj-k játszanának együtt. Biljarski szerint "az otthoni remixelés csak az első lépés volt, de az igazi feladat az lenne, hogy szervesen összehozzuk a két zenei világot". Megjegyezte: a zenekar lassan alakul, "mert nem szeretnénk úgy csinálni, hogy mi összerakjuk az alapokat, ti meg, ahogy cigányoknak illik, énekeljetek rá".
