Íme az Orbán-tanácsadó Szőcs Géza újabb innovációja, a feltalálás-lélektan

Belpol

A 2015-ös milánói világkiállításra készült sámándob alakú magyar pavilon szellemi atyja, Szőcs Géza a pavilonos állami céget átmentette a válságon, és ma már Valor Hungariae Zrt. néven az innováció zászlóshajóját igyekszik kifaragni belőle. Kevés látható eredménnyel, ám annál több veszteséggel.

A Szőcs Géza miniszterelnöki megbízottsága idején eszkábált sámándob-pavilon alighanem az ezredforduló utáni Magyarország leg­elbaltázottabb épülete.

A Szőcs vezette állami cég, a milánói szereplést a dilettantizmus és a korrupció csúcsra járatásával emlékezetessé tevő Carpathia Kft. a Dialóg Filmstúdió Vállalat (DFV) jogörököse, az 1994. március 31-én alakult DFV pedig a rendszerváltás előtti, szerfölött érdemdús Dialóg örököse volt.

Hogy a vállalat hogyan került Szőcshöz, és miért, arról csak találgatni lehet, de nyilván nem független attól a ténytől, hogy a 2012 nyarától végelszámolás alatt lévő filmes cég éppen akkor volt eltűnőben, amikor Szőcs előbb kulturális államtitkárként, majd 2012 júniusában történt lemondása után a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (Manda) irányítójaként a filmes szakma átszervezésén ügyködött.

Új néven

A Dialóg végelszámolási eljárását 2013. december 5-én megszüntették, majd másnap a vállalatot átnevezték Carpathia Kft.-re (egészen pontosan Carpathia Nemzeti Kreatív Gazdaságfejlesztő és Innovációs Kft.-re), valamint a székhelyét és a tevékenységi körét is megváltoztatták.

A Carpathia tevékenysége a milánói fiaskó körül meglehetősen nagy nyilvánosságot kapott (bár azt megelőzően is volt már némi aktivitásuk: a méltán elfelejtett Együtt Szaval a Nemzet program megvalósításában is részt vettek). A kétes hírnév is szerepet játszhatott abban, hogy a kft. vezetése röviddel az expo vége után ismét névváltoztatás mellett döntött, s 2016. január 14-től Kárpát-Alpok Zrt.-ként folytatták; lényegében tovább bajlódtak a sámándobbal, más érdemi tevékenységet nemigen fejtettek ki egészen 2017. nyár végéig, amikor is új megbízatást kaptak a kormánytól.

Magyar ablakok

A 2017. augusztus 14-én kihirdetett 1510/2017. számú kormányhatározat szerint az Orbán-kormány a találmányokat értékesítő tevékenységhez, illetve azzal szoros összefüggésben az „Ablak Magyarországra” program levezényléséhez látta meg az ideális partnert a Kárpát-Alpok Zrt.-ben, s rögtön tele is pumpálta adófizetői forintokkal a veszteséges céget.

Géza és az Opus Magnum

Géza és az Opus Magnum

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Persze, az állami hátszél hiányára addig sem panaszkodhatott a kft., hiszen nemcsak a milánói expo költségvetése szabadult el totálisan, de a levezető gyakorlatok is katasztrofálisra sikerültek. Az expo büdzséje, amit Szőcs menet közben 5-6 milliárdra saccolt, valójában valahol 8-9 milliárd körül állt meg. Azaz nem állt meg, és éppen ez mutatta meg az egész történet rettenetes pénznyelő kapacitását.

Az alkotók által eredetileg 500 milliósra tervezett kivitelezési költség megnégyszereződött, ami azonban fordított arányban állt a minőséggel; olyannyira, hogy végül az egyébként is vállalhatatlan módon kiválasztott pavilonterv minden alkotója elhatárolódott az elkészült munkától, Sárkány Sándor pedig később gyakorlatilag az idegösszeomlás szélén nyilatkozott a HírTv-nek, szégyenteljes átverésnek minősítve az ő művével hitelesíteni próbált mutyisorozatot. A pavilon lebontása és hazaszállítása, valamint hazai elhelyezése pedig gyakorlatilag bohózatba fulladt.

Szabad ég alatt

A régi ügy, tehát a sámándob kezelése, illetve az új feladat, a magyar innováció nemzetközi képviselete egyszerre jelentkezett a következő hónapokban. És rögtön látható volt, hogy a Szőcs vezette team melyiket látja a korábbi fiaskóból kivezető menekülő útnak. A sámándob-pavilont, illetve annak a maradványait, amiket hazaszállítottak, lepasszolták a karcagi önkormányzatnak, amely máig képtelen bármit is kezdeni vele.

false

 

Fotó: MTI

A roncsok továbbra is a szabad ég alatt hevernek egy karcagi telepen, a pavilon leendő helyének előkészítése pedig még mindig nem fejeződött be. Telefonon elértük a tereprendezést 300 milliós közbeszerzésben elnyerő Maxicargo Kft.-t, hogy a június 30-án lejáró határidő fényében érdeklődjünk a munka állásáról, de csak annyit közöltek, nincs kész a terület, és a határidőt – igaz, egyelőre nem nyilvánosan – meghosszabbították.

Nem csoda tehát, hogy a következő névváltoztatással Szőcsék az ellenkező irányba indultak el: a Kárpát-Alpokból 2018 januárjában (december 20-ig visszamenőleges hatállyal) Valor Hungariae Zrt. lett (amelyben idén márciustól Szőcs Géza az igazgatóság elnöke), s miközben a nemzeti vagyonkezelő tőkeleszállítással igyekezett az akkorra már milliárdos nagyságrendű veszteséget valahogy eltüntetni, Szőcsék már az újabb feladatra kapott 400 millió forintból álmodtak nagyot.

Nehéz álmok

400 millióból azonban nem csupán a nemzetközi innováció, de akár csak a hazai NER-hétköznapok kontextusában sem biztos, hogy könnyű az álmokat megvalósítani.

Hogy mennyire gondolta komolyan a kormány a Valor küldetését, talán jelzi, hogy a szintén a nemzeti vagyonkezelő finanszírozta Kárpát Medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. másfél tucat fiatal íróvá és költővé képzésére ennek a többszörösét kapta meg. Nem véletlen tehát, hogy Szőcs némi borúlátással nyilatkozott a megújult cég lehetőségeiről a Magyar Nemzetnek: „Vizsga előtt állunk, egy évünk van, hogy felépítsük a rendszert, ha kiderül, hogy működésképtelen, vagy mások jobban csinálják, akkor vége ennek a kísérletnek.”

Márpedig ezt a vizsgát nagyon nem szeretnék elbukni; legalábbis az első Valor-találkozó egyfajta IQ-seregszemleként igyekezett pozicionálni magát. Ám a budapesti Hotel Presidentben megrendezett Magyar feltalálók világértekezlete kevéssé érte el a közönség és a szakma ingerküszöbét. Nyilván nem is könnyű úgy, hogy nem világos a rendezvény célja, amit Szőcs elnöki és Dominek Dalma Lilla vezérigazgatói beszéde is bizonyított, minthogy annyit tudtak mondani: jó találkozni és jó beszélgetni, úgyhogy kedves tudósok, beszélgessetek. (Domineket idén márciusban a Nemzetgazdasági Minisztérium veterán államtitkára, Lepsényi István váltotta a Valor vezérigazgatói székében havi 1,9 milliós fizetésért.)

Ennél valamivel ihletettebb hangot ütött meg a találkozó katalógusában szereplő szövegek egy része, különösen a bevezető, amelyben olyan fordulatok olvashatók, mint hogy: „Ha a Valor Hungariae Zrt. létezett volna már a 19. század végén, akkor most nem Ferdinánd Zeppelint ünnepelné a tudomány, hanem a kormányozható léghajó feltalálóját, a Balaton partján született Schwartz Dávidot”. Vagy: „Mint minden (lég)hajónak, a felfedezőnek is fedélzetre, árbockosárra és horgonyra van szüksége, hiszen távoli tengerekre csak így juthat el – akárcsak Nógrád Jódaquája a Fülöp-szigetekre – lassan, gyöngyöket fejlesztve.” Illetve hosszan beszél a szerző (Szabó Csaba, a kiadvány szerkesztője) a feltalálás-lélektanról, ami, ha megszületik – mondja –, „borítékoltan (sic!) önálló sikertudomány(ág) lesz”.

A feltalálás-lélektan egyelőre még nem létező tudománya Szőcsöt is nagyon érdekli, hiszen a Valor fő céljaként azt tűzte ki, hogy a mai magyar feltalálóknak ne kelljen olyan kálváriát bejárniuk, mint nagy elődeiknek, a Bolyaiaknak vagy Semmelweis Ignácnak.

Nyilván azért is kénytelen ilyen eszmefuttatásokba bonyolódni Szőcs, mert konkrétabb dolgokról nemigen tud beszámolni. A 2017-es megbízatás teljesítése, hogy „Magyar Ablakokat” nyissanak külföldön, nem hasít túl erősen. A Valor Hungariae projektoldalán (ahol egyébként a milánói pavilon is saját teljesítményként szerepel – igaz, a link egy régi pdf-re mutat) mindössze három ilyen ablakról szerezhetünk tudomást, s azok közül is kettő, ráadásul a két fontosabb, a kínai „ablakok” még a Valor Kft. előtti (Kárpát-Alpok-féle) időben nyíltak meg 2016-ban és 2017-ben, s csak a szczeczinit tudják tavalyi eredményként prezentálni.

Telefonon elértük Faller Jenőt, a Valor Hungariae Zrt. vezérigazgató-helyettesét, aki arról számolt be, hogy a 2019 márciusában végbement tisztújítás után a Valor is új irányvonalat követ, de hogy mi lenne ez, azt nem árulta el. A korábban a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány alatt külügyi államtitkárként is dolgozó volt szófiai nagykövet, akinek neve a 2010-es évek elején több, a külügyet érintő ingatlanpanamával kapcsolatban is felmerült, leszögezte, minden eredményük fent van a honlapon, s példaként kiemelte az Epowers elektromos kerékpárok és a flAVATAR (ez valamiféle anyag, amitől a vele kezelt növények a sötétben világítani kezdenek) sikerét.

Szőcs kitüntetést vesz át

Szőcs kitüntetést vesz át

Fotó: MTI

Amikor felhívtuk a figyelmét, hogy ezek már a korábbi katalógusukban is szerepeltek, a beszélgetés félbeszakítását helyezte kilátásba, és azt ajánlotta, hogy inkább írásban tegyük fel a további kérdéseinket. Miután ezt megtettük, Benyhe Istvántól, a Valor „stratégiai menedzserétől” kaptunk választ (Benyhe nevére a cég saját honlapja nem ad ki találatot). Tőle a zrt. stratégiájáról a következőt tudtuk meg: „A hasznosítható találmányok piaci képviselete elsősorban nem a VALOR hatásköre. A VALOR – noha profitorientált vállalkozás – azt tekinti elsődleges feladatának, hogy az ötletből termék legyen és a termék legyen sikeres a piacon is.”

Ugyanakkor, mivel a Valor Hungariae „egészen mostanig saját keretekkel, eszközökkel és forrásokkal, tehát lehetőségekkel csak igen szűkösen rendelkezett, együttműködése a szóban forgó cégekkel, vagyis ezek innovációinak támogatása csak igen szerény léptékben valósulhatott meg”. Vagyis, ha jól értjük, mindeddig se az innovációk piacra juttatása, se az innovációkat felmutató cégek támogatása nem valósult meg, miközben a Valor Hungariae profitorientált vállalatként pozicionálja magát, több százmilliós állami támogatással.

Tülekedés a selyemúton

Jellemző amúgy, hogy egyik kínai „magyar ablak” sem a Valor önálló projektje, hiszen mind a fucsoui, mind a xiameni „ablak” a kínai–magyar vegyes vállalatként működő Morgan Star Group érdekeltségébe tartozik. Pontosabban az ő ingatlanjaikról van szó, amelyekben a Valor Hungariae csak egyfajta közvetítői státuszban lép fel. És ahhoz is közvetlenül a Morgan Star Groupnak volt köze, hogy Magyarországot meghívták az első Kínai Nemzetközi Import Expóra Shanghajba, ahol maga Orbán Viktor nyitotta meg a magyar pavilont.

A Morgan Star Group központja Budapesten van, hiszen a cég küldetése a hivatalos kínai „Egy övezet, egy út”, vagyis az új selyem­út-projekt kelet-közép-európai képviselete. (A projektről bővebben lásd: Kína, a nagyhatalom I–II., Magyar Narancs, 2019. május 30. és június 6.) A céget irányító Steve Guo meglehetősen aktív az államközi kapcsolatok terén: írt alá már kétoldalú megállapodást a Debreceni Egyetemmel és az Óbudai Egyetemmel is, és nem mellesleg Hoppál Pétertől kapott egy Pro Cultura Hungarica-díjat még 2015-ben. Megkeresésünkre az egyetemközi projektekről azt tudtuk meg, hogy a Morgan Star Group kisrepülőgyártó üzemágához kívánnak Debrecenben pilótaképzést indítani.

De nemcsak az ablaknyitásokkal áll ilyen fele­más módon a Valor Hungariae, hanem az ezekben az „üzlethelyiségekben” képviselni kívánt magyar szellemi termékekkel is. Ahogy nem egészen világos, hogy a Magyar Ablakokban a Valor szervezi-e a kínai kapcsolatokat, vagy a kínaiak vezérlik a Valoron keresztül a maguk érdekeit, úgy nem egyértelmű a viszony a magyar innovációk és a Valor között sem.

A katalógusban szereplő termékek és eljárások – az említett e-bike-tól és éjjel világító virágoktól az exoskeletonig vagy a vörösiszap hasznosításáig – cégmegjelölés nélkül sorjáznak egy-egy oldalas általános leírással, ami abszolút használhatatlanná és meglehetősen komolytalanná is teszi a kiadványt. Talán az sem véletlen, hogy az utóbbi idők legnagyobb innovációs sikereként tálalt Teqball (a pingpong és a lábtenisz keveréke egy domború asztalon) már nincs is benne a válogatásban. Korábban pedig a Valor is a magáénak érezte a sportszer sikerét, de a termék, úgy tűnik, levált róla.

false

Ami nem is csoda, hiszen többek között olyan érdeklődők jelentkeztek iránta, mint a Morgan Star Group. A kínai–magyar vállalat érdeklődésünkre közölte, hogy ők képviselik a Teqballt és a flAVATAR-t is a kínai piacon, és közvetlen kapcsolatban állnak a gyártókkal, vagyis nem a Valor Hungariae közvetítésével igyekeznek a távol-keleti óriáspiacra bejuttatni a termékeket. Benyhe István a Valor részéről pedig úgy fogalmazott, hogy ezek „a Morgan Star által kiemelt figyelemben részesített magyar innovációk” kerültek át „hosszabb-rövidebb időre a KALP (Kárpát-Alpok Zrt. – K. D.), illetve a Valor portfóliójába”. Nem a Valor juttatta ki tehát Kínába az innovációkat, hanem mintegy utánuk ment, és „hosszabb-rövidebb időre” beállt mögéjük.

A kérdés nem egyszerűen az, hogy a Valor Hungariae végül is mire használja pontosan az államtól kapott százmilliókat, hanem az, hogy mi a szerepe ebben az egész innovációs ügyletben, amelyben olyan új hazai szereplők jelentek meg az elmúlt hónapokban, mint a Hiventures – szintén állami tulajdonú, az MFB-csoporthoz tartozó – kockázatitőke-társaság. A Hiventures több mint 50 milliárdos kerettel rendelkezik, és mindössze néhány hét alatt kiszórt 10 milliárdot a hazai start-up szcénában. Június 26-án ugyan aláírtak egy közös nyilatkozatot a Hiventures és a Valor Hungariae vezetői, de az nem kérdés, hogy melyik cég van közülük erősebb pozícióban.

Figyelmébe ajánljuk

Ellopták a hőgyészi kastély fölül a tetőt

Az egykor Ghaith Pharaonhoz tartozó kastély tetején jelenleg befolyik a víz, miután valakik lelopták a tetőről a rézborításokat. A kastély céges tulajdon, a kézbesítési megbízott elérhetetlen, az önkormányzat csak annyit tehet, hogy közpénzen fóliát tetet fel a további állagromlás megelőzésére, de ez nem feladatuk.