Soproni Tamás a bérlakások eladásáról: „Ez szociális válsághoz fog vezetni”

Belpol

Terézvárosban 15 milliárd forint értékű önkormányzati vagyont érint az a törvényjavaslat, amely kötelezné  az önkormányzatokat a bérlakásaik nyomott áron történő eladására. A momentumos Soproni Tamás, a kerület polgármestere szerint ez az önkormányzati bérlakásszektor megszüntetését jelentené. 

magyarnarancs.hu: Egy fideszes képviselő beadványával a kormány szeretné elindítani a lakásprivatizáció második hullámát. Bár ezzel sokaknak kedveznének, nagyot ütnek vele a nagyvárosi önkormányzatokon.

Soproni Tamás: Az elmúlt hónapokban szó volt arról, hogy műemléki védettség alatt álló házakban levő ingatlanokat is privatizálni szeretne valamilyen módon a kormány. S ebben még oldalakon áthidaló egyetértés is látszott. Többek közt az első kerület polgármestere, V. Naszályi Márta is szorgalmazta – s osztottam véleményét –, hogy a bérlők tulajdonába kerülhessenek így ingatlanok. Már csak azért is, mert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő több, általa kezelt ingatlanból brutális lakbéremeléssel kezdte el kiszorítani a bérlőket. Az eredeti javaslat értelmében az ezekben a lakásokban élők saját tulajdonhoz juthattak volna, ami méltányolható cél.

Ugyanakkor az eredeti koncepcióval kapcsolatban is volt olyan félelmünk, nem lehet-e az a szándék, hogy fideszeseket költöztetnek be ezekbe az ingatlanokba, hogy aztán ők felvásárolják azokat. Ezért már akkor is azt javasoltuk, hogy rendeljenek el tíz-tizenöt éves elidegenítési tilalmat a megvásárolt lakásokra. Böröcz László törvényjavaslata azonban nem ebbe az irányba tartana. Sőt: a korábbinál azért egy „icipicivel” továbbmenne:

indítványának elfogadása az önkormányzati bérlakásszektor megszüntetését jelentené.

S hogy elmúlt huszonnyolc évben általuk létrehozott bérlakásállományt hirtelen kiveszi az önkormányzatok alól a kormány.

magyarnarancs.hu: A tervezetben benne van, hogy a törvény az eddig épült állami és önkormányzati bérlakásokra vonatkozik.

ST: Melyik önkormányzat akarna befektetni mostantól bérlakásokba, amikor az állam egyszer csak közli, hogy ha a bérlő akarja, el kell neki adni? Ez a tervezet megingatja a jogbiztonságot. Mi például az elmúlt másfél évben, mióta én vagyok a polgármester, egy intenzív bérlakás-feljlesztési programot indítottuk el, sőt szeretnénk bérházat építeni. És ha jövőre felépítjük, nem fogja-e ugyanúgy azt mondani a kormány, hogy töredék áron adjuk el valakinek?

Ugyanakkor azt terveztük, hogy az idén elkezdjük felújítani egy százszázalékosan önkormányzati tulajdonú, hatvanlakásos házunkat, ami nagyon rossz állapotban van. Ám ha a bérlőink azt mondják majd, hogy ők megveszik ezeket? Nekik sosem lesz pénzük arra, hogy ezt felújítsák, tőlünk viszont nem várhatják el. Mindazonáltal még mindig nem ez a legnagyobb baj ezzel a törvénytervezettel. Hanem hogy

úgy szórna ki állami vagyont, hogy az egyértelműen nem rászorulókhoz kerül.

Nekünk nem viccből van szociális lakásállományunk, nem azért, mert jópofa dolog. Hanem azért, hogy a legszegényebbeket segítsük. S mi fog történni? Nekik nem lesz módjuk megvenni a lakást, de könnyen lehet, hogy megjelenik majd náluk egy ügyvéd, tessék, itt van a vételár, néhány millió forint, te megkapod, mit tudom, én a dupláját, én meg eladom annak a duplájáért. A lakásmaffiánál alighanem már dübörögnek is a számítógépek, írják a szerződéseket. Ez hatalmas üzlet a Terézvárosban is. Bizonyos vagyok benne, hogy kiszorítják ezeket a szegényeket a kerületből. Tényleg nonszensz az egész. És ha ezek az emberek, akik megkapják a lakásuk árának bizonyos százalékát, annyiért nem találnak másikat kijjebb is, esetleg hozzánk fordulnak majd, hogy megint adjunk egyet…  Ez szociális válsághoz fog vezetni.

magyarnarancs.hu: Az elszegényített önkormányzatoknak így nem sok lehetőségük marad a lakáshelyzet javítására. 

ST: Elképzelhető, hogy a kormány azzal érvel majd, az önkormányzatoknak ez segítség, hiszen bevételük származik majd az eladásból. Még azt is tudnám támogatni, ha a kormány azt mondaná, hogy a határozatlan időre bérbe vett lakásokra vonatkozik a törvény.

Azonban a határozott időre kiadott lakásokat is kötelező eladni, méghozzá a piaci ár töredékéért.

Például mi tavaly kiadtunk egy lakást két évre egy új bérlőnek. És ő most a valódi érték akár huszonegy százalékáért is megveheti az ingatlant. S egyebek mellett még az értékbecslés költsége is ránk hárul. Ami ilyen tételben nem kevés. És nem látszik a javaslatból, hogy ezekre az államtól pénzt kapnánk. Erre nincs plusz forrás kijelölve ebben a törvényjavaslatban.

magyarnarancs.hu: Hány önkormányzati lakás mehet át magántulajdonba a kerületben, ha törvény lesz a jelenlegi javaslatból?

ST: Mintegy hétszáz lakásunkban lakik bérlő. Ez tizenöt milliárd forint értékű vagyon. Csak itt, a hatodik kerületben. Közös vagyon, amit most kiszórnak, mindegy, hogy állami vagy önkormányzati, s pótolni nem lehet. Én támogatom persze, hogy minél többen jussanak lakástulajdonhoz, még ha baloldali emberként inkább a bécsi minta felé is venném az irányt, s kipróbálnám Terézvárosban: venni új lakásokat, és szolgálatiként vagy szociális alapon felkínálni azokat, hogy ne csak a legnehezebb sorsúak kapjanak.

magyarnarancs.hu: Úgy fest, korántsem ez a minta kezd érvényesülni. 

ST: Abban azért bízom, hogy például a fideszes parlamenti képviselő, Bajkai István posztja alatt a XVI. kerületi polgármester, a fideszes Kovács Péter azt írta, hogy a tervezet vállalhatatlan, és kérte, meg ne szavazza. S az előterjesztő Böröcz Lászlóval a hozzá címzett nyílt levelében is közölte, hogy „javaslatod megítélésem szerint marhaság”. Azt látom, hogy

a kormánypárti polgármesterek is érzik a döntés következményeinek súlyát, s remélem, megfelelő lobbierőt tudnak kifejteni.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.