Soproni Tamás a bérlakások eladásáról: „Ez szociális válsághoz fog vezetni”

Belpol

Terézvárosban 15 milliárd forint értékű önkormányzati vagyont érint az a törvényjavaslat, amely kötelezné  az önkormányzatokat a bérlakásaik nyomott áron történő eladására. A momentumos Soproni Tamás, a kerület polgármestere szerint ez az önkormányzati bérlakásszektor megszüntetését jelentené. 

magyarnarancs.hu: Egy fideszes képviselő beadványával a kormány szeretné elindítani a lakásprivatizáció második hullámát. Bár ezzel sokaknak kedveznének, nagyot ütnek vele a nagyvárosi önkormányzatokon.

Soproni Tamás: Az elmúlt hónapokban szó volt arról, hogy műemléki védettség alatt álló házakban levő ingatlanokat is privatizálni szeretne valamilyen módon a kormány. S ebben még oldalakon áthidaló egyetértés is látszott. Többek közt az első kerület polgármestere, V. Naszályi Márta is szorgalmazta – s osztottam véleményét –, hogy a bérlők tulajdonába kerülhessenek így ingatlanok. Már csak azért is, mert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő több, általa kezelt ingatlanból brutális lakbéremeléssel kezdte el kiszorítani a bérlőket. Az eredeti javaslat értelmében az ezekben a lakásokban élők saját tulajdonhoz juthattak volna, ami méltányolható cél.

Ugyanakkor az eredeti koncepcióval kapcsolatban is volt olyan félelmünk, nem lehet-e az a szándék, hogy fideszeseket költöztetnek be ezekbe az ingatlanokba, hogy aztán ők felvásárolják azokat. Ezért már akkor is azt javasoltuk, hogy rendeljenek el tíz-tizenöt éves elidegenítési tilalmat a megvásárolt lakásokra. Böröcz László törvényjavaslata azonban nem ebbe az irányba tartana. Sőt: a korábbinál azért egy „icipicivel” továbbmenne:

indítványának elfogadása az önkormányzati bérlakásszektor megszüntetését jelentené.

S hogy elmúlt huszonnyolc évben általuk létrehozott bérlakásállományt hirtelen kiveszi az önkormányzatok alól a kormány.

magyarnarancs.hu: A tervezetben benne van, hogy a törvény az eddig épült állami és önkormányzati bérlakásokra vonatkozik.

ST: Melyik önkormányzat akarna befektetni mostantól bérlakásokba, amikor az állam egyszer csak közli, hogy ha a bérlő akarja, el kell neki adni? Ez a tervezet megingatja a jogbiztonságot. Mi például az elmúlt másfél évben, mióta én vagyok a polgármester, egy intenzív bérlakás-feljlesztési programot indítottuk el, sőt szeretnénk bérházat építeni. És ha jövőre felépítjük, nem fogja-e ugyanúgy azt mondani a kormány, hogy töredék áron adjuk el valakinek?

Ugyanakkor azt terveztük, hogy az idén elkezdjük felújítani egy százszázalékosan önkormányzati tulajdonú, hatvanlakásos házunkat, ami nagyon rossz állapotban van. Ám ha a bérlőink azt mondják majd, hogy ők megveszik ezeket? Nekik sosem lesz pénzük arra, hogy ezt felújítsák, tőlünk viszont nem várhatják el. Mindazonáltal még mindig nem ez a legnagyobb baj ezzel a törvénytervezettel. Hanem hogy

úgy szórna ki állami vagyont, hogy az egyértelműen nem rászorulókhoz kerül.

Nekünk nem viccből van szociális lakásállományunk, nem azért, mert jópofa dolog. Hanem azért, hogy a legszegényebbeket segítsük. S mi fog történni? Nekik nem lesz módjuk megvenni a lakást, de könnyen lehet, hogy megjelenik majd náluk egy ügyvéd, tessék, itt van a vételár, néhány millió forint, te megkapod, mit tudom, én a dupláját, én meg eladom annak a duplájáért. A lakásmaffiánál alighanem már dübörögnek is a számítógépek, írják a szerződéseket. Ez hatalmas üzlet a Terézvárosban is. Bizonyos vagyok benne, hogy kiszorítják ezeket a szegényeket a kerületből. Tényleg nonszensz az egész. És ha ezek az emberek, akik megkapják a lakásuk árának bizonyos százalékát, annyiért nem találnak másikat kijjebb is, esetleg hozzánk fordulnak majd, hogy megint adjunk egyet…  Ez szociális válsághoz fog vezetni.

magyarnarancs.hu: Az elszegényített önkormányzatoknak így nem sok lehetőségük marad a lakáshelyzet javítására. 

ST: Elképzelhető, hogy a kormány azzal érvel majd, az önkormányzatoknak ez segítség, hiszen bevételük származik majd az eladásból. Még azt is tudnám támogatni, ha a kormány azt mondaná, hogy a határozatlan időre bérbe vett lakásokra vonatkozik a törvény.

Azonban a határozott időre kiadott lakásokat is kötelező eladni, méghozzá a piaci ár töredékéért.

Például mi tavaly kiadtunk egy lakást két évre egy új bérlőnek. És ő most a valódi érték akár huszonegy százalékáért is megveheti az ingatlant. S egyebek mellett még az értékbecslés költsége is ránk hárul. Ami ilyen tételben nem kevés. És nem látszik a javaslatból, hogy ezekre az államtól pénzt kapnánk. Erre nincs plusz forrás kijelölve ebben a törvényjavaslatban.

magyarnarancs.hu: Hány önkormányzati lakás mehet át magántulajdonba a kerületben, ha törvény lesz a jelenlegi javaslatból?

ST: Mintegy hétszáz lakásunkban lakik bérlő. Ez tizenöt milliárd forint értékű vagyon. Csak itt, a hatodik kerületben. Közös vagyon, amit most kiszórnak, mindegy, hogy állami vagy önkormányzati, s pótolni nem lehet. Én támogatom persze, hogy minél többen jussanak lakástulajdonhoz, még ha baloldali emberként inkább a bécsi minta felé is venném az irányt, s kipróbálnám Terézvárosban: venni új lakásokat, és szolgálatiként vagy szociális alapon felkínálni azokat, hogy ne csak a legnehezebb sorsúak kapjanak.

magyarnarancs.hu: Úgy fest, korántsem ez a minta kezd érvényesülni. 

ST: Abban azért bízom, hogy például a fideszes parlamenti képviselő, Bajkai István posztja alatt a XVI. kerületi polgármester, a fideszes Kovács Péter azt írta, hogy a tervezet vállalhatatlan, és kérte, meg ne szavazza. S az előterjesztő Böröcz Lászlóval a hozzá címzett nyílt levelében is közölte, hogy „javaslatod megítélésem szerint marhaság”. Azt látom, hogy

a kormánypárti polgármesterek is érzik a döntés következményeinek súlyát, s remélem, megfelelő lobbierőt tudnak kifejteni.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.