Veszélyben a Tahitótfalu környéki erdők?

Sámán, ne építgessé’ mán

Belpol

A Dunakanyarban „szabadparkot” létesítene többek között sámánelvonulások, dobszakkörök céljára egy vállalkozó. A telek Natura 2000-es területen van. A beruházás legnagyobb ellenzője a szintén helyi érdekeltséggel rendelkező Császy Zsolt, a hajdani Sukoró-ügy egyik szereplője.

A tervezett beruházás helyszíne egy 27 hektáros külterületi ingatlan (23 hektár erdő, 4 hektár rét), amely a Duna–Ipoly Nemzeti Park határvonalával is érintkezik. A tulajdoni lap szerint néhány éve vásárolták meg a területet, és hogy valami készül, annak már korábban is voltak jelei: bevitték a területre az áramot, a Tahitótfalu felől erre vezető nyomvonalat kitisztították és járhatóvá tették.

Az első információk 2021-ben jutottak el lapunkhoz. Akkor kiderítettük, hogy az „útépítésről” a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzetet kihasználva a polgármester egy személyben határozott; a felek egy településfejlesztési szerződés keretében megállapodtak, hogy a tulajdonos saját költségén az út jogi határai közé eső fákat, bokrokat kivágja, annak használható részét az önkormányzatnak átadja, valamint zúzott köves útalapot és gázlót épít. Az ingatlanon „ligetesítést” (fa­ritkítást) is végeztek, amit a Pest Megyei Kormányhivatal lapunknak is megerősített. Az egyik ingatlantulajdonos ügyvezetésével céget is alapítottak, amely többek között ingatlanok bérbeadásával, üzemeltetésével, kezelésével is foglalkozik (bővebben lásd: Natura 2000-es területen való építkezéstől tartanak Tahitótfaluban, magyarnarancs.hu, 2021. augusztus 7.). Sajtos Sándor polgármester és a vállalkozó nem válaszolt akkori megkeresésünkre, pedig a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) szerint Natura 2000-es területeken kizárólag erdő-, gyep- és vízgazdálkodási tevékenység folytatható, az építési szabályok nem teszik lehetővé nagyobb beruházás megvalósítását, például épületek felhúzását.

Vendégfellépő Mexikóból

Az idén újra megkeresték a Narancsot azzal, hogy házhelyek kialakítása kezdődött meg a területen. Forrásunk névvel is vállalta, hogy aggályosnak tartja a beruházást. Császy Zsoltnak a 1930-as évek óta élnek rokonai a községben, édesanyja a 70-es években vásárolt ott nyaralót, ő pedig még a kétezres évek közepén vett egy telket, ahol egy időben juhokat tartott, de lova is volt. Az ingatlan a szóban forgó naturás terület szomszédságában található, ezért a saját szemével látja a változásokat, bizonyos hivatalos ügyekről értesítést is kap. (Császy neve az emlékezetes Sukoró-ügy miatt lehet ismerős sokaknak – erről lásd keretes anyagunkat.)

A területnek van egy Facebook-oldala is Csillagvirág Szabadpark néven. A közösségi oldalon található képek tanúsága szerint a helyszínen kisebb-nagyobb rendezvényeket szerveztek doboló, íjazó, ostort csattogtató, tábortűz körül ülő, zenélő fiatalok részvételével. Júliusban egy mexikói sámán is ellátogatott oda, hogy dohány- és kakaószertartást tartson. Az oldalon azt írják, hogy a park folyamatos fejlődés alatt áll, egyelőre „központi közösségi épület, nyári konyha, helyben található természetes anyagokból készülő épületek, műhelyek, veteményes kert, gyümölcsös, állattartásra alkalmas gazdasági épületek, izzasztó kunyhó, meditáló helyek” vannak épülőben. Jelenleg is hirdetnek december 21-ére egy eseményt a 22 óra 47 perckor esedékes téli napfordulóra, hogy szertüzet gyújtva köszöntsék „az újjászülető fényt”. A rendezvényre a beharangozó szerint egy sámánnő is ellátogat, a résztvevőktől pedig azt kérik, vigyenek magukkal dobot, csörgőt, ételt-italt, valamint meleg ruhát.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk