A Fidesz-propaganda kísérletei Magyar Péter lejáratására

Szabadon szárnyal a fantázia

Belpol

Február óta szokatlanul gyenge eredménnyel keresi a Fidesz a fogást Magyar Péteren. Az elmúlt hetekben már az is terjed a pártban, hogy az egész Tisza az ő mestertervük. De azért maradt valami az eddig megszokott lejáratásokból is.

A vasárnapi kötcsei fideszes találkozón tapasztalt miniszterelnöki reakciók jól érzékeltették, hogy a Fidesz-propaganda eddig látványosan nem tudott mit kezdeni Magyar Péterrel. A sajtónak Orbán Viktor azt mondta, hogy a Tisza komoly felhatalmazást kapott a választóktól, és sok sikert kívánt a pártnak – ehhez hasonló fordulatokat akkor szokott elsütni, ha valamiről még nincs kialakult véleménye. Zárt körben beszédesebb volt a Szabad Európa értesülései szerint: elismerte az övéi előtt, hogy Magyar Péter felbukkanása komoly kihívás elé állítja a Fideszt, gyurcsányozni immár nem elég, „a szakpolitikai vitákban kell felülkerekedni” – jelentsen ez bármit is Orbán szájából.

Korábban is tapasztalhattunk már olyat, hogy a Fidesz legyőzhetetlennek gondolt gépezete megzavarodik: például a koronavírus-járvány megjelenésekor Orbán Viktor álproblémának minősítette a lehetséges veszélyeket, és később is jól láthatóan frusztrálta, hogy ezúttal nem a párt (a kormány) jelöli ki a társadalomra leselkedő legnagyobb veszélyt. Vagy 2022 februárjában napokig tanácstalan volt a propagandagépezet amiatt, hogy miként adja be az évek óta oroszpártivá átnevelt híveinek azt a tényt, hogy Vlagyimir Putyin hódító, területrabló háborút indított egy független állam ellen. Ezek a lefagyások nem tartottak sokáig, az állampárti gépezet magára talált, és mire kettőt pislogtunk, megszületett a „narratíva” a vírusnak drukkoló ellenzékről, illetve a háborúpárti baloldalról, amivel szemben a nemzet érdekeit mindenek elé helyező kormányoldal áll.

Magyar Péter esete merőben más. Magyar szavazatokat is akar szerezni, állandóan mozog, tematizálja a politikai napirendet, hogy e gyönyörű kifejezéssel éljünk, ráadásul nem eredménytelenül: valamit tényleg megmozgatott nagyon sok emberben. A legközelebb ehhez a szituációhoz a 2021-es őszi ellenzéki előválasztás utáni időszakban voltunk, de akkor az ellenzék Márki-Zay Péterrel az élen végül megtette azt a szívességet a Fidesznek, hogy a helyzeti előnyt nem használta ki, és néhány hónapra levonult a terepről. Magyar ezt nem tette meg, és bár egyáltalán nincs arra garancia, hogy nem tudják kizökkenteni eddigi ritmusából – messze van még 2026 –, egyelőre semmi jele annak, hogy a Tisza Párt és az elnöke lassítana. A Závecz Research augusztusban a biztos szavazók körében már 33 százalékra mérte a pár hónapos pártot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.