Tuareg a kapuknál – Ki az ördög az Országház előtti sátras tüntetés vezetője?

  • Molnár József
  • 2015.01.31 18:01

Belpol

Nyár vége óta demonstrál az Országház előtt Az Ország Gyűlése Mozgalom. Rájuk mutogatva merült fel a gyülekezési törvény szigorítása – e szándékot azóta cáfolta a kormány. Az alábbiakban a mozgalom vezetője, az eredetileg fogorvos Szabó Gábor fordulatos pályáját ismertetjük.

Orbán Viktor 2014. júliusi, illiberálisozó tusnádfürdői beszédének hatására kezdte szervezni Szabó Gábor az Országház előtti sátras tüntetést, megalakítva a jelenleg két és fél ezer szimpatizánst számláló Az Ország Gyűlése Mozgalmat (OGYM). Mivel egyik párt sem csatlakozott felhívásához, augusztus 8-án egyedül vágtak neki az akciónak. Szabó elmondása szerint 300 önkéntes váltja egymást rotációs rendszerben; vannak köztük nyugdíjasok és aktív dolgozók is, utóbbiak munka után őrködnek. A kellékeket tároló sátrukat az önkormányzati választások előtt halálra gázolt juhászról, Váradi Andrásról, az Együtt alcsútdobozi polgármesterjelöltjéről nevezték el, özvegye jelenlétében.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Az OGYM hozzávetőleg ezer ember előtt, a múlt szombaton ismertette a Kossuth téren
a céljait, illetve az Orbán-kormány megbuktatásának forgatókönyvét. A mozgalom visszaállítaná a 2010 előtti alkotmányt, a 2010 áprilisában érvényes választási törvényt, az Országgyűlést azonnal feloszlatná, és 2015. március 15-én százezer fős alkotmányozó nemzetgyűlést tartana, amely közfelkiáltással szavazna az őszi szabad választásokig működő ideiglenes kormány tagjairól. Szabó Gábor egy decibelmérővel vizsgálná a közfelkiáltás erejét, a tíz, leghangosabb szimpátiát kiváltó jelölt lehetne az átmeneti kormány tagja. 2015. szeptember 15-én lennének a szabad választások. Szabó szerint a kormányellenes tüntetések kifulladóban vannak, és ennek az az oka, hogy nem jelölnek ki célokat – ezen kívánt segíteni az OGYM. A mozgalom nem idegenkedik a pártoktól, a szombati demonstráción DK-s lobogókat lehetett látni, a tömegben feltűnt Bokros Lajos MOMA-elnök, és Szabó Gábor felolvasta Kész Zoltán, a baloldali pártok által támogatott veszprémi képviselőjelölt üdvözlő levelét.

A tábor negyedik generációs fémvázas rendezvénysátrakkal üzemel, amit egy német vállalkozótól vettek engedményes áron. Éjjel-nappal ott vannak, a mínuszos időkben hetente két hatezer forintos gázpalackot használnak a fűtésre.

Pályaelhagyás

A szervező Szabó Gábor nevével korábban is találkozhattak lapunk olvasói. A fogorvosként 1992-ben diplomázó Szabó Gábor „Tuareg” 2000-ig a SOTE Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikáján klinikai orvosként dolgozott, a gyermekkori fluorózist kutatta. 1992-ben megalapította a Medikus c. egyetemi lapot, majd a SOTE Selye János Kollégium igazgatásával bízták meg.

A tudományos karriert azonban nem építette tovább, a rendszerváltozás utáni években beszippantotta a közélet. A józsefvárosi SZDSZ-ben kezdett forgolódni, 1995-ben belépett a pártba. 1998-ban szegődött a fiatal SZDSZ-generációt képviselő Takács Gábor mellé, aki józsefvárosi alpolgármester, majd Csécsei Béla polgármester 2008 őszi lemondása után ügy­vezető polgármester volt. „Megkértek, hogy dinamizáljam a nyolcadik kerületi SZDSZ-t, vélhetően látták, hogy közösségi ember vagyok” – emlékezett vissza Szabó pártbéli indulására; vérfrissítésként húsz fiatalt léptetett be.

false

1998-ban már részt vett Csécsei országgyűlési képviselő-jelölti kampányában, aki végül nem jutott be a parlamentbe. Az őszi önkormányzati választáson viszont Csécseit nagy fölénnyel újraválasztották polgármesternek, a liberálisok azonban nem szereztek többséget a képviselő-testületben. Listán Szabó is bekerül, és innentől egyre feljebb lépked. 1999-től a józsefvárosi SZDSZ frakcióvezetője, aki a helyben 2000-től szétmálló Fidesz–MDF-több­ség ellenében is eléri, hogy Csécsei kisebbségben is elvezesse a kerületet.

2002 őszén először indult közösen az SZDSZ és az MSZP. A koalíció tarolt, a VIII. kerület 17 választókerületében nyert. Szabóból közbiztonsági és közterületi tanácsnok lett, ő gyorsította fel a térfigyelő kamerarendszer programját: az addigi 16 kamerához még százat adtak át, bekötve a rendőrséghez. Szabónak meggyőződése, hogy „néhány hónap alatt ennek köszönhetően tűnt el a kerületből ezer prostituált és a háttérből ötezer bűnöző”. Abban a ciklusban született az önálló józsefvárosi közterület-felügyelet, a rá épülő komplex közterületi rendszer, amiben összekapcsolták a várostakarítást, a rendészetet és a rendőrséget. Szabó ma is úgy véli, hogy „Budapest legtisztább, legbiztonságosabb városrészét hozták létre”. Megkapta a szociális és költségvetési bizottság alelnöki pozícióját is.

A 2006-os önkormányzati választáson aztán a szocialisták nem voltak hajlandók a közös indulásra. Ez és az őszödi beszéd nyomán kialakult közhangulat bőven elegendő volt a városházi Fidesz-többséghez; igaz, Csécsei Béla még behúzta a polgármesterséget. Szabó, csakúgy, mint 1998–2002 között, a jobboldal (ezúttal a Fidesz) megosztására játszott. Ezt a fiatal és ambiciózus Kocsis Máté helyzetbe hozásával kívánta elérni; sikerült kilobbiznia, hogy a fideszes Kocsis legyen a másik alpolgármester az SZDSZ-es Takács mellett. A Fidesz Szabó várakozásainak megfelelően hasadt is: az egyik oldalra a Kocsisban hívők, másikra a ­Gotthard Gábor frakcióvezető és Juharos Róbert dominálta csoport került. A belső csatában 8-7 arányban a kocsisisták diadalmaskodtak, így Kocsis lett a Fidesz-frakció vezetője is. „Kocsis Máté a fogadott öcsémmé vált” – vallja Szabó. (Ennek köszönhetően is 2008-tól szerfölött sajátos konstelláció adta a józsefvárosi önkormányzati többséget: a városházi fél Fidesz, a fél MSZP és az SZDSZ.)

Lavírozás

Szabó 2007-ben lemondott önkormányzati képviselői mandátumáról. (Döntését ma is kurtán-furcsán azzal indokolja, mint akkor: az az­óta elhunyt Csécsei Béla „rossz lépéseire” hivatkozik, de többet erről nem árul el.) Fél évig online pókerből élt, bár közben új alapszabályt írt az SZDSZ-nek Kóka János elnöksége idején.

A józsefvárosi önkormányzattól azonban nem távolodott el hosszabb időre. 2008 áprilisától a szociális ügyekért felelős alpolgármesternek, Takács Gábornak adott tanácsokat havi 190 ezer forintért, 2009. márciustól pedig Csécsei Béla polgármester bízta meg ta­nács­adással havi bruttó 165 ezer forintért. Csécsei ekkoriban már betegeskedett, 2008 őszétől nem járt be a hivatalba, Takács ügyvezető polgármesterként irányította a kerületet. 2009-ben közös erővel lemondatták Csécseit – Szabó ebben főszerepet játszott, visszavonuló nyilatkozatát az ő jelenlétében írta alá a polgármester. Az időközi választáson, 2009 novemberében Kocsis Máté győz, Szabó pedig stratégiai tanácsadóként marad az új fideszes polgármester mellett. „Természetes volt, hogy a polgármester annak a tanácsaira hallgat, aki az addigi politikai karrierjét egyengette” – mondja Szabó. A 2010. őszi „rendes” helyhatósági választáson Kocsis fölényesen nyert, és fideszes többségű képviselő-testület alakult.

Szabó várospolitikai és közbiztonsági tanács­adóként folytatta – de mással is próbálkozott. Lapunk többször is foglalkozott egy Szentkirályi utcai vendéglátó-ipari egységgel, a Vaskapuval (először ebben a cikkben: A kocsmaasztal lovagjai, Magyar Narancs, 2011. július 28.), amelyet a VIII. kerület néhány akkori vagy volt döntéshozója ciklusokon és ideológiákon átívelve működtetett az önkormányzattól igen kedvező áron bérbe vett pincehelyiségben. Volt közöttük aktív vagy hajdani fideszes, szocialista, szabad demokrata. A vaskapus időszakot Szabó szerint az magyarázza, hogy a politikától független megélhetési forrást is akart magának. A kocsma ma már nem működik, Szabó szerint a 2012-től bevezetett dohányzási tilalom tett be neki a leginkább. A hanyatlást jelezte az is, hogy idővel már Kocsis Máté sem járt a Vaskapuba Szabóhoz konzultálni, holott korábban rendszeresen megfordult ott. A vendéglátóhely több adórevíziót kapott, egy időre átmenetileg be kellett zárni, aztán véglegesen is; a vállalkozás 2013 szeptemberében csődbe ment.

Szabónak a vendéglátózás mellett maradt ideje a politikára is: 2011 tavaszán az ő fejéből pattant ki a hajléktalanok jogait korlátozó helyi népszavazás ötlete. A hivatalt a guberálást tiltó helyi rendelet bevezetése után folyamatosan támadták a hajléktalanok érdekeit védő civil szervezetek, Szabó pedig úgy vélte: népszavazással kell világossá tenni, hogy nem igaz a civilek azon állítása, miszerint ők képviselnék a többségi véleményt ebben a kérdésben. A 2011. szeptemberben tartott népszavazás érvénytelen lett, miután a szavazásra jogosult 57 835 polgárból csak 9227 jelent meg. Igaz, a voksolók 80 százaléka az önkormányzat törekvéseit támogatta, Kocsis Máté polgármester pedig a szavazás estéjén sietve bejelentette, hogy a kerület vezetése a szavazáson részt vettek véleményéhez igazodik. Ezzel egyszersmind negligálta is Szabó Máté ombudsman álláspontját, mely szerint az utcára kényszerültek számára nincs valós alternatíva, ezért nem merülhet fel a guberálás szankcionálása.

Zuhanás

Szabó Gábornak ekkor már csak hónapjai voltak hátra döntéshozóként a józsefvárosi köz­életben. 2011 októberében a Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálat (JVSZ) vezetője lett (elődje, Murányi László a TEK-hez igazolt). Szabó idején a JVSZ többletfeladatokat és azokhoz forrást is kapott. Tevékenysége azonban más miatt lett emlékezetes. A JVSZ ezzel megbízott alkalmazottai az erre a célra beszerzett, elrettentésül feketére festett, böhöm amerikai terepjárókkal kezdtek járőrözni 2012 elején Józsefvárosban. A JVSZ közben persze mást is végzett „közbiztonsági” feladata mellett: kátyúzott, takarított, kertészkedett, városrészt felügyelt. Szabó irányítása alatt munkagépeket szereztek be, és külsős vállalkozások helyett saját munkaerővel dolgoztattak, aminek összetételét Szabó úgy határozta meg, hogy a lakosság arányában egyharmada roma legyen. Szabó szerint a vesztét részben az okozta, hogy beletenyerelt mások bizniszébe. A külsős szerződések felmondásával éves szinten 400 milliót takarított meg az önkormányzatnak – és okozott ennyi bevételkiesést „valakiknek”.

Szabó bukásához végül egy rendőrségi akció vezetett, amikor 2012 márciusban a Mátyás téren lecsaptak a JVSZ csapatára, a Jófiúkra. „Kalmár ezredes, a Vizoviczki-ügy első rendű gyanúsítottja 40 bevetési rendőrrel rohanta le az egységünket. Egy rozsdás baltát találtak mindössze, amit egy hajléktalantól vettünk el” – emlékszik vissza Szabó arra az éjjelre. Meggyőződése, hogy drogüzletben érdekelt szervezett bűnözői csoport érdekeit zavarták. „A bűnösök a rendőrségen vannak. Hiába kértem a polgármestert, szabaduljon meg a korrupt zsaruktól, nem tette” – vallja ma is. (Lásd: „Ez bujkálás a problémák elől”, magyarnarancs.hu, 2012. május 18.) Miután Kocsis nem állt ki a Jófiúkért, Szabó beadta lemondását. (Lásd: Fejvesztett Jófiúk, Magyar Narancs, 2012. április 12.)

Szabó 2012 tavasza óta vívja háborúját Kocsissal, tüntetéseket is szervez (lásd: Romákkal kampányol Kocsis Máté ellen volt tanács­adója, magyarnarancs.hu, 2012. november 23.). Távozása után feljelentették a JVSZ élén végzett tevékenysége miatt. Négyszer rabosítják, a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tart otthonában. A nyomozást 70 milliós kárérték miatt rendelték el, ebből összesen másfél milliót találtak bizonyíthatónak, négy ügyben. Az egyik egy 600 ezer forintért felújított lakás, amit az általa kinevezett igazgatóhelyettes kapott, aki egyébként roma és hajléktalan. A másik ügyben egy önkormányzati lakásban a biztonsági ajtó és rács beépítését kifogásolták a nyomozók; ez 300 ezer forintba került, a lakást szintén egyik embere lakhatta. A nyomozók gyanúja szerint 420 ezer forint kár érte az önkormányzatot az egyik terepjáró felújítása során: olyan munkát fizetett ki, amit nem végeztek el. A negyedik ügy egy 300 ezer forintos célprémium, amit egyik beosztottja kapott a szervezet átalakításáért.

Szabó is tett feljelentést, miután tudomására jutott, hogy a közterületi kamerák felvételeit használták fel a megfigyeléséhez. Ebben az ügyben jelenleg is tart a nyomozás.

Bevételi forrás híján eladta Bródy Sándor utcai lakását, a vételár maradékából él jelenleg is. Élettársát néhány hónappal azután bocsátotta el az önkormányzat, hogy ő elbúcsúzott a JVSZ-től; azóta neki sikerült munkát találnia, de Szabó nem árulja el, hol, „nehogy utánanyúljanak”. Szabó közben megalapította a Jóváros Egyesületet, blogot indított Józsefvárosról Tuhalep néven, amit országos ügyeket érintő Tuareg-bloggá bővít. Az Együtt–PM irányába is elmozdult, nem sok sikerrel. Az Együtt–PM sajtófőnöke akkoriban arról számolt be a sajtónak, hogy Szabó Gábor őket is megkereste, „de sem tagként, sem szervezőként nem számít rá az Együtt 2014–PM szövetség”. Reputációját nyilván nem növelte, hogy nyilvánosságra került: a JVSZ-nél betanított munkásként alkalmazta Portik Tamás egykori emberét, Sarkadi Józsefet. Szabó szerint „erős túlzásként írta” azt a jobboldali sajtó, hogy Portik testőre volt: Sarkadi csupán a Citadella diszkó parkolóját felügyelte, és többedmagával rendszeresen ellenőrizte, nem tettek-e bombát Portik autójába.

A rendőrség eddig Az Ország Gyűlése Mozgalom valamennyi, a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó kérelmét elutasította. A bíróság viszont mind a négy kérelmet megalapozottnak találta, és utasította a rendőrséget a tüntetések engedélyezésére. Az OGYM-nek áprilisig az egész Kossuth térre területfoglalási engedélye van.

Neked ajánljuk