Egy Veress Gabriella ügyfélköréhez tartozó békéscsabai férfi 2011. április elején családjával és barátaival kiugrott a katalán fővárosba, hogy megnézzék a Barcelona csapatát. A mérkőzésen a Barça 3:1-re győzött, hazafelé tartva neve mellőzéséhez ragaszkodó beszélgetőtársunk telefonon kapott értesítést arról egy ismerősétől, hogy "Gabi öngyilkos lett, és meg is halt".
2010 elején a beavatottak szűk körében kezdett terjedni a hír, hogy az Allianz Bank miskolci fiókjának egyik ügynökénél, Veress Gabriellánál VIP-számlán nagyon jó hozamot lehet elérni: évi 35, az idő előrehaladtával 50, 75 és végül 135 százalékos kamatot. Mindez sokak fantáziáját meglódította, kikapcsolva a józan ítélőképességet: nehéz magyarázatot találni, hogy a többségében kvalifikált, akár több tízmilliós fölös pénzzel rendelkező vállalkozók, orvosok, intézményvezetők, művészek hogyan hihettek az irreálisan nagy kamat ígéretének. Főként, hogy egyrészt a jegybanki alapkamat 6 százalék volt akkoriban, másrészt az elmúlt két évtized produkált néhány elrettentő példát: Tribuszerné, Kulcsár-ügy, ingatlanszövetkezetek - Pilis Invest, Baumag, Globex-ügy. Ennek ellenére a klasszikus piramisjáték minden elemét felmutató csalássorozat gyorsan terjedt. A Miskolc melletti Felsőzsolcán élő Veress Gabriella ügyfélköre több száz fős volt, és majdnem a fél országra kiterjedt. A károsultakkal történt beszélgetések során kirajzolódott, hogy Miskolc és környéke mellett Debrecenben, Nyíregyházán, Kecskeméten, a fővárosban és Pest megyében, valamint Békéscsabán és a Balaton-felvidéken voltak Veress Gabriellának ügyfélcsoportjai. A pórul járt emberek közül senki nem vállalta a nevét, ám közülük néhányan úgy nyilatkoztak: információik szerint a piramisjáték szervezőjének segítői voltak. Nevezzük őket közvetítőknek; úgy tudjuk, ők nem csupán felhajtották a potenciális ügyfeleket, de hozták és vitték a pénzt, s munkájukért 10 százalékos jutalékot kaptak. Betétbefektetési megbízásként vették át a pénzt, nevük átvevőként szerepelt ezeken a hivatalos vagy hivatalosnak tűnő iratokon, amelyeket aláírásukkal erősítettek meg. Ezeknek az összegeknek Veress Gabriellához kellett (volna) eljutniuk.
Ezt a közvetítői, egyben jutalékos szerepet azonban - mások mellett - egy hírbe hozott békéscsabai férfi (aki egyben ügyfél és utóbb károsult is) volt, tagadta. Ügyvédje, Vízkeleti Krisztián a Narancsnak "teljesen biztosnak" mondta, hogy a Veress-féle piramisjátékban károsult tizenhárom békéscsabai ügyfele között egy sincs, aki pluszpénzért hajtott volna fel kuncsaftokat.
Virtuális kamat
A károsultakkal és képviselőikkel folytatott beszélgetések során annyi világosnak látszik, hogy 2010-ben és 2011 első három hónapjában a hatalmas hozamra ígért beszedett pénz összege 1,2- 1,5 milliárd forint körül volt. A piramisjátékok "szabályai" szerint a befizetők első körben valóban a beígért nagy kamattal kapták visz-sza a pénzt. Vagy egy számlán a korábban mondott fantasztikus kamattal jóváírták az összegeket - ámbár utólag kiderült: csak virtuálisan. Több károsult szerint Veress Gabriella azt közölte velük: kiemelt ügyfelekké úgy válhatnak, ha legalább 12 millió forintot vagy ennek megfelelő eurót fizetnek be. Ezt többen megtették. Kézbe vehettünk olyan befizetést igazoló számlákat, amiken 16 és 20 millió forint vagy több tízezer euró szerepelt. Arra is több adatunk van, hogy kisebb pénzű emberek ötszázezer vagy egymillió forintos befizetését is befogadta a piramisjáték-szervező. Igaz, nekik nem ígért mesés, hanem "csak" magas kamatot.
Veress több esetben a bank és a biztosító budapesti Könyves Kálmán körúti fiókjának céges papírjait és bélyegzőjét használta. Utóbbinál soha nem dolgozott. Mint a kérdéseinkre adott hivatalos válaszokból kiderült, valójában soha nem volt státuszban az Allianznál, csupán közvetítőként dolgozott be. A csalássorozat közben a közvetítői/ügynöki megbízása is megszűnt, így az ügynöki infrastruktúrát sem használta már - ügyleteit mégis az Allianzéihoz megtévesztésig hasonló papírjaival (vagy ténylegesen is azokkal), a számlabefizetéseket igazoló dokumentumaival, nyomtatványaival és bélyegzőivel folytatta.
Lecsap a hiszékenység vámszedője
Fotó: MTI
Az Allianznak a cég állítása szerint a csalássorozat csak Veress Gabriella 2011. áprilisi halála, pontosabban az után jutott a tudomására, hogy a magukat ügyfélnek tudó károsultak jelentkeztek nála. Az Allianz ekkor haladéktalanul rendőrségi feljelentést tett az ügyben, egyben 2011 májusában sajtóközleményt adott ki, miszerint "valamikori volt üzletkötőjük a cég hozzájárulása és tudta nélkül, az Allianz márkanevet jogosulatlanul felhasználva és azzal visszaélve az Allianz termékkínálatában nem létező betéti terméket értékesített". Az ügyet némiképp bonyolítja, hogy 2011. március 31-ével az Allianz Bank Zrt. beolvadt az FHB Bank Zrt.-be. Ennek nyomán az FHB is feljelentést tett. Tavaly tavasszal már az FHB küldöttsége járta körbe a károsultakat.
Hallgatag rendőrség
2011 őszén és telén többszöri érdeklődésünkre az ügyet vizsgáló Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság mindössze annyit közölt, hogy "csalás bűntett alapos gyanúja miatt folytatnak eljárást". Ennél beszédesebbek voltak az ügy kipattanása után nem sokkal az RTL Klubnál. Dobi Tamás szóvivő közölte, hogy Veress Gabriella "esetenként több millió forintot vett át, hogy azt befektetési céllal használja, de a feltételezések szerint a pénzt saját céljaira fordította". A tévécsatorna azt is közölte, hogy a rendőrség vizsgálja a nő halálának körülményeit. Kétséget kizáró nyilatkozatot a halálesetről 2012. április végén adott a rendőrség: a "lefolytatott közigazgatási eljárás során a rendőrség az idegenkezűséget kizárta, a nő minden kétséget kizáróan önkezével vetett véget életének". (A rendőrségi eljárás ideje alatt voltak regényesebb verziók is, noha azokat adatok nem támasztották alá. A pórul járt károsultak körében terjedő pletykák szerint Veress nem is öngyilkos lett.) Több forrásból származó, de hivatalosan meg nem erősített információink szerint Veress Gabriella otthon a fürdőkádjába fulladt bele, miután nagy mennyiségű altatószert vett be. Az öngyilkossággal kapcsolatos hivatalos rendőrségi tájékoztató is ezt látszik erősíteni, noha részleteket nem árultak el.
A 2011. tavaszi híradások még arról szóltak, hogy Veress "százmilliókat" csalt ki megtévesztett klienseitől. Ma már nagy biztonsággal állítható, hogy közel másfél milliárd forint körüli összegről lehet szó. Ennek egy része visszakerült az ügyfelekhez, míg másik részét egy - ma már tudjuk: virtuális - számlán "jóváírta". A hozamok elkápráztatták az ügyfeleket, akikkel lakás- és gépjárműbiztosítást is kötött. Később kiderült, hogy ezek a biztosítások is virtuálisak voltak, Veress ebben is átverte őket.
Több károsult arról számolt be, hogy Veress jótékonysága közismert volt. Értesüléseik szerint a lakhelyét, Felsőzsolcát pusztító árvíz nyomán több tucat színes tévét, hűtőszekrényt és fagyasztót vett az árvízkárosultaknak - a jelek szerint nem a saját pénzéből. A hoppon maradt befektetők úgy becslik, hogy a visszaosztott és megmaradt pénz különbsége - leszámítva a jótékonykodást - még mindig legalább 500-600 millió forint. Az elhunyt Veress után tudomásuk szerint nem maradt pénz...
Kérdésünkre a borsodi rendőrök erről lakonikusan csak anynyit közöltek, hogy "a sértetteknek okozott kár nem térült meg". A kár mértékéről nem mondtak semmit. Ennél, valamint az öngyilkosság megállapított tényénél többet nem kívánt közölni a rendőrség.
Idegen tollak
A nagy magabiztossággal fellépő, megnyerő és lehengerlő stílusú Veress Gabriella a bank és a biztosító legfelső vezetésében ténykedő egyik csúcsmenedzserre hivatkozott csalássorozata folyamán. A hitelesség látszatát azzal is igyekezett erősíteni, hogy többször úgy tett, mint aki felhívja és személyesen e fontos embertől kér engedélyt az ügyfélnek adandó kiugróan magas hozamra. Máskor az ügyfelek jelenlétében számítógépen chatelt vele, és így hagyatta jóvá a remek üzleteket. Az ügyfelek egyike sem kételkedett abban, hogy Veress tényleg a megnevezett vezetővel beszél. Olyannyira nem, hogy értesüléseink szerint még egy volt allianzos (azóta nyugállományba vonult) régióvezető közvetlen családtagja is 20 millió forintot bízott rá. Ma már biztosan tudható, hogy a hírbe hozott volt allianzos felső vezető nevével a csaló visszaélt. Semmi nem utal arra, hogy az Allianzból bárki együttműködött volna Veress Gabriellával.
Veress többször azzal kérkedett: ő olyan jó munkaerő, hogy az Allianznál többször elnyerte "Az év üzletkötője" címet. Amikor erről és a végzettségéről, valamint közvetlen feletteséről és munkája ellenőrzéséről érdeklődtünk a pénzintézetnél, az Allianz "üzleti titoknak" és "az ügy szempontjából nem releváns" körülménynek nevezte, hogy kitüntették-e valamikor is Veresst. Veress feletteséről pedig azt nyilatkozták, hogy "az érintett személy jogainak védelme érdekében nem válaszolhatunk erre a kérdésre" (hogy ti. miként ellenőrizte Veress munkáját). Csupán azt közölte az Allianz, hogy az elhunyt közvetítő "a biztosítási törvény és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vonatkozó előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkezett".
A pénzintézeti felelősség kérdése
Binder István, a PSZÁF szóvivője írásban feltett kérdéseinkre kifejtette: a csalássorozatról 2011 májusában az Allianz Bank jogutódjától, az FHB Banktól kaptak tájékoztatást. "Tekintettel arra, hogy az Allianz Bank (illetve jogutódja) és a sértettek között a bűncselekmény gyanújával a magánszemély által összegyűjtött összegekre vonatkozóan jogviszony nem jött létre (nem a bank és nem az ügyfelek szerződtek), a cselekmény nem tartozik a bank prudenciális kockázati, illetve ennek alapján felügyeleti vizsgálati körébe." Binder István szerint kizárólag a nyomozó hatóság feladata annak megállapítása, hogy az ügyben felmerül-e a pénzintézet felelőssége. A rendőrség eddig nem jutott ilyen megállapításra, ha azonban ez megtörténne, akkor a károsultak akár büntető-, de sokkal inkább polgári pert kezdeményezhetnek a bank ellen. A károsultak ügyvédeinek többsége, köztük Vízkeleti Krisztián nem sok értelmét látja, hogy az ügyben a bank polgárjogi felelősségét firtassák. Úgy tudjuk egyébként, hogy több károsult azért nem tett rendőrségi feljelentést, mert az eleinte megkapott elképesztő hozamokról "elfelejtettek" beszámolni a 2010-es évről szóló adóbevallásukban.
A bőcsi ügy"A néhai Veress Gabriella az akkor NB II-es labdarúgócsapatunkat működtető egyesület elnöke volt, talán az első hölgy az országban ilyen poszton. Nem igaz, hogy az ügyében perre mentünk, de tény, hogy tudtunk és beleegyezésünk nélkül kivett pénzeket a klub kasszájából. Mi ezt viszonylag hamar észrevettük, visszafizettettük vele, és gyorsan elköszöntünk tőle. De az ügyben - egyes értesülésekkel szemben - nem született semmilyen feljelentés, így rendőrségi vizsgálat sem indult, és bíróság elé sem került az ügy. Ez 2007-2008-ban volt" - mondta a Narancsnak S. Nagy László bőcsi polgármester. Veress akkor már az Allianz kötelékében dolgozott, de a biztosító és pénzintézet nem tudhatott erről a félrelépésről. Mindenesetre a néhai üzletkötő munkamódszereiről talán ez a történet is elárul valamit. Bőcs és Veress lakhelye, Felsőzsolca néhány kilométerre van egymástól. |
