magyarnarancs.hu: Egy fideszes képviselő beadványával a kormány szeretné elindítani a lakásprivatizáció második hullámát. Bár ezzel sokaknak kedveznének, nagyot ütnek vele a nagyvárosi önkormányzatokon.
Soproni Tamás: Az elmúlt hónapokban szó volt arról, hogy műemléki védettség alatt álló házakban levő ingatlanokat is privatizálni szeretne valamilyen módon a kormány. S ebben még oldalakon áthidaló egyetértés is látszott. Többek közt az első kerület polgármestere, V. Naszályi Márta is szorgalmazta – s osztottam véleményét –, hogy a bérlők tulajdonába kerülhessenek így ingatlanok. Már csak azért is, mert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő több, általa kezelt ingatlanból brutális lakbéremeléssel kezdte el kiszorítani a bérlőket. Az eredeti javaslat értelmében az ezekben a lakásokban élők saját tulajdonhoz juthattak volna, ami méltányolható cél.
Ugyanakkor az eredeti koncepcióval kapcsolatban is volt olyan félelmünk, nem lehet-e az a szándék, hogy fideszeseket költöztetnek be ezekbe az ingatlanokba, hogy aztán ők felvásárolják azokat. Ezért már akkor is azt javasoltuk, hogy rendeljenek el tíz-tizenöt éves elidegenítési tilalmat a megvásárolt lakásokra. Böröcz László törvényjavaslata azonban nem ebbe az irányba tartana. Sőt: a korábbinál azért egy „icipicivel” továbbmenne:
indítványának elfogadása az önkormányzati bérlakásszektor megszüntetését jelentené.
S hogy elmúlt huszonnyolc évben általuk létrehozott bérlakásállományt hirtelen kiveszi az önkormányzatok alól a kormány.
magyarnarancs.hu: A tervezetben benne van, hogy a törvény az eddig épült állami és önkormányzati bérlakásokra vonatkozik.
ST: Melyik önkormányzat akarna befektetni mostantól bérlakásokba, amikor az állam egyszer csak közli, hogy ha a bérlő akarja, el kell neki adni? Ez a tervezet megingatja a jogbiztonságot. Mi például az elmúlt másfél évben, mióta én vagyok a polgármester, egy intenzív bérlakás-feljlesztési programot indítottuk el, sőt szeretnénk bérházat építeni. És ha jövőre felépítjük, nem fogja-e ugyanúgy azt mondani a kormány, hogy töredék áron adjuk el valakinek?
Ugyanakkor azt terveztük, hogy az idén elkezdjük felújítani egy százszázalékosan önkormányzati tulajdonú, hatvanlakásos házunkat, ami nagyon rossz állapotban van. Ám ha a bérlőink azt mondják majd, hogy ők megveszik ezeket? Nekik sosem lesz pénzük arra, hogy ezt felújítsák, tőlünk viszont nem várhatják el. Mindazonáltal még mindig nem ez a legnagyobb baj ezzel a törvénytervezettel. Hanem hogy
úgy szórna ki állami vagyont, hogy az egyértelműen nem rászorulókhoz kerül.
Nekünk nem viccből van szociális lakásállományunk, nem azért, mert jópofa dolog. Hanem azért, hogy a legszegényebbeket segítsük. S mi fog történni? Nekik nem lesz módjuk megvenni a lakást, de könnyen lehet, hogy megjelenik majd náluk egy ügyvéd, tessék, itt van a vételár, néhány millió forint, te megkapod, mit tudom, én a dupláját, én meg eladom annak a duplájáért. A lakásmaffiánál alighanem már dübörögnek is a számítógépek, írják a szerződéseket. Ez hatalmas üzlet a Terézvárosban is. Bizonyos vagyok benne, hogy kiszorítják ezeket a szegényeket a kerületből. Tényleg nonszensz az egész. És ha ezek az emberek, akik megkapják a lakásuk árának bizonyos százalékát, annyiért nem találnak másikat kijjebb is, esetleg hozzánk fordulnak majd, hogy megint adjunk egyet… Ez szociális válsághoz fog vezetni.
magyarnarancs.hu: Az elszegényített önkormányzatoknak így nem sok lehetőségük marad a lakáshelyzet javítására.
ST: Elképzelhető, hogy a kormány azzal érvel majd, az önkormányzatoknak ez segítség, hiszen bevételük származik majd az eladásból. Még azt is tudnám támogatni, ha a kormány azt mondaná, hogy a határozatlan időre bérbe vett lakásokra vonatkozik a törvény.
Azonban a határozott időre kiadott lakásokat is kötelező eladni, méghozzá a piaci ár töredékéért.
Például mi tavaly kiadtunk egy lakást két évre egy új bérlőnek. És ő most a valódi érték akár huszonegy százalékáért is megveheti az ingatlant. S egyebek mellett még az értékbecslés költsége is ránk hárul. Ami ilyen tételben nem kevés. És nem látszik a javaslatból, hogy ezekre az államtól pénzt kapnánk. Erre nincs plusz forrás kijelölve ebben a törvényjavaslatban.
magyarnarancs.hu: Hány önkormányzati lakás mehet át magántulajdonba a kerületben, ha törvény lesz a jelenlegi javaslatból?
ST: Mintegy hétszáz lakásunkban lakik bérlő. Ez tizenöt milliárd forint értékű vagyon. Csak itt, a hatodik kerületben. Közös vagyon, amit most kiszórnak, mindegy, hogy állami vagy önkormányzati, s pótolni nem lehet. Én támogatom persze, hogy minél többen jussanak lakástulajdonhoz, még ha baloldali emberként inkább a bécsi minta felé is venném az irányt, s kipróbálnám Terézvárosban: venni új lakásokat, és szolgálatiként vagy szociális alapon felkínálni azokat, hogy ne csak a legnehezebb sorsúak kapjanak.
magyarnarancs.hu: Úgy fest, korántsem ez a minta kezd érvényesülni.
ST: Abban azért bízom, hogy például a fideszes parlamenti képviselő, Bajkai István posztja alatt a XVI. kerületi polgármester, a fideszes Kovács Péter azt írta, hogy a tervezet vállalhatatlan, és kérte, meg ne szavazza. S az előterjesztő Böröcz Lászlóval a hozzá címzett nyílt levelében is közölte, hogy „javaslatod megítélésem szerint marhaság”. Azt látom, hogy
a kormánypárti polgármesterek is érzik a döntés következményeinek súlyát, s remélem, megfelelő lobbierőt tudnak kifejteni.
